Füleskuvik fészkelőpárok felmérése [május-július]

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos füleskuvik fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben: egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni. Ez azért fontos, mert a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik országos fészkelőállományáról csak nagyon pontatlan becsléseink vannak.

Alkalmilag nappal is meg-megszólaló füttyögésük alapján akár meg is pillanthatjuk az ágak között rejtőzködő füleskuvikot (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Amennyiben csatlakozni kíván a felméréshez, kérjük, ezt az internetes Google jelentőlapot használja, ami a terepen, okostelefonon is könnyedén kitölthető és továbbítható: https://goo.gl/forms/VlcL790ge1v7cwoM2
(a cikk közepén részletesen is olvashat az adatok beküldéséről)

 

Hol számíthatunk füleskuvikra?

A füleskuvik alapvetően odúköltő, ezért bárhol számíthatunk rájuk a lakott területeken is a vastagabb fákkal tarkított ligetes parkokban, kertekben, lakótelepeken, utcai fasorokban. A faj számára kedvező, potenciális élőhelyeket egyébként jól jelzi az odúkészítő harkályok, mindenekelőtt a zöld küllő jelenléte – ott, ahol rendszeresen találkozunk egész évben harkályfélékkel, tavasszal és nyáron számíthatunk füleskuvik megtelepedésére is. 

Az idősebb, odvas fákkal tarkított parkok is jó füleskuvik élőhelyek (Fotó: Orbán Zoltán)
A füleskuvik számára a parkok, ...

Az idősebb és odvas fákkal tarkított lakótelepek is jó füleskuvik élőhelyek (Fotó: Orbán Zoltán)
... a lakótelepek ...


... és akár az utcai fasorok is megfelelő élőhelyet kínálnak
(Fotók, videó: Orbán Zoltán)

 

Hogy lehet megtalálni a madarakat?

Első pillantásra lehetetlen küldetésnek tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, nappal ugyanis a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!

A felmérés lényege, hogy az esti szürkületben és éjszaka hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg május-július folyamán. Eközben pedig a felnőtt füleskuvikok jellegzetes, gyakran egymásnak válaszolgató, füttyögő jelzőhangját, később pedig a fiókák eleségkérő hangját keressük.


A felnőtt füleskuvikok gyakran nappal is meg-megszólalnak néhány fütty erejéig
(Videó: Orbán Zoltán)


Június második felétől és júliusban számíthatunk a fészket már elhagyó fiókák
rekedtes eleségkérő hangjára ott, ahol a felnőtteket is hallottuk
(Videó: Orbán Zoltán)

 

Ha valaki mesterséges odúkat helyez ki füleskuvikoknak (erről a cikk végén lehet olvasni), akkor ezeket május második felétől június közepéig érdemes legalább egyszer ellenőrizni, mert így konkrét bizonyítékot is szolgáltathatunk a faj költéséről.

 

Hogyan és hova küldhetem az adatokat?

Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához: https://goo.gl/forms/VlcL790ge1v7cwoM2 

 

Mi történik az adatokkal?

A lakosság által beküldött adatok is részét képezik az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. [A 2017. évi beszámoló itt érhető el >>, az ezekből (egy éves átfutással) összeállított HELIACA évkönyvek pedig itt érhetők az MME honlapján >>]

 

Miért fontosak ezek?

A civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintett fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.

 

Miért jó nekünk a baglyok közelsége?

Erről igen szemléletes adatok olvashatók a telelő erdei fülesbagoly csapatok januári felmérése kapcsán írt összesítő beszámolónkban. A kis termetű füleskuvik fő zsákmányállatai a termetesebb éjszakai rovarokból kerülnek ki, de sok kisrágcsálót is fognak, így jelenlétük ezek állományszabályozását segíti.

 

Hogyan segíthetem a füleskuvikok megtelepedését?

Aki jövő tavasszal szeretne a környezetébe csalogatni egy füleskuvik-párt, az év folyamán (februárig) helyezzen ki egyet vagy akár néhányat a D-odú család nagyobb méretű változatából (füleskuvik-, szalakóta-, búbosbankaodú).

Felnőtt füleskuvik mesterséges odúból néz ki (Fotó: Orbán Zoltán)
Felnőtt füleskuvik mesterséges odúból néz ki (Fotó: Orbán Zoltán)

Fejlett füleskuvik-fiókák még a mesterséges odúban (Fotó: Orbán Zoltán)
Fejlett füleskuvik-fiókák még a mesterséges odúban (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Amennyiben hasznosnak találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen még pontosabb képet alkothassunk az erdei fülesbaglyok magyarországi fészkelő állományáról! Köszönjük!

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!
 
 
 Orbán Zoltán – Koleszár Balázs