Eredményekkel tértek haza a magyar madarászok Albániából

A Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület szervezésében 2 hetes expedícióról tértek haza magyar madarászok Albánia megmaradt nádasaiból a Natura 2000-es területek jelölőfajaként is számon tartott fülemülesitke utáni kutatásból. Négy, a jelentős emberi beavatkozásnak is kitett albán helyszínen végzett vizsgálatok jól szemléltetik, hogy ezek a területek rendkívül fontos telelő- és táplálkozó helyei a vonuló énekesmadaraknak.

Az expedició csapata (Fotó: Gyömbér Zsolt))

Az elmúlt 16 év alatt 35 alkalommal végeztek madárgyűrűzéseket a Balkán-félszigeten. A munka célja a fülemülesitke vonulásának, telelésének minél pontosabb megismerése, és ezáltal a mediterrán térség egyre fogyatkozó és veszélyben lévő nádasinak feltérképezése, valamint az adatok alapján bizonyíthatóan a madárvonulásban kulcsfontosságú szerepet betöltő területek védelem alá helyezése.
 
„Úgy gondolom, eredményes expedíciót tudhatunk magunk mögött. 50 magyar önkéntes összesen 20.000 km-t tett meg és 2017. október 20. és november 4 között 2647 madarat látott el egyedi számozású jelölőgyűrűvel Albánia négy megmaradt nádasában. Ezen madarak kicsit több, mint 20 százaléka a kutatásunk célját képező fülemülesitke volt, melyek közül 40 példány már viselte a Kárpát-medencében kapott gyűrűt.” – számolt be Németh Ákos, az expedíció vezetője.
 


Fülemülesitke (Fotó: Németh Ákos)


„A fülemülesitke egy speciálisan vizes élőhelyekhez köthető faj. Jó indikátora megőrzésre különösen érdemes nádasoknak.. A faj kutatása kapcsán nyert adatok lokálisan is tudják segíteni a természetvédelmet. Úgy vélem, ez az expedíció sok új információt nyújt a helyi értékes területek megismeréséhez. Személy szerint és madarászként kíváncsi lennék arra is, hogy korábban, más fajok vonulási idejében mit mutatnak ezek a nádasok.” – tette hozzá Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezetője, a Birdlife egyik tisztségviselője, aki szintén évek óta önkéntesként vesz részt ezeken a kutatásokon.
 
Albániában 2014-ben kezdődött meg a munka, melynek során felvették a kapcsolatot az AOS (Albanian Ornithological Society) természetvédelmi civil szervezettel és 2016-tól már közös madárgyűrűzési akciókat és élőhelyfelmérő területbejárásokat tettek az angliai székhelyű Rufford Alapítvány támogatásával.
 
A 20. században a tengerparti nádasok jelentős része megszűnt vagy kritikus méretűre zsugorodott. A máig megmaradt nádasokat napjainkban is számos veszély fenyegeti. A forró és szárazabb nyarak következtében egyre gyakrabban száradnak ki a nyári-őszi vonulási időszakra. A szárazodás következményeképpen a nádasokat gyakran túllegeltetik, ezzel tovább csökkentve azok területét. A fokozódó turizmus szintén komoly veszélyeztető tényező. A nagy profittal kecsegtető beruházások, a tengerparti építkezések nem kímélik a látszólag értéktelen - a nyári időszakban rengeteg szúnyogot kibocsájtó – náddal borított tengerparti lagúnákat sem. Pedig Közép- és Észak- Európa vonuló nádi énekesmadarai számára a Balkán és a Mediterráneum vizes élőhelyei fontos pihenő- és táplálkozóhelyül szolgálnak. Még a sokszor kisméretűnek gondolt „jelentéktelennek tűnő” nádasok is fontos lépőkövek a vonuló madarak számára.
 


A Lumin folyó nádasa (Fotó: Németh Ákos)


2017-ben négy helyszínt vizsgáltak Albániában (Orikum, Rruskhull, Tale, Cas), egyet Horvátországban (Neretva), valamint magyar kutatók idén is besegítettek a horvátországi Vranskó-tavi gyűrűzőállomás munkájába. „Meglátásunk szerint Orikum az egyik legértékesebb nádas élőhely, megálló Görögország felé és pihenőhely az Olaszországba igyekvő madarak számára is. Az Orikumban visszafogott Tale nádasában 9 nappal korábban jelölt fülemülesitke jól példázza, hogy a vonulás során elengedhetetlen az ilyen „lépőkövek” megléte a madárvonulási útvonalakon.” – hívta fel a figyelmet az expedíció vezetője.
 
A történet itt nem ér véget...
 
A Natura 2000 területek kijelölése jelenleg is napirenden van Albániában. A tárgyalásokon ott van az AOS vezetősége és a legutóbbi ülésen (novemberben) az expedíció által szolgáltatott adatok alapján és a KME kérésére az Orikumi nádas is bekerült ebbe a listába.
 
Az élőhely kutatásokat szorgalmazó Rufford februári konferenciájára hívta meg az egyesületet Montenegróba, hogy az eddigi eredményeikről hírt adjanak és a szakmai, szélesebb publikum előtt is részletekbe menően beszámoljanak.
 
„A Birdlife-nak jelenleg nincs partnere Albániában, de az AOS jó eséllyel pályázhat erre a posztra, miután a térség horvát, szerb, macedón és montenegrói partnereink a hálózat teljes jogú tagjaivá válnak. A térségben Albánia és Bosznia az, ahol logikus következő lépésként mindent megteszünk, hogy segítsük erős madárvédelmi szervezetek kialakulását. Ebben már eddig is segítettek a kutatóutak és az ennek köszönhetően kialakult együttműködés.” – állapította meg Halmos Gergő.
 
„Ez volt az első Albániát átfogó kutatásunk. A számok azt mutatják, hogy jó nyomon vagyunk, ugyanakkor azt is elárulják, hogy jövőre egy héttel korábban már jó lenne a helyszíneken tartózkodni, hogy megcsípjük a sitke vonulási hullám csúcsát.” – összegezte a szakember. Majd hozzátette: „Mindemellett az sem kétséges, hogy ezek az élőhelyek fontos lépőkövei vonuló madarainknak és kiemelt figyelmet érdemelnek. Örülünk a már elért eredményeknek és dolgozunk tovább, hogy ezek a területek a nekik kijáró természetvédelmi intézkedésekben részesüljenek és még sokáig, legalább jelen formájukban megmaradjanak.”
 

Németh Ákos, birdingklub@gmail.com
fülemülesitke expedíció vezetője Kiadja a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület

 

Kapcsolódó hírek

Teltházas esemény volt idén is az évzárónk

Szakosztályunk 2017. december 9-én tartotta immár hagyományos évzáró ülését az Állatkertben. A résztvevők előadást hallottak a Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály éves tevékenységéről és jövőbeli terveinkről.

2017. őszének (szeptember - november) adatai a MAP Áttekintő térképén (2017.12.01.)

Három hónap után befejeződött az Őszi MAP Futam, az összesítések elkészültek és ezúton eredményt hirdetünk, valamint röviden összegezzük, hogy ez az akció hozzájárult-e a célhoz (ősszel is legyenek nagyobb számban jó minőségű adataink).

Túzok (Fotó: Motkó Béla)

„Az élelmiszer és a mezőgazdaság jövője” címmel a napokban jelent meg az Európai Unió Bizottságának közleménye, mely a Közös Agrárpolitika jövőjét hivatott felvázolni.