Gyorshajtáson kaptunk egy cserregő nádiposzátát!

Az olasz partnerszervezet a tegnapi napon küldte meg az adatot az MME központi irodájában működő Madárgyűrűzési Központnak, de az eset még októberben történt. Egy október 2-án (9 órakor) az MME Fenékpusztai Madárgyűrűző és Madármentő Állomásán jelölt 13,5 grammos cserregő nádiposzátát fogtak vissza október 4-én (6 órakor) Észak-Olaszországban, a gyűrűzés helyétől 625 km-re, 11,1 grammal.

Gyűrűzött cserregő nádiposzáta kézben (Fotó: Bánhidi PÉter).


Ez a 312 km/nap átlagos napi elmozdulás messze felülírta az eddigi rekorder, ehhez képest "lomha" példányt (196 km/nap). Az új hazai rekord felállítójának zsírja egy nap alatt 6-ról 3-ra változott. Remek fogyókúra!


Az Írországtól - Ázsiáig, tehát hatalmas elterjedési területen fészkelő cserregő nádiposzáta - a legtöbb nádiposzátánkhoz hasonlóan - hosszú távú vonuló, azaz a telet Afrika Szaharától délre található területein tölti, ami nem kis teljesítmény ettől az átlag 10 g körüli testtömegű madárcsoporttól. A faj éjszaka, egy-egy "ugrás" alkalmával csak rövid távolságokat, néhány száz kilométert megtéve vonul, ezért nem is halmoz fel jelentős zsírtartalékokat, és ez a tulajdonsága nem is teszi alkalmassá a nagy kiterjedésű Szahara "toronyiránti" átszelésére. Ezért a cserregő nádiposzáták a Földközi-tengert elsősorban keleti vagy nyugati irányban megkerülve, majd Afrikában a Szahara partvidéki peremvidékén vonulnak, ami homlokegyenest eltérő viselkedés a rokon foltos nádiposzátáétól, mely nagy távolságokat megtéve képes széles frontvonalon átkelni az észak-afrikai sivatagon és ezért vonulás előtti zsírfelhalmozáskor akár meg is duplázza a testtömegét (ami még ekkor is csak 20 g körül alakul). A Magyarországon fészkelő cserregő nádiposzáták között a keleti és nyugati vonulási útvonalat követők (ez genetikailag rögzült) egyaránt előfordulnak, ami arra utal, hogy a faj a legutóbbi jégkorszakot követően a Földközi-tengert két irányból megkerülve népesítette be a Kárpát-medencét.

Az ilyen és ehhez hasonló információk megszerzése érdekében madárgyűrűzéskor nem csak a gyűrű kerül fel a madárra, de példányonként még egy percet sem igénylő időkeretben, a faj-, kor- és ivarhatározás mellett számos biometriai adatot (szárny és egyes szárnytollak hossza, vedlés állapota, zsírfelhalmozás és kondícióbecslés) is rögzítünk a naplóba. Ezek birtokában a madarak életének, viselkedésének olyan rejtett, közvetlenül nehezen mérhető tulajdonságait, jelenségeit ismerhetjük meg, mint: az életkor, a pár- és területhűség, az élettartam, a vonulási sebesség és ennek energiaigénye stb.

Cserregő nádiposzáta a hálóban az MME Sumonyi Madárgyűrűző Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
Cserregő nádiposzáta a hálóban.

Gyűrűzött madár 3. szárnyevezőjének mérése (Fotó: Orbán Zoltán).
A szárny 3. evezőjének mérése barkóscinegén.

Gyűrűzött madár zsír és kondícióbecslése (Fotó: Orbán Zoltán).
A madarak zsír- és mellizom kondíciójának becsléséhez
a gyűrűző szétfújja a tollat a madár testalján és ...


Az MME madárgyűrűzési naplójának zsír- és kondícióbecslési tájékoztató oldala (Fotó: Orbán Zoltán).
... ezeknek a becslési ábráknak az ismeretében egy
pillanat alatt kódolja a két jellemzőt.


Gyűrűzött madár (barkóscinege) súlymérése (Fotó: Orbán Zoltán).
A madár kondíciójáról (ami jól jellemzi pl. a vonulási
felkészültség mértékét is) egy harmadik, a másik
kettővel összefüggésben lévő (korreláló) adat,
a madár súlya is árulkodik. Az ilyen kistestű
fajoknál (barkóscinege) a régi filmes doboz
a legjobban bevált mérési segédeszköz.


A gyűrűzés minden információja madaranként bekerül az MME madárgyűrűzési naplójába, melynek adatait a gyűrűzők minden év végén összesítik, majd megküldik a Madárgyűrűzési Központnak, hogy a feldolgozást, digitalizálást követően ezek bekerülhessenek az európai EURING
adatbázisba. A cikk elején bemutatott magyar sebességrekorder cserregő nádiposzátáról is ennek a nemzetközi adatcsere-hálózatnak köszönhetően kaptunk tájékoztatást.

Adatrögzítés az MME madárgyűrűzési naplójába (Fotó: Orbán Zoltán).
Adatrögzítés a madárgyűrűző naplóba.

Az MME Madárgyűrűzési Központjának részlete (Fotó: Orbán Zoltán).
Az MME Madárgyűrűzési Központjának részlete az archivált
papír alapú éves jelentéseket tartalmazó mappákkal.



Kisfilm egy éjszakai vöcsökgyűrűzési akcióról (részletek >>).
Nézze meg a madárgyűrűzést bemutató többi videónkat
is a Madárgyűrűzési Központ oldalon itt >>!

(Fotók videó: Orbán Zoltán)



Kapcsolódó oldalak




Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen
segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz!

A rendelkezéshez szükséges adószámot és
tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot

letöltheti
itt >>

Köszönjük!







Orbán Zoltán - Karcza Zsolt

A felső kis képen gyűrűzött cserregő nádiposzáta
látható (Fotó: Bánhidi Péter)



Kapcsolódó hírek

A sérült madár (Fotó: Görögh Zoltán).

2018.05.07-én Görbeháza határában terepi ellenőrzés során a szalakótavédelmi LIFE+ projektünk területi koordinátora egy törött szárnyú szalakótát talált. Mivel a madár röpképtelen állapotban volt, befogta, majd 09-én reggel a Hortobágyi Madárkórházba szállította.

Május 11-én zajlott a 2018-as Madarak és Fák Napja Országos Verseny döntője, melyen a területi fordulóról továbbjutó legjobb csapatok mérték össze tudásukat. A döntőre Kecskeméten, a Természet Házában került sor.

Alkalmilag nappal is meg-megszólaló füttyögésük alapján akár meg is pillanthatjuk az ágak között rejtőzködő füleskuvikot (Fotó: Orbán Zoltán)

A sorozat zárásaként most a kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik fészkelő állományának felmérésében tudnak segíteni az emberek. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére nagyon pontatlan becsléseink vannak ennek az apró bagolyfajnak az országos állományáról.