2015.04.29

6 milliárd eurót adunk az esőerdő irtásáért

Tudja, hogy honnan származik a kedvenc testápolójában található pálmaolaj? Vagy az a szép olasz bőrtáska milyen bőrből van? És a sok szója ételeinkben vagy az állatok takarmányában hol nő? Meg lesz lepve. 

Egy új tanulmány szerint Európa az illegális fakitermeléssel sújtott területekről származó termékek egyik fő piaca. A vásárlók az illegálisan kivágott erdők helyén termesztett szójára és az itt legelő szarvasmarha húsára és bőrére a becslések szerint 6 milliárd eurót költenek évente, mely a globális piac 25%-át teszi ki. Európában öt ország uralja az illegális termékek piacát: az Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia, Németország és Franciaország.

A jelentést, mely a „Lopott Áruk: az EU bűntárs az illegális trópusi fakitermelésben” címet kapta, egy brüsszeli székhelyű civil szervezet, a Fern készítette.

A jelentés kiemeli, hogy:

  • 25%-a az importált szójának,
  • 18%-a az importált pálmaolajnak,
  • 15%-a az importált marhahúsnak és
  • 31%-a importált bőröknek olyan területekről származik, ahol illegális fakitermelés zajlik.


Szarvasmarhák legelnek a kiirtott esőerdő helyén (Fotó: Universal Group/Getty Images).
 

“A dokumentumok már eddig is alátámasztották, hogy az EU az erdőirtásokat okozó termékek importjában az elsők között áll, de most áll először rendelkezésre olyan adat, mely bizonyítja, hogy ezek az erdőirtások illegálisak is” mondta Saskia Ozinga, a Fern kampánykoordinátora.  

A különféle termékek népszerűsége eltérő az egyes országokban:

  • Hollandia és Németország importálja a legtöbb pálmaolajat, melyet kozmetikumokhoz és élelmiszerekhez használnak fel;
  • az Egyesült Királyság a legnagyobb marhahús felvásárló;
  • a legtöbb bőr Olaszországba megy. Az ország 1 milliárd eurónak megfelelő terméket importált, ezzel az EU-n belül az erdőirtásokból származó termékek legnagyobb piacával rendelkezik;
  • Franciaország szójaimportban az első, melyet disznó- és csirketáphoz használnak fel.

A termékek elsősorban Brazíliából (az importált áruk fele innen származik) és Indonéziából érkeznek, de Malajzia és Paraguay is jelentős exportőr.


Most szójaültetvény van ott, ahol egykor az esőerdő fái magasodtak (Fotó: Rodrigo Baleia).

 

“Az EU fogyasztása nem csak a környezet elpusztításához és a klímaváltozáshoz járul hozzá, a probléma ennél bonyolultabb”, mondta Sam Lawson, a jelentés szerzője. „Az erdőirtás illegális volta korrupciót gerjeszt, elveszett bevételekhez, erőszakhoz és emberi jogi sérelmekhez vezet. Az ügyért dolgozó aktivisták fenyegetés, támadás és emberölés áldozatai lettek.”   

A jelentés részletezi, hogy az EU-nak milyen lépéseket kellene tennie annak érdekében, hogy csökkentse hozzájárulását az illegális fakitermeléshez. Többek között azt is javasolják, hogy az EU használja ki piaci pozícióját és követeljen reformokat az ellátó országokban az illegalitás csökkentése érdekében.  Egy akcióterv kommunikációs csatornát nyithat az EU és az exportáló országok között, a kereskedelem lehetősége vagy korlátozása ösztönzőként hathat. Az EU szerepet vállalhatna abban, hogy az érintett kormányok, iparágak és civil szervezetek együttműködésével törvénymódosítást indítványozzon az ellátó országokban ̵‒ ezzel a lépéssel talán a helyi emberek és az őslakosok birtoklási jogai is erősödnének.


A pálmaolaj kozmetikumok és élelmiszerek kedvelt terméke. Nagyobb kiszerelésben olcsóbb, mint a napraforgó olaj,
így a sütödék is előszeretettel használják (Fotó: GLOBE@TAMK)

 

Az erdők szerepe a klíma szabályozásában már jól ismert. Ahhoz hogy a fák álljanak, az illegális fakitermeléshez vezető okokat kell vizsgálni, így az EU-nak lehetősége van az erdőirtások csökkentésére, ha a mezőgazdasági termékek kereskedelmét és fogyasztását felülvizsgálja.

Aki kíváncsi az egész jelentésre, angol nyelven letöltheti >>innen  

A cikk forrása: http://wildlifenews.co.uk/2015/04/europeans-spend-eu6-billion-a-year-on-products-from-deforested-areas/