A hazánkban költő madarak 80 százaléka a hideg beköszöntével táplálékban gazdag telelőhelyre költözik, és csak tavasszal tér vissza hozzánk. Ám erre a közel fél évre nem tévesztjük őket szem elől, ha tehetjük "elkísérjük" őket!
Segítsen, hogy még jobban megismerjük a vándorutat, amit bejárnak, hogy hatékonyabb nemzetközi védelmi programot dolgozhassunk ki!
A madárvonulás mindig is foglalkoztatta az emberiséget, Arisztotelész úgy tartotta, hogy a kakukkok ősszel karvallyá változnak, a kerti rozsdafarkúak pedig vörösbeggyé a fecskék pedig a telet dermedt állapotban, az iszapban töltve vészelik át.
A kutatómunkának köszönhetően ma már pontosan tudjuk, hogy egyes fajok hol töltik a telet. Az 1800-as évek végén Dániában kifejlesztett madárgyűrűzés kezdete óta eltelt több mint 100 év, ez alatt rengeteget fejlődött a madárgyűrűzések módszertana, a madárészlelések rögzítésének és elemzésének módja. Az MME Madárgyűrűzési Központ 312 vizsgázott gyűrűzője, akik madarászok vagy természetvédelmi szakemberek, ők általában önkéntes alapon segítik a vonuláskutatással kapcsolatos teendőket.
A nyomukban járunk: A gyűrűzés mellett a néhány egyedre felszerelt műholdas jeladók által tudunk betekintést nyerni vonuló madaraink életébe: útvonalukról, pihenő- és telelőterületeikről, aktuális pozíciójukról, magasságukról, repülési irányukról kaphatunk adatokat műholdas kommunikáció segítségével. A technológiai fejlődésnek hála mára már olyan napelemmel ellátott, miniatűr jeladók állnak rendelkezésünkre, melyeket a madár hátára szerelve, az állatot a természetes mozgásában nem akadályozva tudjuk megfigyelni.
Miért kell őket "elkísérni"? A sok adat begyűjtése azért fontos mert mozgásukat a lehető legrészletesebben megismerve lehet csak feltérképezni a rájuk leselkedő veszélyeket, és ezek ismeretében kidolgozni egy hatékony védelmi programot. Például sok jeladós madarunk lett már áramütés áldozata. A nyomkövetés haszna itt abban nyilvánul meg, hogy a jelölt madarak útjai kirajzolják azokat a területeket, amelyekre a szigetelési munkákat koncentrálni kell. Ugyanezen adatok segíthetnek például a szélerőművek helyének megtervezésekor is.
Határtalan összefogás
A vonuló madarak hatékony védelme határokon átívelő közös munka, hiszen a hazánkban fészkelő madarak egy jó része másik országban telel, míg a tőlünk északabbra található országok madarai számára pedig Magyarország jelenti a hideg évszakban az úti célt. Éppen ezért az MME számos nemzetközi együttműködés résztvevője:
Az információ kezelése
A vonuló madarak védelme rendkívül összetett feladat: terepi munka és a nemzetközi összefogás mellett a több ezer adat elemzésére alkalmas adatbázisok és szoftverek fejlesztése is szükséges hozzá.
Csatlakozzon hozzánk, járjunk együtt a madarak nyomában!
1000 forinttal a monitoring munkához elengedhetetlen adatbázisok kezeléséhez, fejlesztéséhez, 2000 forinttal a vonuló madarak gyűrűzéséhez szükséges terepi munkavégzéshez,
5000 forinttal pedig a műholdas jeladók beszer- zéséhez, felszereléséhez és az adatok feltöl tésére és megjelenítésére alkalmas jeladosmadarak.mme.hu/ oldal üzemeltetéséhez járulhat hozzá.
Köszönjük!
Gyűrűt kap egy fecske (Fotó: Orbán Zoltán)
A kék vércsék ekkora geolokátort kapnak (Fotó: Palatitz Péter)
Emil, a megmentett dejtári gólya is kapott jeladót, mielőtt szabadon engedtük (Fotó: Papp Ferenc)
Emil már a Nílusnál jár (jeladosmadarak.mme.hu)
A gyűrűzési adatbázisban egyes fajok térképes megjelenítése (Forrás: Tringa)
1.
2.
(Amennyiben adataiban változás következett be, kérjük, javítsa azokat!) (A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező)
Kérem adja meg a Felhasználó nevet a fiók létrehozásához.
Már van fiókja? Lépjen be, hogy ne kelljen újra kitöltenie az adatait! Máskor is adományozna? Regisztráljon, hogy ne kelljen újra kitöltenie az adatait!
