2018.01.30

A fagyöngy és a fagyöngyrigó

Télen a legkönnyebb a fagyöngyöt észrevenni, ilyenkor a fák csupasz ágai közt feltűnőek lesznek a zöld gömböcöket formáló fagyöngy bokrok. Egyes fákon csak egy-két fagyöngy bokor van, míg néhány lombhullató fa akár télen is örökzöld lomkoronával pompázik a rengeteg fagyöngynek köszönhetően. 

A fagyöngy  azonban nem jó a fának, hiszen ez egy élősködő növény. Szívógyökerét egyenesen a faágba fúrja, segítségével vizet és ásványi anyagokat nyer a fától. Zöld leveleivel a fagyöngy fotoszintetizál, s mivel így maga is termel tápanyagokat, ezért csak félélősködőnek számít. A gazdafákat legyengíti, azok növekedése lassul, ritkán akár pusztulásukat is okozhatja.  


Fagyöngyöt fogyasztó madarak (Fotók balról jobbra: Orbán Zoltán, Stefan Berndtsson, Dave Doe, Orbán Zoltán). 


Léprigó (Felvétel: Orbán Zoltán). 

Magjait madarak terjesztik. A léprigó, a fenyőrigó, szőlőrigó és a csonttollú télen előszeretettel fogyasztja bogyóját. Érdekesség, hogy a léprigónak a magyar, a latin és az angol neve is jelzi fagyöngykedvelő mivoltát. A fagyöngy bogyóiból régen ragacsos madárlépet főztek, amit vékony ágakra, úgynevezett lépvesszőkre kentek, hogy megfogják a madarakat, innen ered magyar neve. A  latin „turdus” jelentése rigó, míg a „viscivorus” fagyöngyevőt jelent. Az angol neve „mistle thrush”, ami magyarra fordítva fagyöngy rigót jelent. 


Fagyöngy kezdemény (Forrás: mistletoematters.wordpress).

A tápláló bogyó elfogyasztása után a madarak a magot emésztetlenül pottyantják el, ami sikeres landolás esetén azonnal a fához tapad ragacsos védőburka segítségével. 


A fagyöngy ragacsos magja könnyen megtapad a faágon (Forrás: anbg.gov.au, mistletoe.org.uk). 

Göcző Gabriella