Ellehetetlenül a nemzeti parkok munkája?

A természeti értékek veszélyeztetését eredményezi, ha a nemzeti parkok földjeinek kezelése felől más intézmény hoz döntéseket – állítja Magyarország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezete. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a védett területek vagyonkezelésével foglalkozó törvénytervezet és kormánydöntés visszavonására kéri a kormányt.

Állattartás (Fotó: Lóki Csaba)


Az elmúlt hónapban közzétett törvényjavaslat és kiszivárgott korábbi kormánydöntés alapján több cikk és vita szólt arról, hogy a nemzeti park igazgatóságok által haszonbérbe adott természeti területek egy része egy másik állami intézményhez, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerül. A területek haszonbérbe adásáról és a gazdálkodás alapelveiről a döntés hatályba lépését követően az NFA hozná meg a döntéseket, amely nem rendelkezik az ehhez szükséges szakmai ismeretekkel, és alapszabálya szerint sem ez a feladata.

A természetvédelmi célok érvényre juttatását az új bérlőkkel szemben már csak közvetve, a súlyos kapacitáshiánnyal küzdő természetvédelmi őrszolgálat helyszíni ellenőrző tevékenységén keresztül lehetne biztosítani. A természetvédelmi oltalom alatt álló, de nem a nemzeti park igazgatóságok által haszonbérbe adott területek kezelése eddig is számos rossz példával szolgált. A fokozottan védett túzokállomány veszélyeztetését jelentette a közelmúltban, hogy az NFA haszonbérleti szerződést kötött intenzív szántóföldi használatra a ritka madárfaj élőhelyeként szolgáló Natura 2000 gyepterületen. A terület természeti állapotának és a természetvédelmi ágazat szakmai javaslatának figyelmen kívül hagyásával megkötött hibás szerződés mind a természeti értékek megőrzése, mind az utólagos korlátozást elszenvedő gazdálkodó szempontjából kedvezőtlen, és az ilyen esetek száma a jövőben várhatóan emelkedni fog.

A három civil szervezet vitatja a kormány azon álláspontját, mely szerint a védett területek vagyonkezelését végző intézmény megváltoztatásának ne lenne hatása a természeti értékekre. A helyzet komolyságát még inkább aláhúzza az az Országgyűlésnek benyújtott törvénytervezet, amely valamennyi újonnan állami tulajdonba kerülő védett terület vagyonkezelését az NFA hatáskörébe utalná. Az ilyen módon összevont földterületnek utóbb csak azt a részét kapnák meg  a nemzeti park igazgatóságok, amelyet meg nem határozott szakmai szempontok alapján a természetvédelem témakörében felkészületlen NFA indokoltnak tart.

„A napvilágot látott kormányzati elképzeléseket sem természetvédelmi, sem birtokpolitikai szempontból nem találjuk indokoltnak. Nem látunk semmiféle garanciát arra, hogy a lépés bármilyen módon szolgálná a nemzeti park igazgatóságok intézményi működésének fennmaradását, és ezen keresztül a természeti értékek megőrzését. Tekintettel arra, hogy korábbi döntések során a nemzeti park igazgatóságok területalapú bevételeit lecsökkentette a kormány, kétséges hogy miként fog tovább működni a védett területek kezelése. A kieső bevételeket az EU pályázati források nem pótolják, hiszen ezeket nem szabadon, hanem előre meghatározott programokra kell felhasználni.” – mondta Halmos Gergő a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

„Az elmúlt években számos kormányzati lépés gyengítette a természetvédelem intézményrendszerét, ennek megálljt kell parancsolni. Ha a trend folytatódik, a folyamat egyértelmű következménye lesz a természet állapotának romlása hazánkban, amelynek nemcsak a jövő generációk, hanem a ma élő emberek is vesztesei lesznek. A védett területek vagyonkezelése a természeti értékek megőrzésének egyik legfontosabb eszköze, ezért az azokkal kapcsolatos döntéseket a nemzeti parki igazgatóságoknál kell hagyni ” – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

A három szervezet felszólítja a kormányt, hogy vizsgálja felül a döntést és vonja vissza a védett területek vagyonkezelésével foglalkozó törvénytervezetet, valamint módosítsa a természeti állapot leromlását előrevetítő határozatát. A természeti erőforrások és értékek megőrzése közcél, és egyben mindannyiunk feladata.

 

Kapcsolódó hírek

Az ünnepi szakosztályi ülést tengerimalac-sivítás kísérte

Advent második vasárnapján rendeztük meg szokásos évértékelő ünnepi összejövetelünket a Fővárosi Állat- és Növénykert Szeráj-termében, a szomszéd helyiségben élő majd 50 tengerimalac sivító lelkesedése mellett.  

Az MME Börzsönyi Helyi Csoportja két napos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel, amely az ország több pontján eddig nagy sikert aratott. A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak...

Kuhi Szabadszállás térségében, 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)

A madármegfigyelők számára különösen mozgalmasnak bizonyult az idei november. Első alkalommal tűnt fel nálunk egy lazúrcinege, majd a hónap utolsó napján Szabadszálláson került elő egy különleges, miniatűr ragadozómadár, egy kuhi is, melynek ez még csak a második előfordulási adata hazánkban.