HÍRFOLYAM
2017. 03. 20.
Tojóra várva, a fészek már kész
Bár „Báró” már több mint két hete itthon van és időközben a fészektatarozással is elkészült, párja még nem...
2017. 03. 20.
Molnárfecske (Fotó: Orbán Zoltán).
Miközben hazai füsti- és molnárfecske-állomány felére, a tiszai partifecskéké pedig alig 10%-ára (!) csökkent...
2017. 03. 10.
Ugyan még pár hétig zölden virít a sivatag, április elejével megkezdődik a 6 hónapig tartó száraz évszak (Forrás:  journeyinstyle.co.za).
Három jeladós madarunk jelenleg még Afrika déli országaiban telel, az ottani száraz évszak közeledte azonban...
2017. 03. 09.
Az elmúlt hétvégén (március 4-5.) sikeresen lezajlott a Madárszámlálók és Madárgyűrűzők Országos Találkozója...
2017. 03. 06.
Etető széncinege postaládába épült fészkénél (Fotó: Orbán Zoltán).
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) minden évben több információ is érkezik postaládában...
2017. 03. 04.
"Báró" beszáll az őrhalmi fészkébe (fotó: Papp Ferenc)
Március 2-án, miután "Báró" kis csapatával elhagyta Hám István barátunkat és bánsági Árkod község...
2017. 03. 02.
"Báró2 az egyik társával ma hajnalban Árkod mellett a Vajdaság bánsági részén (fotó: Hám István)
A tavasz első napján "Báró" kis csapatával együtt elhagyta Bor városának környékén található folyóvölgyet és...
2017. 03. 01.
Míg „Báró” az őrhalmi hím gólya már Európában, az utolsó 100 km-eit fogyasztva halad töretlenül a fészke...
2017. 03. 01.
A Tavaszi madárles (SpringAlive) program magyar nyelvű honlapfelülete (springalive.net)
A Tavaszi madárles (angolul SpringAlive) programot a madárvédelmi szervezetek világszövetsége, a BirdLife...
2017. 02. 28.
„Báró” 2016-ban ilyenkor már a fészkében volt (fotó: Papp Ferenc)
„Báró” az őrhalmi hím gólya már a héten hazaérhet, légvonalban alig 800km-re van fészkétől. 2017. február 26-...
2017. 02. 27.
A kutatás egyik fejlesztési eredménye és egyben központi eszköze a 0,6 g tömegű geolokátor, ami már fecske méretű madarakra is felszerelhető (Fotó: Nagy Károly).
Dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével a Magyar Madártani és Természetvédelmi...
2017. 02. 22.
2016-ban meghirdetett felhívásunkra 17 helyi csoportunk pályázott és 13 megyében végeztek bagolyvédelmi...
2017. 02. 17.
Tengelicek kedvelt etetője negyedik emeleti erkélyen, PC-kamerával is felszerelve (Fotó: Orbán Zoltán).
A tengelic nem csak 2017 év madara, de tetszetős megjelenésének és hangjának köszönhetően az etetők egyik...
2017. 02. 17.
„Báró”, a jeladós fehér gólya helyezte 2017. január 16-án (Forrás: jeladosmadarak.mme.hu).
A „Báró” nevű jeladós fehér gólyánk elindult Magyarországra Izraelből és ezekben a percekben már...
2017. 02. 15.
Az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) által koordinált két program aktuális hazai híreiről számolunk be...
Etető széncinege postaládába épült fészkénél (Fotó: Orbán Zoltán).
2017. 03. 05.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) minden évben több információ is érkezik postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan általánosnak, sőt, gyakorinak tekinthető.

A Madárhatározó ikonja
2016. 07. 10.

Az MME és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület Android és iOS rendszereken futó mobiltelefonos alkalmazása 2016. áprilisában indult el. Pillanatnyilag hazánk 157 leggyakoribb madárfajának határozásában segít, de 2017 januárra várhatóan már az...

Veca (pirossal), Hajdú (tükizzel), Gyöngyvirág (kékkel), Garam (narancssárgával), Bátony pozíciói sárgával jelölve (forrás: satellitetracking.eu)
2016. 04. 02.

Az elmúlt években Magyarországon műholdas jeladóval megjelölt gólyák közül Veca kezdett elsőként vonulásba. ...

Dejtár határában elengedett gólya (fotó: Papp Ferenc)
2016. 03. 24.

Március 23.-án, a közel egy éves mentési akció lezárásaként elengedtük a tavaly súlyosan megsérült, de időközben felgyógyult fehér gólyát fészekének közelében.

Tollászkodó zöld küllő kertbe telepített harkályfán (Fotó: Orbán Zoltán).
2015. 08. 01.

A harkályok és a többi fatörzslakó madár nem kíván különleges eleséget, a többi fajhoz hasonlóan vízért, napraforgóért, állati zsiradékért és almáért jár az etetőre. Esetükben a kérdés éppen ezért elsősorban nem a mit, hanem a miként? Ezen az...

Üreges fatuskóból és kéregből kialakított potenciális fészkelőhely (Fotó: Orbán Zoltán).
2015. 02. 11.

A településeken is előforduló madaraink egy része egyáltalán nem vagy csak részben odúköltő. A búbosbanka, a vörösbegy, az ökörszem vagy a hantmadár költését nem klasszikus mesterséges odúk kihelyezésével, hanem potenciális fészeküregeket...

A tasmán albatrosz egy a kihalófélben lévő albatrosz fajok közül, mely táplálék reményében halászhajókat követ (Fotó: JJ Harrison).
2015. 01. 23.

Az albatroszokat kereső madarászok manapság egyre kevesebb sikerrel járnak.
Talán bizakodásra adhat okot, hogy az albatroszok számának csökkenése lassulhat a nemzetközi halászati gyakorlat változásának köszönhetően. 

Ökörszem talajetető kéregrakásán (Fotó: Orbán Zoltán).
2015. 01. 03.

Figyelembe véve ennek az alig üveggolyónyi, parányi kis madárnak a fantasztikus viselkedését és megjelenését, ez egy teljesen jogos igény. Bár télen lakott területeken is gyakori, ez etetők közelében sajnos csak alkalmilag és pillanatokra jelenik...

Éjszakázókasok (Fotó: Orbán Zoltán).
2015. 01. 02.

Az etetőkre járó énekesmadarak mintegy fele nem odúköltő. Ezek a madarak éjszakára fák, bokrok ágai között, lehetőleg örökzöldek télen is leveles sűrűjébe húzódnak. Létezik azonban egy olyan madárvédelmi eszköz, az éjszakázókas, amivel akár a...

Oldalak

Feliratkozás Madarak csatornájára