Európa és Magyarország – Nincs összhang a természetvédelem elmélete és gyakorlata között!

A Natura 2000 hálózat és az európai természetvédelmi keretjogszabályok jók és korszerűek – ezt állapítja meg az Európai Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott vizsgálati anyaga.

Darvak a Hortobágyon (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az Európai Bizottság megállapításai

Az uniós természetvédelmi törekvésekkel a magyar kormányzati álláspont egyetért. Mindezek ellenére Magyarországon e héten vette kezdetét az állami tulajdonú területek értékesítése, amelyek között Natura 2000 besorolású szántók és gyepek is találhatók. Ha ezek a területek magánkézbe jutnak, további sok ezer hektáron nehezül meg a természetvédelmi szempontok érvényesítésének lehetősége, veszélybe sodorva a magyar emberek közös vagyonát képező, a társadalmi jólét és gazdasági stabilitás alapját is jelentő természeti erőforrásokat.

Az Európai Bizottság megbízott szakértői november 12-én hozták nyilvánosságra az európai természetvédelmi szabályozás közel egy éve tartó felülvizsgálatának előzetes eredményeit. Az Európai Unió történetében rekord részvétellel zajló konzultáció során a több, mint félmillió európai polgár, szakmai szervezet és üzleti szereplő egybehangzóan nyilvánította ki, hogy az élőhely- és madárvédelmi irányelvek fontosak, megfelelően szolgálják a természeti értékek megőrzését, ezért nem szükséges azokat megváltoztatni. A természetvédelem továbbá mérhető társadalmi és gazdasági előnyökkel jár, ezért nem gyengíteni, hanem megerősíteni szükséges.

A szabályozás végrehajtása és ennek számonkérése ugyanakkor az elemzés szerint is hiányosságokat mutat. A legjelentősebb problémák a finanszírozás, a természetvédelmi célokkal ellentétes gazdasági és politikai ösztönzők és a jogalkalmazás területén jelentkeznek. Ezeken a területeken szükséges leginkább az uniós fellépés és a tagországok együttműködése, ellenkező esetben az EU nem tudja teljesíteni a biodiverzitás csökkenésének megállítására tett vállalását, ami beláthatatlan következményekkel járhat.

„Számtalan példa igazolta már, hogy hosszú távon Európa gazdasági megerősítését a természeti értékek, fajok és élőhelyek megőrzésével együtt, és nem azok kárára kell megvalósítani. Ezt mutatja az állampolgárok egybehangzó véleménye, és ezt igazolja a felülvizsgálat előzetes eredménye is. Nagyon fontos, hogy a döntéshozatal során itthon is és az Európai Unió szintjén is ezt az álláspontot képviseljék a magyar szakpolitikusok.” – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

A felülvizsgálatra beküldött szakmai és állampolgári vélemények egybehangzóan azt mutatják, hogy Magyarország mind kormányzati, mind civil szinten egyaránt letette voksát az európai természetvédelem – a Natura 2000 és a vonatkozó irányelvek – jövője mellett. Éppen ezért visszatetsző, hogy a végrehajtás területén mégsem ezek a prioritások látszanak érvényesülni. A héten indult el az állami tulajdonú földterületek – zömmel szántók és gyepek – magánszemélyek részére történő értékesítése, amelyek között számos európai védettségű, Natura 2000 besorolású terület is szerepel. Ezek magánkézbe adása a jelenlegi védettségi szint csökkenését eredményezheti, és olyan fokozottan védett fajok élőhelyeit sodorhatja veszélybe, mint a túzok, vagy a hamvas rétihéja. Privatizálásra hirdettek meg például olyan kiskunsági gyepterületeket, ahol túzok fészkelés miatt különleges kaszálási rend alkalmazása szükséges, de ezt a magántulajdonosok nem fogják önként vállalni. Ennek veszélyeire a természetvédelmi szervezetek korábban már nyílt levélben is felhívták a földművelésügyi miniszter figyelmét.

„Az Európai Bizottság vizsgálata az uniós természetvédelmi célok és eszközök pozitív értékelését hozta, felhívva a figyelmet a végrehajtás hiányosságaira, kijelölve azokat a területeket, amelyeken szükséges javítani. Magyarország sokáig az uniós természetvédelem eminensei közé tartozott, ám a hazai színtéren az utóbbi évtizedben rendkívül aggasztó és káros tendenciák zajlanak – ezek közé soroljuk a Natura 2000 területek eladását is. A természetvédelem alapvetően „önvédelmi” tevékenység: a társadalom jóléte és a gazdasági stabilitás a természetvédelmi értékek védelmének szavatolásától függ. Elméletben ezt képviselik mind uniós, mind hazai szinten a természetvédelmi jogszabályok. A problémát az okozza, hogy egy szakadék választja el ezt a gyakorlati végrehajtástól.” – mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

„A természeti sokféleség, a talaj, a víz, a levegő és az élőhelyek állapota, mennyisége és minősége világszerte folyamatosan romlik. Ha ennek megállítása a cél, a módszer egyszerű: használjuk a környezetünket és erőforrásait, de úgy, hogy az ne okozzon kárt a természetes rendszerek működőképességében, ne eméssze fel a természeti tőkét. Ahol a természet még gazdagabb formájában van jelen, ott fokozott elővigyázatosság szükséges – ezek a hazai védett és Natura 2000 területek. Nem lehet kérdéses, hogy ezek megóvása nemcsak közérdek, de az egyetlen fenntartható út Magyarország – és az egész Európai Unió - számára.” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

 

A vizsgálat előzményei – Európai mozgósítás

2015 első félévében az Európai Bizottság elindította az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi irányelvek megfelelőségi vizsgálatát. Ennek keretében megkérdezték az állampolgárok véleményét is a természetvédelem helyzetéről. Számos természetvédelmi szervezet közös felhívása buzdította az európai állampolgárokat a társadalmi véleményezésben való részvételre, melynek eredményeként több mint félmillióan üzentek az Európai Bizottságnak: a szabályozást nem megváltoztatni, hanem megerősíteni, és betartani szükséges. A társadalmi bevonásban résztvevők 98%-a szerint az irányelvek fontosak, fenntartandók, és a természetvédelem megerősítendő, továbbá a természetvédelem mérhető társadalmi és gazdasági előnyökkel jár.

Magyarországon a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) alkotta koalíció állt és áll a kezdeményezés élén.

A több szálon futó szakmai értékelés és össz-európai konzultáció kormányzati szereplők, szakmai szervezetek, üzleti szereplők és a tagállamok állampolgárainak bevonásával zajlott, és holnap, november 20-án egy brüsszeli konferencián be is mutatják ennek részleteit. A november 12-én megjelent előzetes jelentés a konferenciát megalapozó anyagnak készült. A megfelelőségi vizsgálat hivatalos eredményét az Európai Bizottság várhatóan 2016 első félévében teszi közzé.

A természetvédelmi társadalmi szervezetek a kezdetektől fokozott aggodalommal kísérik az értékelés folyamatát, hiszen az Európai Bizottság vezetőinek alig titkolt szándéka, hogy a „Munka és Növekedés” zászlaja alatt gyengítsék a szabályozást, szabaddá téve az utat az ipari és mezőgazdasági fejlesztések számára. A fenntarthatósággal és természetvédelemmel foglalkozó európai szakmai szervezetek véleménye szerint a gazdasági célok nem áshatják alá az természetvédelmi célkitűzéseket, ezért indult útjára 2015 tavaszán a Nature Alert mozgalom, amelynek célja a természetért aggódó európaiak informálása, cselekvésre késztetése volt. Magyarországról a kezdeményezéshez tartozó magyartermeszet.hu online felületen keresztül több mint 8000 állampolgár üzent az Európai Bizottságnak. A társadalmi mozgósítás eredményeként több mint 520 000 állampolgár fejezte ki véleményét és küldte el a Bizottságnak 2015. július 26-ig.

A társadalmi álláspont politikai megerősítést kapott; a német kormány kezdeményezésére 9 uniós tagállam – köztük Franciaország, Belgium, Luxemburg, Bulgária és Románia – egyértelmű üzenetet juttatott el az unió vezetőinek. Eszerint a természetvédelem jogi hátterét és eszközrendszerét – így az irányelveket és az EU 28 tagállamára kiterjedő, a szárazföldi területek csaknem 20%-át lefedő Natura 2000 hálózatot – meg kell őrizni és meg kell erősíteni. Az üzenetet a Környezetvédelmi Biztoshoz címzett levelében, egy kivételével valamennyi európai parlamenti párt is megerősítette.

 

A Natura 2000 hazai hálózata

Magyarországon a Natura 2000 területek együttesen az ország egyötödét fedik le. Ezek közül kizárólag a gyepekre vonatkozik speciális földhasználati szabályozás – ez is csupán annyit jelent, hogy a gyepeket oly módon kell hasznosítani, hogy azok hosszú távon is gyepek maradjanak – elkerülve a feltörést, beépítést és beerdősítést. A szántóterületekre ugyanakkor nincs ilyen részletszabályozás, holott a szántóföldi művelés hatása a természetes élőhelyekre és fajokra nézve lehet szélsőségesen negatív és nagyon pozitív is. Sajnálatosan az előbbi tendencia érvényesül, így a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madár- és apróvadfajok állománya vészesen csökken.

Hazánk területének majdnem fele; 46%-a szántó művelési ágban van. Ennek alig több mint egytizede, kb. 500 ezer hektár tartozik a Natura 2000 hálózatba. Ezek azok a területek, ahol a tisztán gazdasági szempontok helyett a szántóföldi kultúrákhoz kötődő életközösségek – veszélyeztetett madárfajok, apróvadak – megőrzésének kell prioritást élveznie. Ez nem választható gyakorlat: ezt vállaltuk az uniós tagsággal. A magántulajdonban lévő terülteken a természetvédelmi prioritások védelme csak a gazdálkodó önkéntes vállalásával biztosítható, míg az állami kézben lévő területeken az ezekhez a feltételekhez való igazodás az állami kezelő alapvető feladata. Éppen ezért természetvédelmi szempontból teljességgel elfogadhatatlan, hogy a magyar állam a Natura 2000 hálózatba tartozó területeket – szántókat és gyepeket egyaránt – értékesít a mostani nagy földeladási hullámban.
 

WWF – MTVSZ – MME

 

Natura 2000 főoldalon mutat: 
Natura 2000 2. hely

Kapcsolódó hírek

Madármegfigyelés (Fotó: Orbán Zoltán)

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon idén 35 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztük hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) madarász ovi programjához környezeti nevelőt keres, megbízási jogviszonyban, vagy vállalkozói szerződéssel, teljesítményarányos bérezéssel.

Az MME Csongrád Megyei Helyi Csoportja online országos madártani versenyt hirdet általános és középiskolások részére. A Beretzk Péter emlékére elnevezett verseny 2019. szeptemberétől 2020. márciusig zajló madárismereti vetélkedő. A versenyen résztvevő diákoknak Magyarország élővilágával kapcsolatos, elsősorban a hazai madárfaunát érintő kérdéseket kell megválaszolniuk.