Az Alkotmánybíróság dönthet a védett területek sorsáról

A mai napon a köztársasági elnök döntése igazolta a T/3788. sz. törvénytervezettel kapcsolatos aggályokat. Vétója egyértelművé tette, hogy az állami földvagyonról szóló törvény nem fogadható el Magyarország jövője érdekében. A civil szervezetek az Alkotmánybíróság döntésében bíznak.

Bük (Fotó: Kerékgyártó Róbert)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország üdvözli, hogy a köztársasági elnök megvétózta az állami földvagyonról szóló törvényt és alkotmányossági vizsgálatra küldte az Alkotmánybíróságnak. A természetvédők szerint ezzel beigazolódtak az állami és társadalmi szervezetek törvénytervezettel kapcsolatos aggályai.

 „Álláspontom szerint a jogszabály egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban hazánk Alaptörvényével, ezért a törvény alkotmányossági normakontrollját kezdeményezve a mai napon az Alkotmánybírósághoz fordultam.” – mondta a köztársasági elnök. „ A törvényhozói akarat csak az Alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell.” – fejezte be Áder János.

A köztársasági elnök többek között arra a kérdésre keresi  a választ, hogy sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok.

A természetvédelmi civil szervezetek az elnök döntése alapján igazolva látják a törvényjavaslattal szembeni szakmai és alkotmányossági aggályokat, amelyet számos civil és állami szereplő fejtett ki az elmúlt hónapokban. A civilek álláspontja szerint örülhetünk, hogy nem lép hatályba a törvény és így egyelőre nem éri kár hazánk természeti örökségét. Bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a természetvédelmi szempontból aggályos passzusokat és nem kerülnek ki a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezeléséből az állami tulajdonú védett földterületek.

 

Kapcsolódó hírek

Az Európai Bizottság közzétette a Biodiverzitás- és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát Az Európai Bizottság többszöri késlekedés után a tegnapi napon kiadta a régóta várt Biodiverzitás Stratégiát és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát. Ezek a dokumentumok az EU természeti sokféleséggel és élelmiszertermeléssel kapcsolatos szakpolitikájának fő irányait határozzák meg a...

Szívesen részt vennél egy európai szintű fajmegőrző program népszerűsítésében? Szeretnéd, hogy a te alkotásod szerepeljen a fokozottan védett rákosi vipera védelmével foglalkozó projekt hivatalos pólóján? Engedd szabadjára a fantáziád és jelentkezz pályázatunkra! 

Alagcsőbe épült fészkét elhagyó széncinege (Fotó: Orbán Zoltán)

A széncinegéről közismert, hogy a madárcsoport talán legváltozatosabb fészekhelyválasztású faja. Ennek újabb tanúbizonyságát adja az a pár, amelyik ültetett facsemete tövéhez beásott öntöző alagcsőben, mélyen a talaj szintje alatt neveli a fiókáit.