Európa és Magyarország – Nincs összhang a természetvédelem elmélete és gyakorlata között!

A Natura 2000 hálózat és az európai természetvédelmi keretjogszabályok jók és korszerűek – ezt állapítja meg az Európai Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott vizsgálati anyaga.

Darvak a Hortobágyon (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az Európai Bizottság megállapításai

Az uniós természetvédelmi törekvésekkel a magyar kormányzati álláspont egyetért. Mindezek ellenére Magyarországon e héten vette kezdetét az állami tulajdonú területek értékesítése, amelyek között Natura 2000 besorolású szántók és gyepek is találhatók. Ha ezek a területek magánkézbe jutnak, további sok ezer hektáron nehezül meg a természetvédelmi szempontok érvényesítésének lehetősége, veszélybe sodorva a magyar emberek közös vagyonát képező, a társadalmi jólét és gazdasági stabilitás alapját is jelentő természeti erőforrásokat.

Az Európai Bizottság megbízott szakértői november 12-én hozták nyilvánosságra az európai természetvédelmi szabályozás közel egy éve tartó felülvizsgálatának előzetes eredményeit. Az Európai Unió történetében rekord részvétellel zajló konzultáció során a több, mint félmillió európai polgár, szakmai szervezet és üzleti szereplő egybehangzóan nyilvánította ki, hogy az élőhely- és madárvédelmi irányelvek fontosak, megfelelően szolgálják a természeti értékek megőrzését, ezért nem szükséges azokat megváltoztatni. A természetvédelem továbbá mérhető társadalmi és gazdasági előnyökkel jár, ezért nem gyengíteni, hanem megerősíteni szükséges.

A szabályozás végrehajtása és ennek számonkérése ugyanakkor az elemzés szerint is hiányosságokat mutat. A legjelentősebb problémák a finanszírozás, a természetvédelmi célokkal ellentétes gazdasági és politikai ösztönzők és a jogalkalmazás területén jelentkeznek. Ezeken a területeken szükséges leginkább az uniós fellépés és a tagországok együttműködése, ellenkező esetben az EU nem tudja teljesíteni a biodiverzitás csökkenésének megállítására tett vállalását, ami beláthatatlan következményekkel járhat.

„Számtalan példa igazolta már, hogy hosszú távon Európa gazdasági megerősítését a természeti értékek, fajok és élőhelyek megőrzésével együtt, és nem azok kárára kell megvalósítani. Ezt mutatja az állampolgárok egybehangzó véleménye, és ezt igazolja a felülvizsgálat előzetes eredménye is. Nagyon fontos, hogy a döntéshozatal során itthon is és az Európai Unió szintjén is ezt az álláspontot képviseljék a magyar szakpolitikusok.” – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

A felülvizsgálatra beküldött szakmai és állampolgári vélemények egybehangzóan azt mutatják, hogy Magyarország mind kormányzati, mind civil szinten egyaránt letette voksát az európai természetvédelem – a Natura 2000 és a vonatkozó irányelvek – jövője mellett. Éppen ezért visszatetsző, hogy a végrehajtás területén mégsem ezek a prioritások látszanak érvényesülni. A héten indult el az állami tulajdonú földterületek – zömmel szántók és gyepek – magánszemélyek részére történő értékesítése, amelyek között számos európai védettségű, Natura 2000 besorolású terület is szerepel. Ezek magánkézbe adása a jelenlegi védettségi szint csökkenését eredményezheti, és olyan fokozottan védett fajok élőhelyeit sodorhatja veszélybe, mint a túzok, vagy a hamvas rétihéja. Privatizálásra hirdettek meg például olyan kiskunsági gyepterületeket, ahol túzok fészkelés miatt különleges kaszálási rend alkalmazása szükséges, de ezt a magántulajdonosok nem fogják önként vállalni. Ennek veszélyeire a természetvédelmi szervezetek korábban már nyílt levélben is felhívták a földművelésügyi miniszter figyelmét.

„Az Európai Bizottság vizsgálata az uniós természetvédelmi célok és eszközök pozitív értékelését hozta, felhívva a figyelmet a végrehajtás hiányosságaira, kijelölve azokat a területeket, amelyeken szükséges javítani. Magyarország sokáig az uniós természetvédelem eminensei közé tartozott, ám a hazai színtéren az utóbbi évtizedben rendkívül aggasztó és káros tendenciák zajlanak – ezek közé soroljuk a Natura 2000 területek eladását is. A természetvédelem alapvetően „önvédelmi” tevékenység: a társadalom jóléte és a gazdasági stabilitás a természetvédelmi értékek védelmének szavatolásától függ. Elméletben ezt képviselik mind uniós, mind hazai szinten a természetvédelmi jogszabályok. A problémát az okozza, hogy egy szakadék választja el ezt a gyakorlati végrehajtástól.” – mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

„A természeti sokféleség, a talaj, a víz, a levegő és az élőhelyek állapota, mennyisége és minősége világszerte folyamatosan romlik. Ha ennek megállítása a cél, a módszer egyszerű: használjuk a környezetünket és erőforrásait, de úgy, hogy az ne okozzon kárt a természetes rendszerek működőképességében, ne eméssze fel a természeti tőkét. Ahol a természet még gazdagabb formájában van jelen, ott fokozott elővigyázatosság szükséges – ezek a hazai védett és Natura 2000 területek. Nem lehet kérdéses, hogy ezek megóvása nemcsak közérdek, de az egyetlen fenntartható út Magyarország – és az egész Európai Unió - számára.” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

 

A vizsgálat előzményei – Európai mozgósítás

2015 első félévében az Európai Bizottság elindította az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi irányelvek megfelelőségi vizsgálatát. Ennek keretében megkérdezték az állampolgárok véleményét is a természetvédelem helyzetéről. Számos természetvédelmi szervezet közös felhívása buzdította az európai állampolgárokat a társadalmi véleményezésben való részvételre, melynek eredményeként több mint félmillióan üzentek az Európai Bizottságnak: a szabályozást nem megváltoztatni, hanem megerősíteni, és betartani szükséges. A társadalmi bevonásban résztvevők 98%-a szerint az irányelvek fontosak, fenntartandók, és a természetvédelem megerősítendő, továbbá a természetvédelem mérhető társadalmi és gazdasági előnyökkel jár.

Magyarországon a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) alkotta koalíció állt és áll a kezdeményezés élén.

A több szálon futó szakmai értékelés és össz-európai konzultáció kormányzati szereplők, szakmai szervezetek, üzleti szereplők és a tagállamok állampolgárainak bevonásával zajlott, és holnap, november 20-án egy brüsszeli konferencián be is mutatják ennek részleteit. A november 12-én megjelent előzetes jelentés a konferenciát megalapozó anyagnak készült. A megfelelőségi vizsgálat hivatalos eredményét az Európai Bizottság várhatóan 2016 első félévében teszi közzé.

A természetvédelmi társadalmi szervezetek a kezdetektől fokozott aggodalommal kísérik az értékelés folyamatát, hiszen az Európai Bizottság vezetőinek alig titkolt szándéka, hogy a „Munka és Növekedés” zászlaja alatt gyengítsék a szabályozást, szabaddá téve az utat az ipari és mezőgazdasági fejlesztések számára. A fenntarthatósággal és természetvédelemmel foglalkozó európai szakmai szervezetek véleménye szerint a gazdasági célok nem áshatják alá az természetvédelmi célkitűzéseket, ezért indult útjára 2015 tavaszán a Nature Alert mozgalom, amelynek célja a természetért aggódó európaiak informálása, cselekvésre késztetése volt. Magyarországról a kezdeményezéshez tartozó magyartermeszet.hu online felületen keresztül több mint 8000 állampolgár üzent az Európai Bizottságnak. A társadalmi mozgósítás eredményeként több mint 520 000 állampolgár fejezte ki véleményét és küldte el a Bizottságnak 2015. július 26-ig.

A társadalmi álláspont politikai megerősítést kapott; a német kormány kezdeményezésére 9 uniós tagállam – köztük Franciaország, Belgium, Luxemburg, Bulgária és Románia – egyértelmű üzenetet juttatott el az unió vezetőinek. Eszerint a természetvédelem jogi hátterét és eszközrendszerét – így az irányelveket és az EU 28 tagállamára kiterjedő, a szárazföldi területek csaknem 20%-át lefedő Natura 2000 hálózatot – meg kell őrizni és meg kell erősíteni. Az üzenetet a Környezetvédelmi Biztoshoz címzett levelében, egy kivételével valamennyi európai parlamenti párt is megerősítette.

 

A Natura 2000 hazai hálózata

Magyarországon a Natura 2000 területek együttesen az ország egyötödét fedik le. Ezek közül kizárólag a gyepekre vonatkozik speciális földhasználati szabályozás – ez is csupán annyit jelent, hogy a gyepeket oly módon kell hasznosítani, hogy azok hosszú távon is gyepek maradjanak – elkerülve a feltörést, beépítést és beerdősítést. A szántóterületekre ugyanakkor nincs ilyen részletszabályozás, holott a szántóföldi művelés hatása a természetes élőhelyekre és fajokra nézve lehet szélsőségesen negatív és nagyon pozitív is. Sajnálatosan az előbbi tendencia érvényesül, így a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madár- és apróvadfajok állománya vészesen csökken.

Hazánk területének majdnem fele; 46%-a szántó művelési ágban van. Ennek alig több mint egytizede, kb. 500 ezer hektár tartozik a Natura 2000 hálózatba. Ezek azok a területek, ahol a tisztán gazdasági szempontok helyett a szántóföldi kultúrákhoz kötődő életközösségek – veszélyeztetett madárfajok, apróvadak – megőrzésének kell prioritást élveznie. Ez nem választható gyakorlat: ezt vállaltuk az uniós tagsággal. A magántulajdonban lévő terülteken a természetvédelmi prioritások védelme csak a gazdálkodó önkéntes vállalásával biztosítható, míg az állami kézben lévő területeken az ezekhez a feltételekhez való igazodás az állami kezelő alapvető feladata. Éppen ezért természetvédelmi szempontból teljességgel elfogadhatatlan, hogy a magyar állam a Natura 2000 hálózatba tartozó területeket – szántókat és gyepeket egyaránt – értékesít a mostani nagy földeladási hullámban.
 

WWF – MTVSZ – MME

 

Natura 2000 főoldalon mutat: 
Natura 2000 2. hely

Kapcsolódó hírek

Gólyacsapat szedeget a frissen kaszált gyepen (Fotó: Papp Ferenc)

Már javában tart a rétek kaszálása az Ipoly partján, ez a terített asztal kifejezetten vonzza a ragadozó életmódot folytató madarakat. Megjelennek ilyenkor a békászó sasok, ölyvek, csókák és vetésivarjú-csapatok. De van egy látványosabb sereg, mégpedig a tucatszámra szedegető fehér gólyák. Köztük olyan illusztris vendégekkel, mint „Január” vagy „Halász” csemetéje. Utóbbi pedig...

Első költésből származó, már közel önálló barátposzáta-fióka. Az ilyen korú fiatalokat egyre ritkábban etetik a másodköltésbe kezdő szülők (Fotó: Orbán Zoltán).

Június az énekesmadarak költési időszakának közepe, amikor március-áprilishoz képest több tízmillió fiókával emelkedik a hazai madárlétszám. Ennek ellenére a vakáció beköszöntekor nagyon el tud csendesedni a kert, a park, mintha eltűnnének a madarak. Rövid cikkünkben annak járunk utána, hogy mi okozza ezt a furcsának tűnő helyzetet.

Gyurgyalagok (Fotó: Lóki Csaba)

Számos megkeresést kapott Egyesületünk a múlt héten történt feltételezett természetkárosítás kapcsán, mely egy Dunakeszinél történt gyurgyalag élőhelyet érintett.