Harkályok házrongálása

Frissítve: 2013. november 27.
(falra ragasztható sziluett, a futónövényes védekezés problémái többszintes házaknál)

2009 nyárközép óta ha nem is túl nagy számban, de folyamatosan érkezik bejelentés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez azzal kapcsolatban, hogy harkályok lyukakat vájnak tégla és beton épületek szigetelésébe, illetve elvétve fa épületekbe vagy házak fa burkolatába.

Nagy fakopáncs (Fotó: Orbán Zoltán).


További problémaként szokták jelezni a harkályok kora hajnali dobolását a fém ereszen, ami megkeseríti a lakók életét azzal, hogy lehetetlenné teszi a nyugodt alvást.

Ahhoz, hogy legyen esélyünk megszüntetni a harkályok épületrombolását, meg kell értenünk alapvető viselkedésük okait, továbbá azt, hogy mi magunk okozzuk a problémát azzal, hogy benyomulunk a harkályok élőhelyére, miközben nem a megfelelő építési technológiát alkalmazzuk.

Ahhoz, hogy legyen esélyünk elkerülni a harkályoknak a felvételeken
is látható falrongálását (Videó: Orbán Zoltán), ...
... meg kell értenünk viselkedésük mozgatórugóit (Videó: Mészáros László).

A harkályok testfelépítése

A világon élő több mint 200, a verébtől a varjút meghaladó méretig változatos nagyságú és megjelenési formájú harkályfaj közös jellemzője, hogy testük különleges módon alkalmazkodott a fák vastagabb ágai és törzse nyújtotta élőhelyhez. Karmuk a ragadozó madarakéhoz hasonlóan erős és hegyes, hogy a faágakon és a törzsön függőlegesen is meg tudjanak kapaszkodni. Farktollaik csévéje (szára) merevítőborda-szerűen kemény, hogy megtámassza a kapaszkodó madár testét, megakadályozva a hanyatt dőlést. Csőrük vésőszerű, hogy akár a legkeményebb fafajokat is meg tudják munkálni. Nyelvük hosszú, akár a testhossz kétharmadában is kinyújtható, ragadós bevonatú, és többszörösen szakállas szigonyfejhez hasonlóan „szőrös” hegyű, hogy a járataikból ki tudják piszkálni a farontó bogarak lárváit, vagy egyes fajok fel tudják nyalogatni a kicsorgó fanedvet.

Közép fakopáncs (Fotó: Orbán Zoltán)..
Közép fakopáncs (Fotó: Orbán zoltán).

Miért kopácsol a harkály?

A harkályok számára a fatörzsek, faágak függőleges világa táplálkozó- és szaporodóhelyet egyaránt kínál, ez az a két motiváció, ami miatt felkereshetik épületeinket is. Táplálékkereséskor a fák doktorai változatos módon használják erős csőrüket. A harkályok a táplálékukat – a közhiedelemmel ellentétben – nem kizárólag a fák belsejéből, hanem a kéreg alól vagy akár a talajról (elsősorban hangyabolyokból) szerzik, de esznek magokat és terméseket (mogyoró, makk, fenyőtobozból fenyőmagot), és zsákmányolnak fészekben ülő, még menekülésre képtelen madárfiókákat is. Amikor farontó bogár lárvákat keresnek mélyen a fatörzsekben, valószínűleg a fában magukat előre rágó lárvák akár több méterre elhallatszó hangja, és a járatok elhelyezkedése alapján kezdik el megbontani a fát. A céljuk az, hogy járatok falát a lárvához minél közelebb törjék át, ahonnan "szálkás" végű nyelvükkel ki tudják piszkálni őket.

Farontó bogár lárvák járatai fában (Fotó: Orbán Zoltán)..
Fenyőben élő farontó rovar lárváinak járatai.
Farontó bogár lárvák járatai fában (Fotó: Orbán Zoltán)..
A lárvákra vadászó harkálynak ...
Farontó bogár lárvák járatai fában (Fotó: Orbán Zoltán)..
... a fa kérgén és törzsén keresztülhatolva át kell törnie a lárvajáratok falát,
hogy a nyelve
segítségével kipiszkálhassa a zsákmányt.
Harkály táplálékkereső lyukai kidőlt fában (Fotó: Orbán Zoltán)..
A harkályok szondázólyukai szépen kirajzolják a farontórovar-lárvák
járatait ebben a kidőlt, korhadó fában
.
Harkály táplálékkereső lyukai lábon álló száraz fában (Fotó: Orbán Zoltán)..
Harkályok lyuggatta harkályfa az MME központi
irodájának is otthont adó Jókai kertben.
Harkály táplálékkereső lyukai lábon álló száraz fában (Fotó: Orbán Zoltán).
Egy olyan állatcsoportnak, ami így elbánik egy ,a
fémeszközöket is elnyűvő keménységű fával,
épületeink vakolata meg sem kottyan.
Harkály által szétvert fém szoknya mesterséges madárodún (Fotó: Orbán Zoltán)..
A harkályok képesek még a fémet is megrongálni, csőrük nyomot hagy az alumínium
és a bádoglemezen is, a képen mesterséges odú bejáratát védő fémszoknyán.

 

A harkályok nem csak táplálékot keresgélnek a fákon, de itt készítik fészeküregeiket is, jelentős mértékben segítve ezzel számos odúköltő faj (cinegék, légykapók, csuszka, nyaktekercs, verebek) életét is. Annak köszönhetően, hogy a nálunk élő harkályok veréb és varjú nagyság közötti méretűek, egy harkályokban fajgazdag területen a nagyobb madarak (kék galamb, füleskuvik, szalakóta, seregély) is költeni tudnak.

Végül de nem utolsó sorban, a harkályok udvarló, területkijelölő hangadásra is használják a fákat. Kellő tapasztalattal az egyes harkály fajok a jelző hangjuk alapján el is különíthetők, amint a hangerősítőként működő száraz ágakon, törzseken messze hangzó géppuskaropogás-szerű doboló hangot keltenek. 

Miért „esznek házat” a harkályok?

A betelefonáló, levélíró érdeklődők egyik legelső kérdése (a Mit tehetünk? mellett), hogy Miért rombolnak a harkályok, és miért a mi házunkat találták meg? A szinte magától adódó táplálékkeresési válasz azonban még fa épületek esetében sem egyértelmű, mert a madarak itt nem a falakat alkotó rönköket, hanem a burkolati lambériát rongálják meg, és a vékony, festékkel kezelt anyagba a táplálékukat jelentő nagyobb méretű farontó bogár fajok lárvái nem telepednek meg. A képet tovább bonyolítja, hogy a beszámolók szerint a harkály konfliktusok több mint 90%-a beton és téglaházat érint, melyek közös tulajdonsága, hogy Nikecell/Hungarocell szigetelésűek, jellemzően újonnan szigeteltek, és többnyire 3-4 szintesek. Figyelembe véve a harkályok életmódját és az épületeink számukra vonzó tulajdonságait, a falrongálások hátterében több magyarázat is állhat.

A legvalószínűbb ok: a jelzőhangadás

Ha ráütünk egy Nikecell szigetelésű ház falára, az akár több száz négyzetmétert meghaladó felület messze hangzó dobként működik, ami a harkályok számára jól kihasználható. A terepszemléink ezt a magyarázatot látszanak igazolni azzal, hogy harkály épületrongálásokra ott kerül sor, ahol a lakóterületeink benyomulnak a madarak erdős élőhelyeire, és a madarak az épületeink azon oldalain "dolgoznak", ráadásul a tetőhöz közeli legmagasabb harmadban, melyek a vadon, az élőhelyeik felé néznek.

Harkály rombolta ház távolról (Fotó: Orbán Zoltán).
Épületeink, különösen a 2–4 szintes, Nikecell szigeteléssel ellátottak ...
Harkály rombolta ház távolról (Fotó: Orbán Zoltán).
...  a harkályok számára kiaknázható élőhelyet jelenthetnek.
Harkály lyukak házfal szigetelésében (Fotó: Orbán Zoltán).
Sajnos a számunkra kellően erősnek tűnő burkolatú szigetelés a harkályok
számára – a fák törzséhez hasonlítva – vajpuha anyag, ami...
Harkály lyukak házfal szigetelésében (Fotó: Orbán Zoltán).
... könnyen forgácsolható, és ha a madarak egyszer rájönnek erre, ...
Harkály lyukak házfal szigetelésében (Fotó: Orbán Zoltán).
... a ház oldala máris tele van lyukakkal.
Bontott szigetelés a ház körül (Fotó: Orbán Zoltán).
A harkályjárta ház körül mindenütt láthatók a megbontott szigetelés apró golyói
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Az épületek szigeteléstípusa, magassága és a harkály probléma közötti összefüggésre további bizonyíték lehet, hogy a viselkedés csak azt követően jelenik meg azokon a helyeken, ahol előtte évtizedek alatt sem fordult elő, miután a Nikecell szigetelésű házak felépülnek, illetve a régi épületekre ilyen burkolat kerül. A fűtési energia árrobbanása következtében egyre több régi társasházat szigetelnek ezzel a módszerrel, így a konfliktus helyzetek száma is gyarapodik.

A legrosszabb eset: a költőodú-készítés

Az érintett épületeknél végzett vizsgálódásaink alapján nagy esély van arra, hogy a harkályok akár fészekodú-építésre is használhatják a Nikecell szigetelésű falfelületeket. Több helyszínen a madarak nem egyszerűen "meglékelték" a szigetelést fedő habarcsot és rabichálót, de az öklömnyi lyukon be is hatoltak, és a fal síkjával párhuzamosan haladva - mintha odút készítenének - több tenyérnyi kiterjedésben teljesen kivájták, a bejárati nyíláson keresztül kipucolták a szigetelő anyagot. Nagy a veszélye annak, hogy egy-egy ilyen madár rájön arra, a fához képest mennyivel gyorsabb és könnyebb minden igényt kielégítő (esőmentes, hidegtől és ragadozóktól védett) költőodút készíteni a szigetelésbe. Amennyiben ez a helyzet bekövetkezik, a fiókák az "odút" elhagyva a falon gyakorolják a harkály lét alapjait (kapaszkodás, csőrhasználat: táplálékkeresés, jelzőhang adás, odúkészítés), ami a tanulásos-megfigyeléses tapasztalatszerzés miatt a falrongálási probléma területi megerősödéséhez és a viselkedés nagyobb távolságú exportjához vezethet.

Harkályok falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán)..
Amint a következő, épülőfélben levő, még be sem fejezett
háznál készült képeken is látható, ...
Harkályok falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
... a harkályok nem mindig elégszenek meg azzal, hogy kisebb-nagyobb mélyedéseket
vájnak a szigetelésbe. Gyakran továbbhaladnak, és mintha költőodút készítenének,
nagy kiterjedésű üreget készítenek a fallal párhuzamosan haladva. A fotókon
pontokkal jelöltük az így képződött üregek hozzávetőleges méretét.
Harkály falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
A kép közepén látható apró nyílások a szigetelést fedő rabicháló lyukai, amik annak
következtében tűntek elő, hogy a harkály belül haladva teljesen
kipucolta a szigetelőanyagot. 
Harkály falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
Ugyan ezen a falszakaszon egy másik lyuknál hasonló okból azért lehet
"átlátni a falon", ...
Harkályok falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
... mert a madár csőre néhol áttörte a vakolatot is.
Harkály falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
A harkályok rendkívül precízen képesek irányítani a csőrvágásokat, és szinte
maradéktalanul tudják a szigetelést mind a falról, mind a vakolat és
rabicháló közül kiszedni.
Harkály falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
A ház lábánál felgyülemlő kitermelt anyag mennyisége is jelzi
a kár és a probléma nagyságát. 
Harkály falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
Egy másik helyszínen a harkály a párkányszerű díszítő szigetelésben
"balra fordulva" folytatta az üregkészítést (Fotók: Orbán Zoltán).

Ásványianyag-keresési magyarázat

További lehetőség, hogy a harkályok azért törik fel a falakat, mert ásványi anyagokat keresnek. Ez a viselkedés, a földfalakból csipegetés, széles körben elterjedt a madárvilágban, az állatok így elégítik ki ásványi anyag és nyomelem szükségletüket, vagy méregtelenítik szervezetüket. Mivel a külső téri homlokzati vakolóhabarcsok a típusuktól függően (mész, cement vagy műanyag bázisúak lehetnek) tartalmazhatnak a madarak számára értékes anyagokat, előfordulhat, hogy a madarak ilyen élettani okból, falszemcséket keresve bontják meg a házfalat.

Táplálékkeresés

Előfordulhat, hogy a harkály probléma előidézésében közvetlen szerepe van a kivitelezéskor a technológiai utasítások be nem tartásával vagy nem megfelelő alkalmazásával elkövetett emberi mulasztásnak. Egy építész kivitelező arról a megfigyeléséről számolt be, mely szerint ott tapasztalt harkály rombolást, ahol a téglafal felhúzását követően csak több hónap elteltével került fel a szigetelés. Ilyenkor a fugákban megtelepedő, a szigeteléskor csapdába kerülő ízeltlábúak szabadulni akarva kaparó hangjukkal csalogathatják a falhoz a harkályokat. Ez elkerülhető, ha a falat a "késleltetett" szigetelés elkezdése előtt rovarriasztós vagy rovarirtós permetezéssel előkezeljük.

A legnehezebben igazolható lehetőség: a kíváncsiság

Nem hagyható figyelmen kívül az a magyarázat sem, hogy a harkályok puszta kíváncsiságból keresik fel az élőhelyükön a figyelmüket a nagy nyüzsgéssel (építkezés, állványozás, burkolás) felkeltő falakat - ezeket a számukra természetes élőhelyet jelentő felületeket. A harkályok a világot alapvetően a csőrükkel kopogtatva fedezik fel, és már láttuk, hogy a vékony vakolattal fedett szigetelés mily kevéssé ellenálló egy ilyen vizsgálódással szemben.

Sajnos egyik magyarázat sem kínál könnyű megoldást, ráadásul a harkályok falrongáló viselkedésének hátterében valószínűleg nem is csak egyetlen, hanem több ok is állhat.

Miért gond a harkályok falrongálása?

A harkályok falba vájt lyukai mindenekelőtt olyan esztétikai problémát jelentenek, melyek az épületek forgalmi értékét is csökkenthetik, nem is beszélve a rengeteg idegeskedésről és az újbóli javítások költségéről. Ennél nagyobb gond azonban, hogy ha nem tudjuk a harkályokat távol tartani a faltól, a lyukak száma és mérete folyamatosan nőhet, ami nem csak a hőszigetelés hatékonyságát csökkenti, de a helyszíni szemlék adatai alapján elkezdődik az üregek más állatok: cinegék és denevérek általi elfoglalása, illetve a szigetelés és a fal beázása. Télen ez a beszivárgott víz megfagy, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a külső vakolat súlyával terhelt szigetelés kisebb-nagyobb szakaszokon elválhat a faltól és akár le is szakadhat, különösen akkor, ha a kivitelezéskor nem, vagy a szükségesnél kisebb számban alkalmaztak rögzítő dűbeleket, tányéros csavarokat.   

Harkály lyukak házfal szigetelésében (Fotó: Orbán Zoltán).
Ha nem tudjuk a harkályokat távolt tartani a faltól, illetve tartósan kijavítani
a szigetelésbe vájt lyukakat, elkezdődik ezek beázása, illetve ...
Szigetelés lyukból származi cinege fészek (Fotó: Orbán Zoltán).
... más állatok általi elfoglalása. A képen olyan cinegefészek látható, amit  a harkály
szedett ki egy régebbi szigeteléslyukból, de olyan tájékoztatást is kaptunk, mely
szerint denevérek költöztek be a harkályok vájta fali üregekbe
(Fotók: Orbán Zoltán).

Ami bizonyosan nem megoldás

Csakúgy, mint a parlagi galambok távoltartása esetében, a harkályoknál sem jelentenek valódi megoldást a drága ultrahangos készülékek, amik a lakók elmondása szerint hosszú távon ráadásul nagyon zavaróak az emberi fül számára is.

Az erős, váratlan hanggal (hangágyúval) történő riasztás sem járható út, kisebb részben a madárérzékelő és hangvezérlő automatika drágasága (tervezés, gyártás, kalibrálás, szerelés, fenntartás), másrészt a települések zajvédelme (lásd petárdázás tilalma) miatt. Arról nem is beszélve, hogy nem sok értelme lenne hanggal megpróbálni megoldani egy olyan helyzetet, ahol éppen a zaj, a harkályok hajnali dobolása a fém ereszen vagy antenna tányéron a probléma.

Őszintén beszélve a kérdésről, mivel esetenként milliós károkról van szó, nem kerülhető meg a harkályok kilövésének elméleti lehetőségének vizsgálata sem. Mindjárt az elején tisztázni kell hogy ez két okból sem járható út. Egyrészt azért, mert az összes harkály fajunk természetvédelmi oltalom alatt áll, tehát védett, másrészt azét, mert ez még időszakos megoldást sem eredményezne. A harkályok számára alkalmas élőhelyeken több faj számos egyede él, a költési időben a párok és a kirepült fiókák alkotta családok, a költési időszakon kívül pedig, mivel nem vonulók, kóborló állományok. Tehát egy-egy madár eltávolítása maximum időleges megoldást jelentene, az pedig nyilvánvalóan még kevésbé járható út, hogy minden harkályt kiirtsunk! Meg kell értenünk, hogy a harkály probléma hátterében mi magunk állunk azzal, hogy benyomulunk az élőhelyeikre, miközben számukra jól hasznosítható műtárgyakkal szó szerint magunkhoz is csalogatjuk őket.

A probléma biológiai alapú kezelése – a falak takarása kúszónövénnyel

Az alábbiakban látni fogjuk, hogy a harkályok házrongálása ellen a riasztás nem vagy csak esetlegesen hozhat eredményt, a legbiztosabb, bárhol használható megoldást harkályálló építési technológiák alkalmazhatósága jelentené. Utóbbiak kemény vagy kapaszkodásra alkalmatlan felülettel fizikailag szigetelnék el a madarakat a puha, sérülékeny szigeteléstől.

A falakra felfuttatható kúszónövények a riasztásnál (lásd később) jobb, jó eséllyel száz százalékos biológiai jellegű megoldását kínálhatnak a harkályok elleni védekezésben. Ennek magyarázata, hogy a harkály nem száll lombozatra, landoláshoz az ágak és a törzs (vagy a fal) nyílt, levelekkel nem fedett felületére van szüksége. Ezért ha a számukra vonzó falakat sűrű futónövényzet fedi, eszükbe sem jut az épületre szállni és ott rongálásba kezdeni.

Borostyán (Fotó: Orbán Zoltán).
Az örökzöld borostyánt a megtámadott, vagy megvédeni kívánt épületre
felfuttatva egész évben levélszőnyeggel takarja a falat, ami így
már nem  vonzó a harkályok számára (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A kúszónövényes befuttatás további előnye – a szépsége mellett –, hogy a(z állandó) levéltakaró nyáron árnyékolja és természetes úton tartja hűvösebben az épületet, télen pedig némileg csökkenti a hőkisugárzást.

Mindezekből az következik, hogy a harkályok elleni védekezés érdekében évelő, és lehetőleg örökzöld, tehát nem lombhullató kúszónövényt, borostyánt érdemes használni, mely egész évben takarja a falat. A futónövények többsége lombhullató, ősztől tavaszi, pont a "legharkályveszélyesebb" időszakban nem fedi kellő mértékben. Az is előfordulhat, hogy a csupasz ágak még vonzzák is a harkályokat, ezek azonban ilyen esetben valószínűleg inkább a kéreg repedéseiben keresgélnének, nem pedig a falat próbálgatnák. Az örökzöld és lombhullató növények esetleg eltérő harkályvédő hatásáról sajnos nincsenek információink.

A futónövényes védekezés – bár ideálisnak tűnik – hátránya, hogy lassú, minél nagyobb a falfelület annál több időre (évekre) van szükség a teljes falfelület lefedésére. Többszintes épületek esetében érdemes építőmérnök vagy statikus szakvéleményét kikérni arról, hogy az adott falburkolat, szigetelési technológia elbírja-e a növényzet tömegét, illetve ehhez milyen esetleges plusz feltételek megléte szükséges.

További problémát jelent, hogy a kúszónövények indáin az egerek (és gyíkok) a több emelet magasságban levő lakásokba is feljuthatnak, ezért lakótelepeken gyakran látni elvágott "törzsű", kiszáradt kúszónövény maradványokkal borított falszakaszokat.

Vadszőlő (Fotó: Orbán Zoltán).
Vadszőlő (Fotó: Orbán Zoltán).
Pedig nem elegendő a szár elvágásával elpusztítani az egérjárta kúszónövényeket,
mivel a falon hagyott indákon a kisrágcsálók továbbra is közlekedni tudnak
.
Panel fala (Fotó: Orbán Zoltán).
Ráadásul a kisrágcsálók és a gyíkok az ilyen típusú panelfalakon növények
nélkül is fel tudnak mászni (Fotók: Orbán Zoltán).

Ami esetleg működhet – a riasztás

A harkályálló építési technológiák bevezetésével kapcsolatban a legjobb esetben is csak évek alatt várhatók eredmények, az érintett tulajdonosoknak viszont azonnali segítségre van szüksége. Ezért felvázolunk néhány olyan viszonylag egyszerű módszert, melyek eredményesek lehetnek.

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a riasztóeszközök hatása nagyon esetleges, a
harkályok viselkedését ilyen egyszerűen többnyire nem lehet befolyásolni, amint azt ez
az elképesztő videó is bizonyítja! Ráadásul mi a felvételen látható kígyónál sokkal
kevésbé közvetlen és "hatékony" (a hüllő sem "működött") eszközöket tudunk
csak bevetni (Forrás: YouTube).

 

Függöny jellegű "rémzsinór" megoldások

Amennyiben nem probléma az eszköz kinézete, gyorsan és olcsón készíthetünk harkály riasztót 1,5 l-es PILLE palackokból.

Pille palack riasztó függöny (Fotó: Orbán Zoltán).
A fal síkja elé 30–40 cm-rel sűrűn egymás mellé akasztott riasztó zsinórokra a lezárt
PILLE palackokat 20–25 cm-re egymás alá kötözzük. Így az eszköz
nem csak
fizikailag akadályozza meg a harkályokat abban, hogy a falra szálljanak, de ...
Pille palack riasztó függöny (Fotó: Orbán Zoltán).
... napos időben a csillogó műanyag, ...
Pille palack riasztó függöny (Fotó: Orbán Zoltán).
... a szellőben forgó könnyű tartályok árnyéka, és szélkelepszerű
hangja riasztóan is hat a madarakra. 
Pille palack riasztó függöny (Fotó: Orbán Zoltán).
A palackok nyaka olyan kialakítású, ami megkönnyíti a zsinór hurkos rögzítését.
Pille palack riasztó függöny (Fotó: Orbán Zoltán).
A zsinórok aljára kötözött palackba vizet tölthetünk, ezzel szabályozhatjuk
a zsineg feszességét és a palackok állásszögét.
Pille palack riasztó függöny megmutatása a lakóknak (Fotó: Orbán Zoltán).
Az MME munkatársa a harkályriasztó zsinórt mutatja be a lakóknak
egy terepszemle alkalmával Budapesten, a Rózsadombon, ...
Pille palack riasztó függöny (Fotó: Orbán Zoltán).
... amit aztán a lakók alkalmaztak is a ház három oldalára kifüggesztve, melynek
köszönhetően ezeken a falszakaszokon a kihelyezést követően - egyelőre -
megszűntek a "harkálytámadások".
Pille palack riasztó függöny (Fotó: Orbán Zoltán).
Viszont a madarak rákaptak a még nem védett erkélyes-ablakos oldalra (balra).
A palackos riasztózsinór akár a fal teljes magasságába belóghat, ...
Pille palack riasztó függöny (Fotó: Orbán Zoltán).
... a lényeg az, hogy a zsinór a faltól fél-egy palacknyi ...
Pille palack riasztó függöny (Fotó: Orbán Zoltán).
... távolságra lógjon, mert így a szél forgatni tudja, ami növelheti a riasztóhatást
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Az épületek utca frontja esetében érezhetik úgy az emberek, hogy nem mutatna jól egy ilyen "sufnituning" eszköz a házon. Ilyenkor vásárolhatunk tüll függönyt, kreatív térelválasztó függönyöket vagy álcahálót, amit kifüggeszthetünk az érintett falfelület elé 30-40 cm-re, így az anyag szabadon lengedezhet, ami tovább fokozza a riasztó hatást. Bármelyik eszközt alkalmazzuk is, ügyeljünk arra, hogy a lehető legnagyobb falfelületet fedjük le a távoltartó anyaggal, különben azt kockáztatjuk, hogy a madarak kikerülik és megszokják az eszközt, ami az egész védekezést ellehetetlenít

Amennyiben a körülmények olyanok (az ablakunk a közelben van), az ilyen riasztó, távoltartó függönyökhöz mozgató zsinórt is kötözhetünk, amit meg tudunk húzni, ha halljuk vagy látjuk a harkályt, és így fokozhatjuk az eszköz hatékonyságát.
 

Felhívjuk a károsultak figyelmét arra, hogy a védett madarak riasztásához minden estben (egyes hatósági értelmezések szerint viszont csak az aktív [pl. hanghatást alkalmazó] eszközökhöz) engedélyt kell kérni a területileg illetékes zöldhatóságtól (részletek >>)!

 

Ragadozómadár-sziluettek

További megoldási lehetőséget kínálnak a madarak ablaknak ütközését megakadályozó, ott jól bevált, üveg felületre ragasztható ragadozómadár-sziluettek háromdimenziós változatai. A harkályok leggyakoribb ragadozói a velük megegyező élőhelyen élő, a fák és az ágak között is vadászó héja és karvaly, melyek láttára a harkályok is élénk menekülő, elkerülő magatartással reagálnak, ezért a 3D-s, nagy testű, élethű héja modell jó eséllyel beválhat, mint a harkály távoltartó eszköz.

Harkályriszató héja sziluett fa házikón (Fotó: Orbán Zoltán).
Az életnagyságú héja sziluett ...
Harkályriszató héja sziluett fa házikón (Fotó: Orbán Zoltán).
... messziről is nagyon jól látható, amiből készül mindkét oldalán felhasználható
változat is, aminek egyik oldala élethű
madár, ...
Harkályriszató héja sziluett fa házikón (Fotó: Orbán Zoltán).
... a másik hagyományos ...
Harkályriszató héja sziluett fa házikón (Fotó: Orbán Zoltán).
... árnykép ...
Harkályriszató héja sziluett fa házikón (Fotó: Orbán Zoltán).
... "mintázatú".
Harkályriszató héja sziluett fa házikón (Fotó: Orbán Zoltán).
A sziluettet erős műanyag zsinórral 40–50 cm-rel a fal síkja elé kell függeszteni.
Harkályriszató héja sziluett fa házikón (Fotó: Orbán Zoltán).
Így napsütésben ennél az eszköznél is érvényesül a  PILLE palack "függöny"
kapcsán már említett árnyékolási kettőződés, ...
Harkályriszató héja sziluett fa házikón (Fotó: Orbán Zoltán). Harkályriszató héja sziluett fa házikón (Fotó: Orbán Zoltán).
... melynek következtében a falon két ragadozósziluett is megjelenik.
Harkályriszató héja sziluett fa házikón (Fotó: Orbán Zoltán). Harkályriszató héja sziluett fa házikón (Fotó: Orbán Zoltán).
Az eszközből készül "rémszemmel" kiegészített verzió is, ...
Harkályriszató héja sziluett fa házikón (Fotó: Orbán Zoltán).
... ami messziről is jól láthatóan "nézi", és reményeink szerint hatékonyabban
tartja távol a harkályokat.
Falra ragasztható harkályriasztó héja sziluett (Fotó: Orbán Zoltán).
A fal elé akasztható sziluettek rögzítése többszintes épületeknél
meglehetősen nehézkes, ezért az MME boltban kapható ...
Falra ragasztható harkályriasztó héja sziluett (Fotó: Orbán Zoltán).
... falra ragasztható változat is, amit (akár csoportosan is) csak egyszer kell
kihelyeztetnünk a magasba (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A sziluettek elvi alkalmazhatóságának hátterében a kisebb zsákmányállat-madarak öröklött viselkedése áll. A klasszikus kísérletben kislibák felett mozgattak ragadozó árnyképet (nyak nélküli kis fej, rövid csőr, elöl lévő kerek szárny, hosszú és keskeny farok), amire a fiókák rejtőzködő lekushadással reagáltak, mert ez a sziluett a rájuk veszélyt rejtő ragadozó madarak (héja, karvaly, sólymok) sajátossága. Ha ugyan ezt az árnyképet 180 fokkal elfordítva (hosszú nyak, hátul lévő kerek szárny, rövid farok) mozgatták a madarak felett, akkor azok nem reagáltak rá, mivel ez az árnykép a rájuk veszélytelen récék, libák, hattyúk jellemzője.

Hasonló, de az állatvilágban szélesebb körben rögzült félelemre épít a "rémszem" eszköz, ugyanis a fej méretéhez (vagy a megjelenési felülethez, például lepkeszárnyon) képes nagy, mereven bámuló szemek, vagy ennek imitációi, elkerülésre, meghátrálásra késztetik a legtöbb madarat és emlőst, mert a merev nézés kihívást, a rangsorban betöltött felsőbbrendűséget (dominanciát) jelent. Etológiai vizsgálatok alapján a "bámuló szem" effektust egymás mellé közel, bagolyszem-szerűen elhelyezett nagy méretű foltok is kiváltják. Sok zsákmányállat kihasználja a szemfoltok riasztó hatását, gondoljunk csak a lepkék szárnyán lévő szem szerű foltokra, amik a szárny hirtelen kinyitásakor a közeledő ragadozóban olyan érzetet kelt, mintha egy nagy méretű, merev nézésű, veszélyes állat felé közeledne. Ezért számítunk arra, hogy a szemfoltokkal kiegészített sziluettek is hatékonyak – talán hatékonyabbak – lesznek a harkályok riasztásában. 

A nappali pávaszem szemfoltokat visel a szárnyain (Fotó: Orbán Zoltán).
A szemfoltok riasztó hatását nagyon sok állat (a képen nappali pávaszem)
alkalmazza a ragadozók elriasztására (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A riasztás buktatói − csak esély, nem bizonyosság! 

Amennyiben nem az okokat és lehetőségeket szüntetjük meg a megfelelő építési technológiákkal, nem marad más megoldás, mint az előző oldalon ismertetett, biológiai alapú védekezés, riasztás. Csakhogy ezzel számos probléma lehet! A legfontosabb, alapvető ezek között, hogy autonóm, fejlett intelligenciájú, kíváncsi, ugyanakkor rendkívül jól alkalmazkodó madár csoport viselkedését szeretnénk befolyásolni, megváltoztatni. Ezért nagyon fontos, hogy a riasztó eszközöket lehetőleg közvetlenül a rongálások elé 40-50 cm-re, akár az érintett falfelület több pontjára függesszük ki, és akár hetente többször is helyezzünk át. amennyiben nem így teszünk, a madarak megszokják az eszközöket, és ezt követően gyakorlatilag semmiféle bevethető megoldás nem lesz többé hatásos, mert semminek nem dőlnek be! A szükségmegoldások keresése közben ne feledkezzünk meg arról sem, hogy olyan madarakat próbálunk elriasztani a házainktól, középületeinktől, melyek velünk élnek a zajokkal, fényekkel erősen terhelt városokban, falvakban, tehát nem dőlnek be akárminek. Az alábbiakban néhány típushibát mutatunk be: 

Harkályriasztás megkísérlése fellógatott CD lemezekkel (Fotó: Orbán Zoltán)
Elméletileg a csillogó CD és DVD korongok beválhatnak riasztó függönyként, de az
épületnek a harkályok számára semleges részeire (erkély,  felső üvegfal) ... 
Harkályriasztás megkísérlése fellógatott CD lemezekkel (Fotó: Orbán Zoltán)
... egyesével szétszórva ...
Harkályriasztás megkísérlése fellógatott CD lemezekkel (Fotó: Orbán Zoltán)
... kihelyezve ...
Harkályriasztás megkísérlése fellógatott CD lemezekkel (Fotó: Orbán Zoltán)
... csak elpufogtatjuk az eszközben esetleg rejlő lehetőséget.
Harkályriasztás megkísérlése fellógatott CD lemezekkel (Fotó: Orbán Zoltán)
Ugyan ez a hiba érhető tetten a következő két képen is, ahol a fényes
korongok ugyan már összefüggő "rémzsinórt" alkotnak, de ...
Harkályriasztás megkísérlése fellógatott CD lemezekkel (Fotó: Orbán Zoltán)
... nem a lyukak elé, nem szabadon forgó módon, ráadásul az önmagában is csillogó
csatornára
került kiakasztásra, ami a riasztóhatást teljesen kioltotta.
Harkályriasztás megkísérlése műanyag szalaggal (Fotó: Orbán Zoltán)
Így elszigetelten és nem célszerűen alkalmazva a madárriasztóként árult ...
Harkályriasztás megkísérlése műanyag szalaggal (Fotó: Orbán Zoltán)
... csillogó műanyagszalagok nem egyszerűen csak hatástalanok, de kifejezetten
önsorsrontók is, mivel a madarak hozzászoknak ezekhez.
Harkályriasztás megkísérlése fellógatott ragadozómadár bábuval (Fotó: Orbán Zoltán).
Ennek következtében aztán már a sok tízezer forintos, ...
Harkályriasztás megkísérlése fellógatott ragadozómadár bábuval (Fotó: Orbán Zoltán).
... Olaszországból beszerzett műhéja is hatástalan volt. 
Harkály falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
A képeken látott lyukakat a harkályok a műhéjától néhány méterre, ...
Harkály falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
... ráadásul közvetlenül a hatástalan CD függöny mellett vájták
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

A legbiztosabb megoldás lehetne − harkályálló építési technológiák alkalmazása

A harkály probléma kezelését két irányból lehet megközelíteni:

  • az okok építési technológiai alapú megszüntetésétől vagy
  • a madarak biológiai alapú riasztásától, elszigetelésétől.

Az egyetlen bárhol alkalmazható, valóban biztos és tartós megoldáshoz, az érintett hatóságoknak ki kellene dolgozniuk, be kell vezetniük a harkályálló építési technológiákat:

  • a mainál jelentősen nagyobb szilárdságú (önmagában harkályálló) szigetelőanyagokat,
  • puha szigetelő anyagok (pl. Nikecell) használata esetén a madarak megkapaszkodását lehetetlenné tevő simaságú vagy a jelenleginél erősebb, vastagabb, a madarak számára megbonthatatlan szilárdságú vagy anyagú szigetelőréteg fedőburkolatok alkalmazását.
Vakolt fal minta (Fotó: Orbán Zoltán).
Amennyiben a Nikecell szigetelést ilyen,
hagyományosan alkalmazott ...
Vakolt fal minta (Fotó: Orbán Zoltán).
... műanyag- vagy üvegszövet rabichálóra felvitt vékony védő és díszítő
habarcsburkolat fedi, ...
Harkályok falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
... az a harkályok számára könnyen áttörhető, megbontható.
Harkály falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
A számunkra puszta kézzel elszakíthatatlan, ezért kellően erősnek tűnő
üveg- vagy műanyagszövet rabichálót ...
Harkály falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
... a keményfát is megdolgozni képes erős csőrcsapások probléma nélkül felszakítják.
Vakolt fal minta (Fotó: Orbán Zoltán).
A harkályok könnyű, üreges csontú, szaruval fedett csőre sérülékeny, a madarak
nagyon vigyáznak rá, ezért a néhány próba koppintás alapján túl keménynek
tűnő anyagokkal (pl. beton és téglafal) nem is próbálkoznak tovább. Így jó
esély van rá, hogy a képen is látott, ... 
Vakolt fal minta (Fotó: Orbán Zoltán).
... vastagabb burkolóréteg megoldást jelent a problémára. Ezt azonban csak akkor
lehet bizonyosan kijelenteni, ha a mintadarabok kiállták a többszöri
kalitkás harkálypróbát. ...
Vakolt fal minta (Fotó: Orbán Zoltán).
...Bal oldalon a szimpla, jobb oldalon a duplájára növelt, elméletileg harkályálló
védőburkolatú Nikecell szigetelés minta a harkály próba előtt
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Új, valóban harkályálló, ugyanakkor a technológiailag megvalósítható és megfizethető építési szabványok kidolgozása, tesztelése és bevezetése nyilvánvalóan hosszú folyamat, több hatósági jogkörű intézmény és állami szervet érintő, alapvetően nem biológiai, hanem építéstudományi kérdés. Ezért az MME keresi a kapcsolatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME), hogy elinduljon a közös gondolkodás a probléma kezelésre, továbbá 2009. október 28-án, az egyik károsulttal közösen, beadványt tettünk a "zöld ombudsmanhoz" azzal a kéréssel, hogy segítse a kérdés megoldását egy szakmai munkacsoport felállításának kezdeményezésével (tovább a hírhez >>). 2011. július 26-ai keltezéssel választ kaptunk az országgyűlési biztosi hivataltól, a jogi állásfoglalást itt olvashatja el >>. Az ezzel kapcsolatban kiadott hírünket megnézheti itt >>.

 

A mesterséges odúk harkályok elleni védelme

A mesterséges madárodúk esetében nem ritka eset, hogy a harkályok elkezdik kitágítani a röpnyílást. Ilyenkor megoldást jelenthet, ha bádog vagy vékony alumínium lemezből, például fém italos dobozból, szoknyát készítünk a nyílás köré.

Harkály által megdolgozott mesterséges odú röpnyílása (Fotó: Orbán Zoltán).
Harkályok röpnyílás tágító munkájának ...
Harkály által megdolgozott mesterséges odú röpnyílása (Fotó: Orbán Zoltán).
... nyomai 'B' típusú mesterséges odúkon.
Harkályok ellen védő fém szoknya mesterséges odú röpnyílásán (Fotó: Orbán Zoltán).
Harkályok ellen védő fémszoknya mesterséges odún.
Harkály rombolta fém védőszoknya mesterséges odún (Fotó: Orbán Zoltán).
A nagyon aktív harkályok ellen sokszor még a fémlemez ...
Harkály rombolta fém védőszoknya mesterséges odún (Fotó: Orbán Zoltán).
... sem véd, amint ezt a képeken bemutatott fatörzs odú is
jól szemlélteti (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Amennyiben Önt is érinti a harkály probléma, kérjük, írja meg a tapasztalatait ide >>

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (részletek >>).

 

Orbán Zoltán