Körülbelül a tagok ötöde végez önkéntes munkát. A természetvédelem egyik leghatékonyabb eszközének a szemléletformálást tartjuk, ezért már 1981-től természetvédelmi nyári tábort tartunk általános iskolások részére. A Királyréti táborban generációk kaptak útravalót természetszeretetből. A felnőtteknek nyílt kirándulásokat szervezünk, ahol a résztvevők közelebb kerülhetnek a természethez, előadásokat tartunk, valamint rendezvényeken várjuk vendégeinket és tagjainkat.

Minden évben közgyűlést és szabadtéri csoport találkozót is rendezünk, ezen kívül minden hónapra szervezünk programot, legyen az kirándulás, előadás, vagy közös munka. Részt veszünk az MME országos programjaiban, például fehérgólya felmérés, Nemzetközi Madármegfigyelő Nap, Madarak és Fák Napja szervezése.

Legeredményesebb tevékenységünk, az odútelep program, mellyel segítjük énekes madaraink költését. Ezernél több odút helyeztünk ki, 47 odútelepen, mintegy 950 odút rendszeresen ellenőrzünk.

Folyamatos programjaink vannak uhu, kerecsen, vándorsólyom, és feketególya védelmére. Évtizedes hagyománya van a sólyomfészek őrzésnek. Szükség szerint műfészek építéssel is segítjük madaraink költését.
Felkészültünk a kézre került sérült madarak mentésére, szállítására, gyógykezelésére és ápolására. A kezelés után a madarakat szabadon engedjük, vagy gondoskodunk a végleges elhelyezésükről.
Munkánk elismeréseként 2011. évben a megye közgyűlése Pest Megye Környezetvédelméért díjat adományozott csoportunknak.
Szeretettel várjuk sorainkba a területünkön madarászó természetbarátokat!

Egy kis történelem:
A 22. számú helyi csoport az MME alakulása után egy évvel, 1975. december 18 alakult, Szokolyán. Az alakulás utáni években intenzív szakmai tevékenység alakult ki Brellos Tamás, Mekli Mihály, Dénes János és Homoki Nagy István részvételével. A gallyfészkek térképezése szinte versenyben zajlott, a fészkes fákat számozott alumínium korongokkal jelölték. Tíz, odútelepet létesítettek az erdészet támogatásával. Az inóci bányában hétvégi fészekőrzést szerveztek a kerecsensólyom fészeknél, amit a nyolcvanasas évektől Bagyura János folytatott. A fehér gólya felmérés 1980-89-ig a Börzsöny környékén 14 településre terjedt ki.
A csoport faunisztikai eredményeiről publikáció jelent mag az 1980-as Aquilában. A csoport kiadásában és szerkesztésében megjelent a kezdő madarászoknak szóló Mondok valamit című füzet.
Az 1981-ben beindult nyári madarász gyermektáborok beindulása után a szakmai aktivitás lecsökkent, ebben a táborszervezés időigényén kívül az is közrejátszott, hogy az erdészet már nem támogatta a „munkaidőben madarászást” a terepen sokat mozgó erdész tagjainknak. A „Madártáborokban” már 2 ezernél is több iskolás töltötte szünidejét, komoly természet ismeretet szerezve. Brellos Tamás és lelkes társai sokszor igen nagy nehézségeket leküzdve tartották fönn, és fejlesztették a legendás bajdázói tábort.

Évtizednyi stagnálás után, az újabb generáció színre lépésével lassan ismét beindult a szakmai munka is: 1996-ban készült az első műfészek, az óta összesen 27 műfészek került ki parlagi sas, kerecsen és vándorsólyom, valamint fekete és fehérgólya részére. Beindult a fokozottan védett ragadozó madarakra és a feketególyára a rendszeres monitoring, évente jelentésben összegezzük az elért eredményeket, amit 2001. óta minden tag megkap. A feketególyák színes gyűrűzési programjában 2003. óta veszünk részt, eddig 79 madarat gyűrűztünk, és 24 visszajelzés érkezett, köztük olyan érdekességek, mint a gibraltári, vagy az angliai leolvasás.
Újra indult a fehér gólya monitoring, immár a monitoring központ adatbázisába való feltöltéssel. 2000. évben új programot indítottunk kb. 5000 ha-os mintaterületen a gyakori ragadozó madarak felmérésére, amely 3 évig tartott, majd hasonló programot végeztünk Cserhátalján a szóri erdőben. Ezt a programot tíz év után most megismételjük. 2007-2009. években különböző programokhoz kapcsolódva a harkályfélék, különösen a fehérhátú fakopáncs felmérését végeztük önkénteseinkkel kb. 10 km2 területen, kutatásunkkal egyetemi szakdolgozat készült, és hiánypótló adatokkal szolgáltunk a faj védelméhez.

2002. évtől az odútelep program, Nagy Csaba vezetésével, mindmáig egyik legsikeresebb programunk. Az elmúlt években 47 telepet hoztunk létre, a cseréket és karbantartást is figyelembe véve 1150 odút helyeztünk ki, melyet tagjaink készítettek. A telepek kb. 90% át ellenőrizzük rendszeresen, idényenként többször, így mintegy 11 ezer ellenőrzést tudhatunk magunk mögött. Egy-egy odúkihelyező túra egyben közösségi esemény is.
2000. évtől már a ragadozó szakosztállyal közösen szerveztük a kerecsen sólyomfészek őrzést, amire pályázati forrásokat szereztünk, azonban néhány évvel később a kerecsen elhagyta a Börzsönyt. A vándorsólyom fészeknél a 1998-as megtelepedése óta hétvégi napokon őrzést biztosítunk szinte minden évben.
A ragadozóvédelmi szakosztállyal együttműködve, a 80-as évektől tartottunk sérült madarakat, de 2002-től kiteljesedett a madármentés, miután Kertész doktor tanyáján is létesítettünk kezelő voliereket. Azóta - pályázatok segítségével - többször átépített madártartó helyeken folyamatosan fogadunk és gyógyítunk madarakat. Évente kb. 20-30 példányt látunk el.
2003. évben helyi csoportunk háttérintézményeként megalapítottuk a Börzsöny Alapítványt. Az alapítvány fő célja a tábor és a természetvédelmi munkánk segítése, de ezzel már kiléptünk a madárvédelemből, a tágabb természet, és környezetvédelembe. Pályáztunk, és programot indítottunk a magyarföldi husáng bekerítésére, a kétéltűek felmérésére, a hiúz foto csapdás monitorozására, denevér lakta bányajárat lezárására és a tábor eszközeinek fejlesztésére. Az Alapítvány pályázati programjait a helyi csoport tagságának önkénteseivel valósítjuk meg. Végeztünk forráskutatást, gyepkezelést, és cserjeirtást, ismeretterjesztő táblát állítottunk, és szemétszedő akciókat tartottunk.