Barkácsolós felkészülés a 2014/2015-ös madáretetési szezonra

A madárbarátok számára az ősz és a tél az év egyik legjobban várt, legmozgalmasabb időszaka, mert ekkor kezdődik az etetési szezon. Ilyenkor lehet szerencsénk a legnagyobb madárforgalomhoz, a legváltozatosabb madármegfigyelési élményekhez, különösen akkor, ha a tapasztalatok alapján évről-évre fejlesztjük az etetőhelyet. A szokatlanul enyhe időjárással beköszöntő november ideális kürülményeket teremt ehhez, amit néhány ötlettel mi is szeretnénk segíteni.

Ablak elé telepített etetők, itató és mesterséges odúk a madarak minél jobb téli megfigyelése, és élményeink megörökítése érdekében (Fotó: Orbán Zoltán).


A madáretetés alapelvei, a felhasználható eleségek és az alkalmazható madáretetők nem változnak évről évre; amin fejleszteni tudunk, az az etetők elhelyezése, az etetőhelyek bővítése és ablaklesünk fejlesztése.

 

Az etetők elhelyezése – az etetőhely berendezése

A madáretetés az egyik legnagyszerűbb, a legrosszabb időben is végezhető egyéni, családi, óvodai és iskolai téli időtöltés. Ha ez etetőket, az etetőhelyhez tartozó itatót és az odúkat az ablak elé helyezzük el, akkor folyamatosan, a szoba melegéből is megfigyelhetjük tollas barátaink ténykedését. Szerencsére azt, hogy minél jobban láthassuk őket, segíti az etetés azon alapelve, hogy ezt lehetőleg többféle magasságban végezzük.

Többlépcsős etető- és itatófa almával és cinkegolyóval (Fotó: Orbán Zoltán).
Az itt bemutatott etető bogártanya-rönkök felhasználásával készült, és azt is szemlélteti,
hogy az etetőhely kialakításakor miként használhatjuk ki a rendelkezésünkre álló
lehetőségeket és anyagokat.
18 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Többlépcsős etető- és itatófa almával és cinkegolyóval (Fotó: Orbán Zoltán).

Többlépcsős etető- és itatófa aprómagetető-felülete (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei verebek a többlépcsős etető- és itatófa aprómagetetőjén (Fotó: Orbán Zoltán).

Többlépcsős etető- és itatófa almaetető felülete (Fotó: Orbán Zoltán).

Többlépcsős etető- és itatófa felső része (Fotó: Orbán Zoltán).

Fontos, hogy a magaslati etetőket biztonságosan rögzítsük, különösen ott, ahol kisgyerekek is vannak! Itt a központi faoszlopot egy földbe vert vascső és némi erős drót teszi feldőlésbiztossá, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... a felső keresztrönköt pedig egy három helyen csavarral megfogatott léc tarja a helyén (Fotó: Orbán Zoltán).

A többlépcsős rönketető és -itató mellett több más etetőhelyet is kialakíthatunk, különösen akkor, ha a madarak fotózása, videózása is cél  (Fotó: Orbán Zoltán).

A földbe vert vascsőre ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... drótozott, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... legalább két helyen rögzített ággal ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... számunkra is kedvező elhelyezkedésű beülőhelyet biztosíthatunk a madaraknak (Fotó: Orbán Zoltán).

Vékony ágra kihelyezett alma, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... és rögzítő megoldása drótból (Fotó: Orbán Zoltán).

Oldalról benyúló, állítható magasságú és hosszúságú beülőág ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... és rögzítési módja (Fotó: Orbán Zoltán).

A benyúló ág ideális rögzítőhelye a különböző függőetetőknek és a cinkegolyónak (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az előzőekben látott lépcsőzetesség nemcsak az egyes fajok igényeit szolgálja ki jól, de csökkenti a tumultust, a magasan levő etetőhelyek pedig a macsaktámadások kivédését is segítik.

A magaslati etetőhelyek önmagukban nem feltétlenül azt jelentik, hogy a házi macska nem képes feljutni ezekre, hanem azt, hogy amire ezt megteszi, addigra a madaraknak ven idejük elmenekülni (Fotó: Orbán Zoltán).
A magaslati etetőhelyek önmagukban nem feltétlenül jelentik azt, hogy a házi macskák
nem képesek feljutni ezekre, hanem azt, hogy amire ezt megteszik, addigra a
madaraknak van idejük elmenekülni.

Házi macska cinkegolyóra pályázik (Fotó: Orbán Zoltán).
Sajnos erre a számukra vonzó illatú cinkegolyó nem képes, ezért ha azt tapasztaljuk,
hogy ez túl gyorsan fogy, rágásnyomok vannak rajta vagy eltűnik, ...

Házi macska cinkegolyóra pályázik (Fotó: Orbán Zoltán).
... akkor macskára, kutyára, nyestre gondolhatunk, és jobban járunk, ha a golyót
a továbbiakban magasabbra vagy nem mászható helyre akasztjuk ki.

Balkáni gerle a többlépcsős rönketető itatóján (Fotó: Orbán Zoltán).
6 fotó a rönketetőt használó madarakról - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Balkáni gerle a többlépcsős rönketető itatóján (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezei veréb az etető tetején lévő üreges rönkből kukucskál kifelé (Fotó: Orbán Zoltán).

Szajkó a többlépcsős rönketető felső magasztalán (Fotó: Orbán Zoltán).

Szajkó a többlépcsős rönketető felső magasztalán (Fotó: Orbán Zoltán).

Szajkó a többlépcsős rönketető felső magasztalán (Fotó: Orbán Zoltán).


Rövid videó a többlépcsős rönketetőre is kihelyezett óriás cinkegolyót csipegető
széncinegékről (Videó: Orbán Zoltán).

 

Keretes ablaketető-tálca

Az amúgy is rendkívül látványos madáretetés úgy tehető még testközelibb élménnyé, ha az ablakban is etetünk. Ehhez rendelkezésünkre áll a klasszikus, az ablakpárkányra állítva vagy az üvegfelület elé függesztve kitehető ablaketető, ez azonban meglehetősen kicsi és nem is használható mindenhol. Ezért az alábbiakban bemutatunk egy olyan megoldást, ami párkány nélküli ablakoknál is alkalmazható és nagyon látványosan egyszerre akár több tucat madarat is ki tud szolgálni.

Tartókeretes ablaketetőtálca (Fotó: Orbán Zoltán).
Ott, ahol nincs ablakpárkány, az etetőtálcát a falra vagy a talajra támaszkodó, az
ablakkerethez vagy a falhoz rögzített fakeret tartja. Ennek elkészítése nem bonyolult,
ebben segít a következő 15 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A tartókeretes ablaketetőtálca elkészítéséhez néhány szál deszkára, némi barkácseszközre és szerelési anyagra, valamint egy maréknyi csavarra van csak szükség (Fotó: Orbán Zoltán).

Az ottohni barkácsolás néhány alapeszköze: az ácsceruza, a mérőszalag, a kézifűrész, a gérvágó és a derékszög (Fotó: Orbán Zoltán).

A gérvágó segítségével párhuzamosan és 45 fokos szögben tudjuk elfűrészelni a léceket, deszkákat (Fotó: Orbán Zoltán).

A keretnek a fém szögidomok - ezen és a következő képen ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... székvinklik - adnak oldalirányú stabilitást, amint a csavarozógéppel felfogattuk a sarkokba (Fotó: Orbán Zoltán).

A keret tovább erősíthető ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... függőleges irányból is (Fotó: Orbán Zoltán).

Amennyiben a keretet zsanéros pánttal ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... erősítjük a függőleges lábakhoz, használaton kívüli időszakokban az egészet le tudjuk hajtani (Fotó: Orbán Zoltán).

A keret vízszintes helyzetét és terhelési stabilitását a falra (vagy a talajra) támszkodó, függőlegesen és szögben álló lábak adják (Fotó: Orbán Zoltán).

Nagy az esélye annak, hogy az otthon talált faanyag nem adja ki a szükséges méreteket (vagy mint itt, elrontottuk a méretkiosztást :). Ebben az esetben ilyen toldást is alkalmazhatunk - ennek sufinuting jellege a madarakat igazán nem fogja zavarni (Fotó: Orbán Zoltán).

A végeredmény egy olyan etetőtálca, ami az ablakhoz vonzza a madarakat (Fotó: Orbán Zoltán).

A tálcás ableketető előző felvételén látott alma drót rögzítőtüskéje, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... és egy érdeklődő széncinege (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A tálcás ablaketető nyári funkciója

Az egész évben működő odúkkal és itatókkal ellentétben a madáretetők szezonális madárvédelmi eszközök. De az előzőekben bemutatott tálcás ablaketetőnek tavasztól-őszig adható egy rendkívül látványos nyári funkció is. Ott, ahol élnek fali gyíkok, az ablaketetőt kora tavasszal érdemes némi földdel, tetőcserepekkel, lyukacsos téglával és vékony ágakkal ablakgyíkvárrá alakítani.

Keretes ablaketetőtálca (Fotó: Orbán Zoltán).
Ez az ablaketető télen egy természetvédelmi farakás felett üzemel (az etetőtálca mellett
egy ablakodú és egy feketerigó-fészektálca is látható),  2 fotó - katt a képre ...

Keretes ablaketetőtálca belülről fényképezve (Fotó: Orbán Zoltán).

Az első két képen látott eszköz nyáron, ablakgyíkvárként (Fotó: Orbán Zoltán).
... nyáron viszont darázsgarázzsal kiegészített gyíkvárrá alakul. 6 fotó - katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Az első két képen látott eszköz nyáron, ablakgyíkvárként (Fotó: Orbán Zoltán).

Az első két képen látott eszköz nyáron, ablakgyíkvárként (Fotó: Orbán Zoltán).

Az első két képen látott eszköz nyáron, ablakgyíkvárként, bentről fényképezve (Fotó: Orbán Zoltán).

Fali gyík ablakgyíkváron (Fotó: Orbán Zoltán).

Fali gyík ablakgyíkvár itatóján (Fotó: Orbán Zoltán).


Kis szerencsével a télen ableketetőként, nyáron ablakgyíkvárként működő 
eszközünknek ilyen vendége is lesz (Videó: Orbán Zoltán).

 

Ablakbetét fotózásra alkalmatlan ablakokba

A madarakat nemcsak megfigyelhetjük, de ha már ott vannak, akár fotózhatjuk, videózhatjuk is. Ehhez jó minőségű (torzításmentes), lehetőleg szimpla üveges és minél nagyobb látómezőt biztosító ablakra van szükségünk, ami egyben kellően rejt is. Meglepő módon az első feltételnek sem a ma még használatban lévő régi, sem a modern, kétrétegű "termopán" ablakok nem felelnek meg.

Ez a több mint száz éves, kétszárnyú duplaablak nem ideális madarak fotózására, ... (Fotó: Orbán Zoltán).
Ez a több mint százéves, kétszárnyú duplaablak nem ideális madarak fotózására, mert
a középső keretek folyton útban vannak. 3 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

... mert a középső keretek folyton útban vannak, mind a távolabbi, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... mind a közelebbi témák, például az új abalketetőnk fotózásánál (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ezért ha szeretnénk egy kicsit jobban elmélyedni a madárfotózásban és -videózásban, vagy csak még teljesebb megfigyelési élményekre vágyunk, készítsünk olyan ablekbetétet, amire bármikor pillanatok alatt ki- majd visszacserélhetjük a "civil" ablakot.

Az alábbiakban bemutatott eszköz egy nap alatt készült el otthoni barkácsmunkával, és két réteg alapozó festést kapott, melynek egy-egy napos száradási ideje miatt két nappal később lehetett használatba venni. Az anyagköltség 45 ezer forint körül alakult, amiből a majd' 1 m2 -es reflexiós üveg 16 ezer forintot tett ki. Összességében egy ilyen betét elkészítése nem olcsó, de ha figyelembe vesszük, hogy akár évtizedekig is használhatjuk, és látva az ennek köszönhetően elkészíthető felvételeket, akkor nagyon is megéri.

Reflexiós üvegű ablakbetét madarak fotózásához (Fotó: Orbán Zoltán).
Példa a világ egyik legjobb természetfotósa, Máté Bence által közismertté tett,
kívülről tükröződő (reflexiós) üveges ablakbetétre. 20 fotó - katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Példa egy reflexiós üvegű ablakbetétre. A szürke szigetelőrétegben látott kivágásokba (a jobb oldali látszik) a leakasztott ablakok pántjai illeszkednek (Fotó: Orbán Zoltán).

Az ablakbetét gyakrolatilag három egymásra, illetve egymásba helyezett fakeretből áll. A legkülső, széles deszka fekszik fel belülről az ablaktokra (ezen látható a szürke szigetelés), és ez támasztja meg az üveget. A középső keret nyúlik be az ablaktokba, és ez fogadja magába az üveget, ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... végül a harmadik, legkeskenyebb léckeret rögzíti az üveget (Fotó: Orbán Zoltán).

A szigetelés egy csíkokra vágott kempingszivacsból készült, amit Pálmatex ragasztóval rendkívül tartósan lehet rögzíteni (Fotó: Orbán Zoltán).

Az üveget csavarral rögzítő legbelső keretet az üvegnél és a középső keretnél is érdemes vastagon kihúzni víz- és porszigetelő, átlátszó (transzparens) sziloplaszttal(Fotó: Orbán Zoltán).

A reflexiós üvegű ablakbetét behelyezés előtt ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... és a helyére rakva, belülről nézve (Fotó: Orbán Zoltán).

Az ablakbetét behelyezett állapotban (a második és a harmadik keret látható), kívülről nézve (Fotó: Orbán Zoltán).

Az ablakbetét felfekvő alapjának sarokpánt erősítése belülről (Fotó: Orbán Zoltán).

Az  ablakbetét rögzítése ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... a helyi lehetőséghez alkalmazkodva (Fotó: Orbán Zoltán).

Az ablakbetét kivételét és berakását segítő jobb oldali fogantyú (Fotó: Orbán Zoltán).

Az ablakbetét plusz szigetelőrétege az ablak tokja és a betét közötti résbe nyomva (Fotó: Orbán Zoltán).

Az ablakbetét plusz szigetelőrétege az ablak tokja és a betét közötti résbe nyomva (Fotó: Orbán Zoltán).

Az új ablakbetét gyakorlatilag zavartalan kilátást biztosít (Fotó: Orbán Zoltán).

A kép jobb oldalán látható ventillátor az ablakles üvegének párátlanítására szolgál (Fotó: Orbán Zoltán).

A reflexiós üvegű ablakles egy- ... (Fotó: Orbán Zoltán).

... és kétgépes használatban (Fotó: Orbán Zoltán).

A madarak ablaknak ütközése úgy csökkenthető a reflexiós üvegnél, ha az ablakbetét olyan kialakítású, hogy behelyezett állapotban15-20 fokban előre dől (így az ágak és az ég helyett a talajt tükrözi vissza, amint a madarak nem akarnak "átrepülni"), vagy mint a képen, a felső, egyébként nem használt részét kívülről letakarjuk (Fotó: Orbán Zoltán).

Széncinege reflexiós üvegű ablaketetőn (Fotó: Orbán Zoltán).
A reflexiós üvegnek köszönhetően olyan közel kerülhetünk a madarakhoz, amennyire
ez egy vadon élő állat esetében egyáltalán lehetséges. 5 fotó katt a képre
(Fotók: Orbán zoltán).

Szajkó a reflexiós üvegű ablaketetőn (Fotó: Orbán Zoltán).

Szajkó a reflexiós üvegű ablaketetőn (Fotó: Orbán Zoltán).

Szajkó a reflexiós üvegű ablaketetőn (Fotó: Orbán Zoltán).

Mezeiveréb-csapat a reflexiós üvegű ablaketetőn (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A cikk írásához elkészített ablaketető és -les hatékonyságának tesztelése szó szerint percekkel azt követően megtörtént, hogy az ablakbetét a helyére került. Megjelent ugyanis két szajkó, melyekről köztudott, hogy a legfigyelmesebb madarak közé tartoznak, melyek a legkisebb gyanús jelre elrepülnek. A reflexiós üveg ismét bizonyított, és a szajkók magukat nem zavartatva táplálkoztak a távolabbi rönk-, és a fényképezőgéptől alig arasznyi távolságra lévő ablaketetőn. Mindkét helyen jól megfigyelhető volt a „nagyüzemi” hatékonyságú magfogyasztást lehetővé tevő, a rágcsáló emlősök pofazacskójához hasonló szerepet betöltő torokzacskó, ami makkból is több darabot képes befogadni, a jóval kisebb napraforgóból pedig akár százas nagyságrendet is. Az alábbi videókon jól látható, amint a torok alatti terület egyre határozottabban kidudorodik a rengeteg magtól. Amint betelik az ideiglenes tárhely, a madár elrepül, és nagy valószínűséggel elrejti a szerzeményt, majd újra és újra visszatér.


Szajkók a többlépcsős rönketetőn ...


... és a reflexiós üvegű ablaketetőn (Videók: Orbán Zoltán).

 

Hasonlóan izgalmas volt megfigyelni, amint a csuszkák az etető környéki fákat és magát a rönketetőt használták magraktárnak és "magsatunak". A cinegékkel ellentétben hosszú csőrükben (és a torkukban) nem egy, hanem akár 5−6 napraforgómaggal repülnek el egy közeli, lehetőleg jól bordázott kérgű fa törzsére. Itt a magok jelentős részét egyesével más-más helyre rejtik a kéreg, letört ágcsonk repedéseibe vagy a pusztuló fát rágó farontórovarfajok lárvajáratainak nyílásaiba (az alábbi felvételen 0:58-tól látható). A csuszkák azonban a termések feltöréséhez rögzítő satuként is használják a fákat. Beszorítják a magot egy megfelelő mélységű és állású kéreghasadékba, ágcsonk repedésébe (0:18-nál és 1:18-nál) és így nagyobb távolságról, egész testüket beleadva tudják szétforgácsolni a mag héját. Ezzel a technikával és hosszú, erős csőrükkel a csuszkák képesek nyáron a száradni kitett sárgabarackmagot elcsórni és feltörni, illetve ősszel és télen sok makkot is elfogyasztani.

Összehasonlításként a rövidebb csőrű cinegék más módszert használnak – egyesével szállítják a magot és azt lábaikkal a kapaszkodófelülethez szorítva törik fel (0:37-től). Ez az oka annak, hogy ide-oda repkednek az etetőn, amit sokan tévesen úgy értlemeznek, hogy nem mernek leszállni az etetőre, mert a verebek elzavarják őket.


Kéregraktárt és "kéregsatut" használó csuszkák az etetőn (Videó: Orbán Zoltán).

 

Ilyen és még izgalmasabb megfigyelési élmények tömegével lehetünk gazdagabbak – akár a gyerekekkel az ablaklesnél üldögélve –, ha nemcsak etetjük, de meg is figyeljük a madarakat, illetve bekapcsolódunk az egész éves Madárbarát kert programba!

További madárfotózási ötletekért látogasson el erre az oldara is >>

Az MME web boltjában már többféle madáreleség, és egy új, 2 kg-os kiszerelésű, napraforgómagot vagy magkeveréket tartalmazó egységcsomag is kapható!

Az elkövetkező hetek és hónapok, illetve az egész év madárvédelmi tevékenyésgeiről a Madárbarát kalendárium oldalunkon olvashat.

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét, ami egyben ideális
karácsonyi ajándék is (bolt >>).

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

A Salina a borzas gödények téli táplálkozóhelye (Fotó: Máté Bence)

Montenegrói partnerszervezetünk (CZIP), több európai madárvédelmi szervezettel közösen, kampányt indított egy kiemelten fontos vizes élőhely megmentése érdekében. Kérjük segítse őket céljaik elérésében a petíció aláírásával! A petíció oldala angol nyelven készült, de cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat!

Az elengedés pillanata. A madarat Nagygyőry Anna, aki önkéntesként Egyesületünk és a Madárkórház munkáját is segíti, engedte szabadon.

Amint arról korábban beszámoltunk róla május elején egy törött szárnyú madarat talált területi koordinátorunk Görbeháza határában.

E kötet 455 olyan – hivatásos vagy amatőr – ornitológus életrajzi adatait tartalmazza, akik Magyarországon születtek, Magyarországon madártannal foglalkoztak, magyarul vagy magyarországi madárvilággal kapcsolatban tudományos közleményeket, könyveket jelentettek meg, vagy a magyar madártan ügyét bármilyen egyéb módon – például magyarországi múzeumi gyűjtemények gyarapításával...