A búcsúzó őszi kánikula érdekes esemenyei az itatón

Késő nyártól kora őszig meglehetősen üresnek tűnik a madárbarát kert, mert már véget ért a mozgalmas költési szezon és még nem kezdődött el az ismét nagy nyüzsgést hozó etetési időszak. Ilyenkor az itatók nyújtják a legtöbb megfigyelési élményt a ház körül - különösen az olyan megkésett kánikulában, mint amilyenben most hétvégén volt részünk -, és ha a megszokottnak tűnő látvány "mögé" nézünk, sok érdekes tapasztalattal lehetünk gazdagabbak.  

Örvös galamb talajitató-tálcán Budapesten (Fotó: Orbán Zoltán).


A harkályokról valószínűleg mindenki tudja, hogy a fák törzsén élnek, azt azonban már jóval kevesebben, hogy ezt milyen különleges testi adottságaik teszik lehetővé. Hosszú faroktollaik a legkeményebbek közé tartoznak a madárvilágban, az ezek gerincét alkotó tollcséve olyan erős, hogy akár hústűnek is használhatnánk. A fatörzsnek támaszkodva ezek akadályozzák meg a madár testének hanyatt bucskázását miközben felfelé kúszik a törzsön. A fakúszó életmódot segítő másik fontos sajátosságot a ragadozómadár-szerűen hajlott, oldalról lapított tűhegyes karmokkal ellátott, rendkívül erős szorítású lábujjak jelentik. Ezek közül a legtöbb madárnál három előre és egy hátra, a harkályoknál viszont kettő előre, kettő pedig hátrafelé néz, ami biztosabb alátámasztást és kapaszkodási képességet jelent.

Nagy fakopáncs talajitató-tálcán Budapesten (Fotó: Orbán Zoltán).
A fák törzsén mozgó harkálynál nehéz megfigyelni ezt az alátámasztási mechanizmust,
a talajitatón azonban mintha demonstrációs kísérletet mutatna be ez a
nagy fakopáncs, ...
Nagy fakopáncs talajitató-tálcán Budapesten (Fotó: Orbán Zoltán).
... amikor számunkra meglehetősen kényelmetlennek és bizonytalannak tűnő módon
lógva-kapaszkodva és a farkán támaszkodva helyezkedik el. Jól látható, hogy a

farktollak gond nélkül hordozzák szinte a test teljes tömegét
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Az ablakles elé helyezett egyszerű műanyag virágalátét itató következő vendége hasonlóan izgalmas és általában rejtve maradó madár "titokba" engedett bepillantást.

Örvös galamb talajitató-tálcán Budapesten (Fotó: Orbán Zoltán).
Az örvös galamb ma már nem számít ritkának a településeken ...
Örvös galamb talajitató-tálcán Budapesten (Fotó: Orbán Zoltán).
... és első pillantásra ebben a fürdőzésben sincs semmi furcsa.
Örvös galamb talajitató-tálcán Budapesten (Fotó: Orbán Zoltán).
Ha azonban jobban megnézzük a képet, az itató bal szélén hullámot vető víz tetején
mintha halvány füst úszna.
Örvös galamb hátrahagyott tolpúder rétege egy itató vizén Budapesten (Fotó: Orbán Zoltán).
A jelenség még erőteljesebben jelentkezett, ...
Örvös galamb hátrahagyott tolpúder rétege egy itató vizén Budapesten (Fotó: Orbán Zoltán).
... miután a madár elrepült (Fotók: Orbán Zoltán) ...


... és a víz tetején finom fehér réteget hagyott hátra (Videó: Orbán Zoltán).

 

A galambfélék (és egyes papagájok) kisméretű fartőmirigye nem termel elegendő tollápoló viaszos váladékot, ezért ezek a madarak speciális púdertollakkal rendelkeznek, melyek vége folyamatosan porszerűen finom keratinpikkelyekre töredezik. Ez, a madarat felhőszerűen beborító víztaszító réteg olyan hatékony, hogy fürdőzéskor a galambnak az átnedvesedéshez áztatnia kell a tollát. Ezt a viselkedést figyelhetjük meg az alábbi videón, amikor a madár többször is az oldalára dőlve, közben feltartott szárnnyal egyensúlyozva próbál még mélyebbre merülni az itató vizében. Miután a galamb végzett a fürdéssel, a testét beborító mikroszkopikus porréteg leheletfinom fehér szőnyegként szétterülve marad vissza az itató vizén.

Ablaknak ütközött balkáni gerle tollpúder-lenyomata (Fotó: Orbán Zoltán).
A tollpúder szinte mikroszkopikus részletességgel rajzolja ki az ablaküvegnek ütköző
madár testét is, amiről részletesen olvashat itt >>

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Vadludak a Tatai Öreg-tavon (Fotó: Csonka Péter)

Idén immáron XVII. alkalommal várjuk a madárbarátokat a Tatai Öreg-tó partjára, a télköszöntő Tatai Vadlúd Sokadalomra. HA A LUDAK ELJÖTTEK A MESSZI ÉSZAKRÓL, MI IS KIMOZDULHATUNK!

MAVIR Zrt., a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Földművelésügyi Minisztérium és a Herman Ottó Intézet nemzetközi konferenciát szervezett a hazai madárvédelmi törekvések valamint az Élőhelyvédelmi Irányelv hatályba lépésének és a LIFE pályázati alap elindításának 25 éves évfordulója alkalmával.

A cikk frissült: 2017.11.04.  A november nem csak azért izgalmas, mert újra kezdődik a madáretetési szezon és lehet figyelni, hogy milyen fajok érkeznek az etetőre, hanem azért is, mert a darvak még itt vannak és a ludak is már megérkeztek északról. Madarásszanak velünk novemberben is, ez a cikk segít, hogy mikor, milyen programjai vannak az MME-nek országszerte.