Beszámoló a kékvércse-védelmi program 2016. évi eredményeiről

Az Európai Unió LIFE alapja által "A kék vércse védelme a Kárpát-medencében" (LIFE11 NAT/HU/000926) pályázatban támogatott fajvédelmi program éves tevékenysége és az MME Kékvércse-védelmi Munkacsoportja által végzett széleskörű állományfelmérés során 2016-ban 1127 pár kék vércse költést regisztráltunk. A felmérés lefedettségét és intenzitását is figyelembe az országos állományt 1200-1300 párra becsüljük.

A kék vércse állományfelmérések eredményei 2003-2016 között Magyarországon. A felhasznált adatok a munkacsoport tagjainak biotikai adatbázisából származnak: BNPI, DINPI, HNPI, KMNPI, KNPI és MME (Forrás: Magyar kékvércse-védelmi munkacsoport 2016).

 

Országos adatok

A Munkacsoport tagjai a 2016-os költési szezonban hazánkban 922 kék vércsét, 844 fiókát, 19 fiatal madarat (őszi gyülekezőkön), és 59 kifejlett madarat gyűrűztek meg ornitológiai gyűrűvel és egyedi színes gyűrűs kombinációval. Ebből a futó LIFE projekt mintaterületein 323 (241 KMNPI + 82 BNPI) kirepülés előtt álló fióka, 19 őszi gyülekezőn fogott fiatal és 28 kifejlett kék vércse (KMNPI) kapott színes gyűrűt.

A kék vércse foglaló párok megoszlása a nemzetipark-igazgatósági területek között 2016-ban. A felhasznált adatok a munkacsoport tagjainak biotikai adatbázisából származnak: BNPI, DINPI, HNPI, KMNPI, KNPI és MME (Forrás: Magyar kékvércse-védelmi munkacsoport 2016).
A kék vércse foglaló párok megoszlása a nemzetipark-igazgatósági területek
között 2016-ban. A felhasznált adatok a munkacsoport tagjainak biotikai
adatbázisából származnak: BNPI, DINPI, HNPI, KMNPI, KNPI és MME
(Forrás: Magyar kékvércse-védelmi munkacsoport 2016).

 

A 2016-ban országos körű genetikai mintavétel keretében 11 fészkelőterületen összesen 260 fészekalj fiókájától, valamint 70 befogott szülő madártól, 19 őszi gyülekezőn befogott fiatal madártól és 7 őszi gyülekezőn befogott kifejlett példánytól vettünk le vért. A minták feldolgozása folyamatban van.

A gyülekezőkön 2016-ban szeptember 7-én összesen 6680 pld. kék vércsét számoltunk (lásd a következő ábrán), de az ezt következő hetekben is hasonlóan sok vércse tartózkodott még régiónkban.

A szinkron napokon számolt összes kék vércse egyedszám változása Magyarországon és a Kárpát-medencében, 2016-ban. A felhasznált adatok a munkacsoport tagjainak biotikai adatbázisából származnak: BNPI, DINPI, HNPI, KMNPI, KNPI és MME (Forrás: Magyar kékvércse-védelmi munkacsoport 2016).
A szinkron napokon számolt összes kék vércse egyedszám változása
Magyarországon és a Kárpát-medencében, 2016-ban. A felhasznált adatok a
munkacsoport tagjainak biotikai adatbázisából származnak:
BNPI, DINPI, HNPI, KMNPI, KNPI és MME
(Forrás: Magyar kékvércse-védelmi munkacsoport 2016).

 

A kutatási területen folyó munkák

Költési siker

A 2016-os évet két főbb jelenség kísérte végig, ami a vércsék költési eredményét is alapvetően meghatározta a Vásárhelyi-pusztákon (HUKM10004):

  • a mezei pocok állománya a gyakorlatilag nulláról kezdett felfutni a szezonban, és őszre sem ért el komoly gradációt
  • a 2016-os esztendőben tavasszal sokáig belvizek jelentkeztek (áprilisban még jelentősen korlátozták a megérkező madarak vadászatát és a közlekedést is), ám a későbbiek során nem nehezítették a madarak életét a korábbi években megfigyelhető, elnyúló hidegfrontok.

A költéskezdés időben az átlagos éveket jellemzően alakult, többségben voltak a 3 és 4 tojásos fészekaljak. Ennek megfelelően egy jó átlagos év látszik a költések alakulásában a sikeres költések arányában.

A sikeres fészkek aránya a kutatási területen 2006-2016 között. A sikeres fészkeket a fehér oszlopok jelzik a költésbe kezdett párok arányában kifejezve, az oszlopok szélessége a tojásrakásig eljutott párok számával arányos (Forrás: Kotymán László [KMNPI], Solt Szabolcs és mtsai [MME Kékvércse-védelmi kutatócsoport]).
A sikeres fészkek aránya a kutatási területen 2006-2016 között. A sikeres fészkeket
a fehér oszlopok jelzik a költésbe kezdett párok arányában kifejezve, az
oszlopok szélessége a tojásrakásig eljutott párok számával arányos
(Forrás: Kotymán László [KMNPI], Solt Szabolcs és mtsai
[MME Kékvércse-védelmi kutatócsoport]).

A sikeres fészkek átlagos repített fiókaszáma a mintaterületen - HUKM10004. Az ábrán a körök az átlagot, a függőleges szakaszok pedig a szórást mutatják (Forrás: Kotymán László [KMNPI], Solt Szabolcs és mtsai [MME Kékvércse-védelmi kutatócsoport]).
A sikeres fészkek átlagos repített fiókaszáma a mintaterületen - HUKM10004.
Az ábrán a körök az átlagot, a függőleges szakaszok pedig a szórást mutatják
(Forrás: Kotymán László [KMNPI], Solt Szabolcs és mtsai
[MME Kékvércse-védelmi kutatócsoport]).

 

A 2016-ban országossá bővült genetikai mintavétel keretében a kutatási területen 99 fészekalj fiókáitól, 19 őszi gyülekezőn befogott fiatal madártól, valamint 36 befogott szülő madártól, és 7 őszi gyülekezőn befogott kifejlett példánytól vettünk le vért.

Tovább erősödött a Fejér megyei, Sárvíz-völgyben kialakult telep, 2016-ban 7 fészket foglaló párra emelkedett a kék vércsék száma. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a kis műfészek-telepen 18 fiókát jelöltek. Utolsó mohikánok módjára a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területén is kirepült 4 fióka. Az utóbbi években itt, a nyugati határszélen már hullámzóan, nem minden évben sikerül fészkelő párokat detektálnunk.

 

Jeladós madarak, vonulás

A korábban műholdas követésű jeladóval jelölt madarak közül sajnos csak „Imre”, „Kira” és „Marina” adott jelet 2016 év elején. A telelőterületen zajló kisebb körök során aztán 2016. február végén Imre jeladója is elhallgatott Botswanában. „Marina” és „Kira” ekkor már Angolában járt, ahonnan általában március hónap folyamán kezdenek hazafelé indulni madaraink. A két tojó kicsit később, „Kira” április 4-én, „Marina” viszont csupán 11-én mozdult el északra. Ezzel együtt még két hétig időztek az esőerdőtől északra, és csak május elején érték el az európai partokat. Május 9-ére értek Európa belsejébe, „Kira” Bosznia-Hercegovina, „Marina” pedig Szerbia területén folytatta tovább útját. „Marina” aztán elég hamar, május 15-én már Dél-Ukrajnában keresett fészkelőhelyet, és itt is mozgott egész szezonban. „Kira” május 27-én ért Kazahsztán középső részére, és itt mozgott egész nyáron, de gyanítható, hogy akár nem költött, hiszen augusztus 8-án már elkezdett nagyobb távolságokra elmozdulni, majd lassan csorgott nyugat felé. Szeptember 12-én már mindkét madarunk a romániai gyülekezőket látogatta Baragan területén, a befogásuk helyszínén.

A két Romániában befogott, 2015-ben jelölt tojó, „Kira” és „Marina” jóvoltából, „Ubult” követve kirajzolódott tehát további két kifejlett kék vércse teljes éves vándorútja.


„Kira” egyéves vándorútja 2015-2016-ban, a trékép eléréséhez katt a képre
(Forrás: jeladosmadarak.mme.hu).


„Marina” egyéves vándorútja 2015-2016-ban, a trékép eléréséhez katt a képre
(Forrás: jeladosmadarak.mme.hu).

 

A szeptember végén, 29-én elinduló „Kira” október 5-én - mire „Marina” is elszánta magát az indulásra és elhagyta a romániai gyülekezőket - már Angola területén járt. Ám nem sokkal ezután, 14-én „Marina” is csatlakozott a telelő madarakhoz Angolában, és folyamatosan közvetített jeleket a tél folyamán.

2016-ban egy további madár jeladózására került sor ősszel, Romániában.

A „Ringló” nevet kapott másodéves tojót szeptember 22-én, az újonnan talált, 5000-es gyülekezőn sikerült befogni, és nem sokkal ezután, október 4-én indult neki a hosszú útnak. Október 16-án ő is Angolába ért, és jelenleg is járja a bozótos szavanna végtelen tájait.

Az eddig jeladóval szerelt madarak közül 2016 év végére tehát három adó továbbít rendszeresen adatokat.

További információk a projektről és a fajvédelmi programról: www.falcoproject.eu

 

Solt Szabolcs
 

A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926)
programot az Európai Unió LIFE alapja támogatja.

A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926) program
partnerei: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (projekt koordinátor),
a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság,
a Magyar Természettudományi Múzeum, a Raptor Protection of Slovakia és a
The State Nature Conservancy of the Slovak Republic

www.falcoproject.eu

 

Kapcsolódó hírek

Foltos szalamandta az egyik legszebb hazai kétéltűnk.

A napokban megjelent a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló, 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet módosítása, amelyben tiltólistára kerültek egyes farkoskétéltű-fajok és csoportok. Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya  arra kér minden érintettet, hogy az új szabályokat tartsa be, és ne törekedjen a tiltás megkerülésével ellenőrizetlen úton...

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Posta együttműködésének köszönhetően a 2017. július 3-án megjelent bélyegcímleteken, Magyarországon honos, védett madarak közül, öt bagolyfajt ismerhetnek meg a gyűjtők és a madarakat kedvelők.

Gólyacsapat szedeget a frissen kaszált gyepen (Fotó: Papp Ferenc)

Már javában tart a rétek kaszálása az Ipoly partján, ez a terített asztal kifejezetten vonzza a ragadozó életmódot folytató madarakat. Megjelennek ilyenkor a békászó sasok, ölyvek, csókák és vetésivarjú-csapatok. De van egy látványosabb sereg, mégpedig a tucatszámra szedegető fehér gólyák. Köztük olyan illusztris vendégekkel, mint „Január” vagy „Halász” csemetéje. Utóbbi pedig...