Amiről a küllő "mesél"

Annak köszönhetően, hogy a Madárbarát kert program eszközei a közelünkbe, akár az ablakunk elé vonzzák a madarakat, rendkívül sok érdekes megfigyelésben lehet részünk. Ha egész évben itatunk, télen pedig az itató mellett etetünk és odúkat is kihelyezünk, olyan, mintha egyszerre három folyamatosan zajló természetfilmet nézhetnénk, ahol napról-napra, évről-évre a madarak életének újabb és újabb titkaiba kaphatunk betekintést. 

Zöld küllő talajitatón (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Jól példázza ezt egy zöld küllő látogatása egy olyan fővárosi talajitatón, ahol eddig már legalább két másik harkályfaj fordult meg, lehetőséget kínálva a közelrokon madarak életmódjából adódó viselkedési hasonlóságok és eltérések megfigyelésére. 

 Ebben a budapesti kertben már ötödik éve működik a Madárbarát kerti ablakles, a sok
ezer itt eltöltött óra ellenére most sikerült először megfigyelni ezt a fantasztikus
"zöld harkályt". Ez az esemény is igazolja, hogy megszokott környezetünk
sok-sok év után is, folyamatosan tartogat új megfigyelési élményeket
(Videó: Orbán Zoltán).

 

A felvétel elején egy rendkívül érdekes, ritkán megfigyelhető jelenet látható, amikor a madár nyelvöltögetve iszik, ami a madárvilágban rendkívül ritka képesség. Ennek oka, hogy a madarak többségének rövid és kicsi nyelve van, ami nem nyújtható ki a csőrből. A harkályoknak ezzel szemben a hangyászokhoz, tobzoskákhoz, földimalacokhoz (hangya- és termeszevő emlősök) hasonlóan hosszan kiölthető, táplálkozást segítő nyelve van.

Ezzel piszkálják ki járataikból a farontó bogarak lárváit, amit a nyelv csúcsának sokágú szigonyhoz hasonló kialakítása segít. A madár erős, izmos nyelvét átpréseli a lárva teste és a járat fala között, majd amikor visszahúzza, a bicskaként kinyíló nyelvvégi szakállkák kampóként húzzák kijjebb és kijjebb a zsákmányt. Ez a nagy felületet biztosító "szőrös" végű nyelv a folyadékfelvételt, az ivást is segíti. A videó alapján úgy tűnik, hogy a küllő gyors nyelvöltögetést végez akkor is, amikor a csőrét a vízbe dugva iszik.

Több olyan harkályfaj is él a világban, mely a rovartáplálék mellett legalább az év egy részében fa nedvek nyalogatásával táplálkozik. A fák nedvkeringésének tavaszi megindulásakor a hazai harkályok is "gyűrűzik" az ágakat, azaz a kéreg keskeny, körkörös lehántásával nedvcsapoló helyeket készítenek.

Zöld küllő talajitatón (Fotó: Orbán Zoltán). Zöld küllő talajitatón (Fotó: Orbán Zoltán).
A madár csőréből elővillanó világos valami a mintegy a testhossz felének
hosszúságában kiölthető nyelv (Fotók: Orbáén Zoltán).

 

Még ennél is érdekesebbé teszi a Madárbarát kerti élményeket, ha a látottakat összehasonlítjuk egymással, ami remek környezeti nevelési lehetőség is egyben. Példaként nézzünk meg két másik, ugyan itt készült felvételt egy balkáni és egy nagy fakopáncsról és lássuk, hogy miről árulkodnak.

Ugyanaz az itató két másik harkályfajjal: balkáni (Videó: Orbán Zoltán)...
Nagy fakopáncs talajitató-tálcán Budapesten (Fotó: Orbán Zoltán).
... és nagy fakopánccsal (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ha a képeket alaposabban megnézünk - különösen akkor, ha bele is nagyítunk a felvételekbe - feltűnik, hogy a két fekete-fehér harkály az itató peremén és a farkán támaszkodva "nem normális módon", míg a zöld küllő a földön üldögélve "rendes madárként" iszik.

Nagy fakopáncs talajitató-tálcán Budapesten (Fotó: Orbán Zoltán).
Balkáni fakopáncs talajitató-tálcán Budapesten (Fotó: Orbán Zoltán). Zöld küllő talajitatón (Fotó: Orbán Zoltán).
Zöld küllő talajitatón (Fotó: Orbán Zoltán).
Nagy fakopáncs (fenti nagy kép), balkáni fakopáncs (középső sorban balra)
és zöld küllő az itatótálcán (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A dolog magyarázata a harkályok és a küllők némileg eltérő életmódjával állhat összefüggésben. Míg előbbiek szinte kizárólag a fatörzsek függőleges világában keresik a táplálékukat, ahol a lábujjak és a faroktollak háromszög támasztéka akadályozza meg, hogy a madár hanyatt essen, addig a küllők a madárcsoportnál szokásos kéreglakó ízeltlábúak és farontóbogár lárvák mellett jelentős arányban fogyasztanak talajlakó hangyákat. Ezért a zöld küllő sokat tartózkodik, így otthonosabban, ügyesebben is mozog a talajon. Ettől azonban még nem lesz a fekete rigóhoz hasonlóan fürge és ügyes "talajlakó", hiszen futásra nem képes, a földön is olyan ugró-kúszó mozgást végez, mint a fatörzseken. 

Aki gyűrűzőtáborban, bemutató madárgyűrűzésen fogott már kézben harkályt vagy küllőt,
az tapasztalatból tudja, hogy milyen elképesztően erős a szorításuk. A videót látva az
ok is nyilvánvalóvá válik: a madarat ugyanis a nyolc tűhegyes karmot a fába szorító
kapaszkodóerő tarja meg a felületen (Videó: Orbán Zoltán).
Zöld küllő talajitatón (Fotó: Orbán Zoltán).
A zöld küllőnek is támaszkodó farka van, amit még a földön állva is használ, bár
kisebb mértékben, mint a fakopáncsok (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A képen jól látható, hogy a faroktollak a madár testtömegének jelentős részét hordozzák, ettől a terheléstől hajlanak meg. A harkályok erre csak azért képesek, mert a faroktollaik gerince (csévéje) a többi madáréhoz képest rendkívül erős. Ugyanezt a "mutatványt" egy rigó vagy egy vörösbegy nem lenne képes végrehajtani, mert nem erre a feladatra módosult, átlagos felépítésű tollaik eltörnének az igénybevételtől.   

A kapaszkodó életmód a harkályok lábujjtartására is rányomja a bélyegét. Míg a madarak többségének "három ujj előre-egy hátra" állású lába van, addig a harkályoknak (például a baglyok és a papagájok mellett) vetélő ujjaik vannak. Ez azt jelenti, hogy a külső ujj mindkét lábon oldalra és hátrafordítható akár 180°-ban is, ami stabilabb fogást és kapaszkodást biztosít a madárnak.

Nagy fakopáncs talajitató-tálcán Budapesten (Fotó: Orbán Zoltán). Balkáni fakopáncs talajitató-tálcán Budapesten (Fotó: Orbán Zoltán).
Nagy fakopáncs (Fotó: Orbán Zoltán).
Nagy fakopáncs ( balra fent és lent) és balkáni fakopáncs vetélőujjas lába
és kapaszkodása (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Teltházas esemény volt idén is az évzárónk

Szakosztályunk 2017. december 9-én tartotta immár hagyományos évzáró ülését az Állatkertben. A résztvevők előadást hallottak a Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály éves tevékenységéről és jövőbeli terveinkről.

2017. őszének (szeptember - november) adatai a MAP Áttekintő térképén (2017.12.01.)

Három hónap után befejeződött az Őszi MAP Futam, az összesítések elkészültek és ezúton eredményt hirdetünk, valamint röviden összegezzük, hogy ez az akció hozzájárult-e a célhoz (ősszel is legyenek nagyobb számban jó minőségű adataink).

Túzok (Fotó: Motkó Béla)

„Az élelmiszer és a mezőgazdaság jövője” címmel a napokban jelent meg az Európai Unió Bizottságának közleménye, mely a Közös Agrárpolitika jövőjét hivatott felvázolni.