"Bohócok" a D odúban

A töretlen népszerűségű Madárbarát kert program egyik legfontosabb küldetése, hogy a természeti környezettől legtávolabbi, belvárosi lakó- és munkahelyi környezetbe is segítse becsempészni a természetvédelmet és az állatok megfigyelésének élményét.

D típusú mesterséges odú (Fotó: Orbán Zoltán).


Különleges lakója miatt ennek egyik remek eszköze a lakott területeken eddig kevésbé használt "D" odú, amit a rohamléptekkel közeledő költési szezon beköszönte előtt még lehetőségünk van kihelyezni a hazai madárfauna egyik legbohókásabb viselkedésű "tollas majma" számára.

Az európai madárbarátok egyik legnagyobb hiányérzetét az jelentheti, hogy kontinensünkön nem élnek papagájok, melyeket intelligenciájuk és bohókás viselkedésük miatt a neves Nobel-díjas etológus, Konrad Lorenz "tollas majomként" jellemzett. Pedig a mi madárfaunánknak is van egy olyan, ráadásul emberkövető képviselője, melyre színes megjelenése és viselkedése miatt ráillik ez a leírás.


A seregélyeknek már az odúfoglalása is mozgalmas.


A beköltözést követően, a fészeképítés és kotlás heteiben
a hím rendszeresen szerenádozik az odú közelében.


A madarak élete sem folytonos rohanás, jut idő lazításra, egy kis nézelődésre is. 
 


Amennyiben itatót is működtetünk az ablak elé telepített odú közelében, akkor fürdés
közben is megfigyelhetjük ezt a csillogó, trópusi tollazatú, pompás megjelenésű állatot.

 


A fiókák kikelését követően az óránként többször is lejátszódó etetéssel a
legmozgalmasabb megfigyelési szakasz kezdődik a D odú életében
(Videók: Orbán Zoltán).

Lakótelep (Fotó: Orbán Zoltán).
Seregélyköltés-megfigyelés tekintetében a lakótelepeken, több szintes
társas és családi házakban élők, irodaházban dolgozók
előnyben lehetnek, ...

Kilátás lakótelepi lakásból (Fotó: Orbán Zoltán).
... ha az ablak közelében olyan termetes fa nő, ...

Lakótelep (Fotó: Orbán Zoltán).
... melyre ki tudjuk függeszteni a D odút.

 

A seregély kettős társadalmi megítélése tekintetében is hasonlít a papagájokhoz. Miközben a tevékenységük által közvetlenül nem érintett lakosság körében nagyon kedveltek, a mezőgazdálkodók, elsősorban a gyümölcstermesztők a legfőbb közellenségként tekintenek rájuk. Ennek hátterében az áll, hogy gyümölcsérési szezonban mindkét madárcsoport képviselői nagy csapatokban lepik meg a bogyósgyümölcs-kultúrákat, ahol védekezés hiányában érzékeny károkat okozhatnak.

Bár ezen a tényen nem változtat - és a károsultakat sem boldogítja -, a seregélyek éves tápláléklistáját valójában nem a gyümölcsök, hanem a férgek és ízeltlábúak vezetik, melyeket a talajról szedegetnek össze. Ez nem véletlen, hiszen a nagyon korán, már februárban megérkező (és egyre gyakrabban áttelelő) seregélyek számára a mi klímánkon csak hónapokkal később válnak hozzáférhetővé a gyümölcsök.

Seregély (Fotó: Orbán Zoltán).
Hófoltok között a talajon keresgélő seregély.

 

Mérete, gyakorisága és táplálkozása miatt a seregély ökológiai és természetvédelmi szempontból is fontos részét képezi madárfaunánknak. Mezőgazdasági rovarkártevő-fogyasztásával hozzájárul az agrárterületek biológiai védelméhez, emellett pedig alapvető táplálékbázisát képezi számos ragadozómadarunknak, köztük a fokozottan védett kerecsensólyomnak.

Madármegfigyelési, környezeti nevelési szempontból a belvárosok kevés természeti élményt kínáló (és gyümölcsfamentes) környezetében a seregélyek üdítő színfoltot jelentenek, ezért  remek környezetgazdagítási lehetőséget kínálnak az itt eddig kevésbé alkalmazott D odúk (beszerzés >>), melyekbe a seregélyek mellett ráadásul más fajok: széncinege, házi és mezei veréb, csuszka, nyaktekercs, füleskuvik is beköltözhetnek a lakott területeken is. A D odú kimondottan ajánlott a Madárbarát panel, Madárbarát munkahely, Madárbarát óvoda és Madárbarát iskola programban résztvevők számára.

D és veréblakótelep-odú (Fotó: Orbán Zoltán).
A D odúk telepítésének további előnye, hogy ezeket eltérő méretük miatt a kisebb
"A", "B" és veréblakótelep-odúk (a képen a D odú alatt) közelébe is kihelyezhetjük,
mert a seregély és a kisebb testű énekesmadarak egymás zavarása nélkül,
egyszerre is költhetnek ezekben.

 

Aki szeretne jobban megismerkedni ezzel a fantasztikus megjelenésű, viselkedésű és énekhangú fajjal, annak március közepéig érdemes kihelyeznie D odút is, így akár már az első költésben is vendégül láthatja a seregélyeket, melyek a június-júliusban másodszor is költhetnek.


A seregély nem csak színezete és változatos, sok fajt utánzó hangja miatt
nagyon látványos, hanem azért is, mert éneklés közben a szárnyát
rázva, tekergetve szinte "szétesik" (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Kapcsolódó oldalak

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (részletek >>), ...

 

Nagy Csaba szerk. - Odúlakó madaraink védelme (MME, 2013) könyv külső borító.
... illetve a kimondottan az odúlakó madarak védelmével foglakozó
kiadványunkat (bolt >>)!

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Az ünnepi szakosztályi ülést tengerimalac-sivítás kísérte

Advent második vasárnapján rendeztük meg szokásos évértékelő ünnepi összejövetelünket a Fővárosi Állat- és Növénykert Szeráj-termében, a szomszéd helyiségben élő majd 50 tengerimalac sivító lelkesedése mellett.  

Az MME Börzsönyi Helyi Csoportja két napos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel, amely az ország több pontján eddig nagy sikert aratott. A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak...

Kuhi Szabadszállás térségében, 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)

A madármegfigyelők számára különösen mozgalmasnak bizonyult az idei november. Első alkalommal tűnt fel nálunk egy lazúrcinege, majd a hónap utolsó napján Szabadszálláson került elő egy különleges, miniatűr ragadozómadár, egy kuhi is, melynek ez még csak a második előfordulási adata hazánkban.