2014.11.12

Angliában egy vadőrt találtak bűnösnek ragadozómadár-mérgezések kapcsán

Anglia eddigi legsúlyosabb ragadozómadár mérgezési esetében egy vadgazdálkodót találtak bűnösnek védett faj szándékos megölésében, miután 9 egerészölyvet találtak nála bezsákolva egy helyi fácántelepen.

Allen Lambert ügyében, aki 24 éve dolgozik vadőrként a Stody Estate telepen Norfolkban, a jövő hónapban hirdetik ki a bírósági ítéletet, miután 10 egerészölyv és 1 karvaly elpusztításáért bűnösnek találták. Emellett illegális mérgeket és más eszközöket – többek közt a csalinak kitett húsba vagy tojásba való fecskendezésre alkalmas injekciós tűt − találtak nála, amit az ügyész „klasszikus mérgező felszerelésként” említett.

A Norwich-i városi bíróság meghallgatta, hogyan értesítette egy RSPB nyomozó − miután kapott egy tippet − a norfolki rendőrséget 2013 áprilisában, ami végül 5 egerészölyv, 1 karvaly, 1 macskabagoly és egy hermelin tetemének felfedezéséhez vezetett a díjnyertes 4500 hektáros telep közelében.

A rendőrség később a vadőr háza körüli keresés során egy quad motoron fácántakarmány tárolására használt zsákban 9 egerészölyvtetemet talált. A hatósági állatorvos megállapította, hogy a madarakat az elmúlt két hétben pusztították el.

Ezen kívül Lambert terepjárójában és garázsában két különböző, betiltott mérgezőanyagot is találtak. Ezek közül az egyik a most megtalált 11 tetemben is kimutatható volt. Néhány további, szintén a telepen talált tetem túlságosan bomlott állapotban volt a méreg kimutatásához.

A 65 éves Lambert, aki a letartóztatása után néhány hónappal ment nyugdíjba, bűnösnek vallotta magát tiltott mérgek és kilenc egerészölyv tetemének tárolása miatt, de tagadta a mérgezésben való részvételt, és mint mondta, a madarakat valószínűleg egy helyi kutyasétáltató szándékosan helyezte el nála, aki a haragosa volt. Elmondása szerint eddig egyszer használta a mérget még hét évvel ezelőtt, amikor egy „trükkös” rókát akart megfogni egy csalinak használt döglött patkánnyal.

A kíméletlen üldözés a kipusztulás szélére sodorta az egerészölyveket Dél- és Kelet-Angliában, de az 1980-as évek elejétől fogva sikeresen visszatértek, és ma az egész országban megtalálhatók. Anglia egerészölyv populációja nyolcszorosára növekedett 1993 és 2013 közt.

Egy erre vonatkozó tanulmány megállapította, hogy a fácáncsibék 1-2%-a esik ragadozómadarak áldozatául, és Lambert a bíróságon is állította, hogy nem tartja a növekvő egerészölyv állományt veszélyesnek a fácánokra nézve a MacNicol család tulajdonában lévő fácántelepen, ahol dolgozott. A vádlott ügyvédje, John Hughes szerint védence épp nyugdíjba készült menni, és semmilyen „gazdasági érdeke” nem fűződött az ölyvek elpusztításához.

Peter Veits bíró viszont Lambert magyarázatát nem tartotta kielégítőnek és azt mondta, nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy egy vadőr ne tudjon a fészerében tárolt illegális mérgekről.

Miután Lambert azt állította, hogy sosem volt képesítése a mérgek használatához, a bíró azt mondta, hogy a munkáltatói „felügyelet teljes hiányát” figyelembe veszi a jövő hónapi ítélethozás során.

„Úgy tűnik a mérgek feletti kontrol teljes hiánya jellemző a telepen” mondta a bíró Lambertnek. „A munkáltatóinak maguknak is a vádlottak padján lenne a helyük ezekért a bűnökért, többek közt illegális mérgek tárolásáért a telepen.”

Bob Elliot, az RSPB nyomozási vezetője azt mondta az ítélethirdetés után: „Sajnos ez része egy széleskörű nemzeti problémának. 2013-ban 76 illegálisan megmérgezett madárról (köztük 30 egerészölyvről és 20 vörös kányáról) és más állatról van tudomásunk. Felszólítjuk az Egyesült Királyság kormányát, hogy mutasson elkötelezettséget a ragadozómadarak védelme mellett erősebb jogi szabályozás bevezetésével, amivel vadon élő állatok mérgekkel történő pusztítását kontrollálná. Ez létfontosságú lenne az illegális mérgezés elleni harcban.”

 

Forrás: The Guardian

 

Jelenleg két ragadozómadár-mérgezési eset vár bírósági döntésre Magyarországon.
Reméljük, precedensértékű döntés születik mindkét esetben!

 


Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az
Európai Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019).
A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros
Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az
Országos Magyar Vadászkamara, a Fővárosi és a
Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a
Természetfilm.hu Egyesület.
www.parlagisas.hu