Hírek > Fecskéink "szuper hímekből" álló első előőrsei hazaindultak a homok és a víz sivatagán keresztül - Oldal 2

Legfrissebb híreink

Már telefonon is támogathatja az MME madárvédelmi munkáját!


Kiemelt hírünk
A NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány) pályázatra beadott anyagunk eredményesen vizsgázott és megkaptuk a lehetőséget, hogy a jövőben ...

Tovább »

Javában tart az énekesmadarak fiókáinak fészekelhagyása és a fiókamentési kérdések szezonja


Kiemelt hírünk

Az idei évben akár kérdőjelet vagy idézőjelet is tehetnénk a címben jelzett "Javában tart" kifejezéshez, mivel a március közepi tél és a mostani ...

Tovább »

Gólya Road Show 2013


Kiemelt hírünk- Frissítve 2013. június 19. 08:44




Az MME 2013-ban is megszervezi országos gólyafészek felmérési és gyűrűzési programját, a Gólya ...

Tovább »

II. Nagyhalászi Gólyafesztivál - 2013. június 22-23.


2013. június 19.
Nagyhalász, egy 6 ezer lelkes város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a templomtornyára szerelt webkamera képét mégis 140 ország 4 millió látogatója ...

Tovább »

Végső döntéshez közeledik a Közösségi Agrárpolitika (KAP) reformja - mi lesz veled zöldítés?


2013. június 18.
A Közösségi Agrárpolitika elmúlt években zajló reformjának egyik kiemelt célja az volt, hogy a mezőgazdasági termelők a részükre juttatott agrártámogatásért ...

Tovább »

Bíborka, a bekamerázott kerecsensólyom-fészek fiókája sikeresen kirepült


2013. június 14.

Az elmúlt napokban újabb fordulóponthoz érkezett a kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében bekamerázott kerecsenpár élete: kirepült Bíborka, ...

Tovább »

Discovery Önkéntes Nap - Beszámoló MME Börzsönyi Helyi Csoport


2013. június 13.

Helyi csoportunkat érte az a megtiszteltetés, hogy a Nemzetközi Discovery Önkéntesnap keretében a csatorna magyarországi munkatársai a mi tevékenységünket ...

Tovább »

Hírek a Vásárhelyi-pusztáról


2013. június 11.
2013-ban április 9-én kezdtük a vércse költőtelepek ellenőrzését a Dél-Tiszántúlon. Átlagos évben ekkor a vörös vércsék már tojásos fészkeiken ...

Tovább »

Gyereknap Sülysápon- Beszámoló


2013. június 10.
A sülysápi Wass Albert Művelődési Központ felkérésére, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tápió-vidéki Helyi Csoportja játékos ismeretterjesztő ...

Tovább »

Schmidt Egon ismét dedikál - 2013. június 7.


2013. június 7.






Schmidt Egon, az ismert ornitológus, Kossuth-díjas író 2013. június 7-én (pénteken), 16-18 h között dedikálja könyveit ...

Tovább »

Zéró tolerancia a madarak illegális pusztítása ellen Európában és Észak-Afrikában


2013. június 6.
A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is részt vett a múlt hét során a vonuló állatfajok védelméről ...

Tovább »

Áramszolgáltatók családi napja Szögligeten - Beszámoló


2013. június 6.

Vidám családi programmal várta az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportja és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság az ÉMÁSZ dolgozóit 2013. június 1-jén. ...

Tovább »

Élelmet üzemanyag helyett!


2013. június 5.
Zöld szervezetek szorgalmazzák, hogy a kormány, illetve az európai parlamenti képviselőink egyaránt szavazzák meg az agroüzemanyag célkitűzések drasztikus ...

Tovább »

Az "Év kétéltűje a barna ásóbéka" rajzpályázat nyertes képei


2013. június 4.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által márciusban meghirdetett rajzpályázat eredményeit ...

Tovább »

Kitüntetések átadása az MME 2013. évi Küldöttközgyűlésén


2013. május 29.

Egyesületünk a hét végén, szombaton tartotta évi rendes Küldöttközgyűlését, ahol a helyi csoportok küldöttei dönthettek a felmerülő kérdésekről. ...

Tovább »

Befogadták nevelőszülei a mentett sasfiókát


2013. május 29.
A veszélyeztetett fészekből május elején megmentett tojásból kikelt parlagi sas fióka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi ...

Tovább »

Új gólyakamera Dejtáron és rejtélyes éjszakai látogató Kazáron


2013. május 24.

Tavaly nyáron nagy sikert aratott a Nógrád megyei új gólyakameránk, s bár a gólyák idén április elején megérkeztek Kazárra, de költésbe nem kezdtek. ...

Tovább »

Nyomtatás
2. oldal / 5


Hőség és erős szelek
Bár ilyenkor a Szaharában is tél vége van, a napi hőmérsékleti maximumok már ilyenkor is elérhetik az 50 Cº-ot, ami ellen a legjobb védekezés, ha a madarak a lehető leggyorsabban átkelnek rajta. Csakhogy az ezer kilométert meghaladó távolság leküzdéséhez a legjobb esetben is két-három napra van szükség, miközben a madaraknak pihenniük is kell. A hőség mellett a sivatagi klíma másik jellemző és figyelembe veendő hatása a folyamatosan erős-viharos szél. A téli és tavaszi időszakban a jellemző szélirány az északi, így a madaraknak szinte folyamatosan széllel szemben kell repülniük, ami többletenergia-felhasználást igényel. Az alkalmanként délire forduló szélirányban sincs sok köszönet, mert ilyenkor a sivatag belseje felől érkező szél olyan forró, mintha kemencéből jönne (ilyenkor érhetik el Európát a szaharai homokfelhők, ilyenkor eshet a vörös homoktól "piros hó", ezek okoznak télen szokatlanul meleg napokat). Akár nappal, akár éjjel vonulnak a madarak, nehézségekkel mindig számítaniuk kell:

  • Éjszaka kedvező a hőmérséklet, többnyire a szél is elül és a csillagok segítségével tájékozódni is lehet, ilyenkor viszont a nappali forróságban kell pihenniük a madaraknak. Ehhez a többségüknek le kell szállnia a növényzet és árnyék nélküli talajra, sziklapárkányokra, ahol a viharos szél hordja a homokot, a kősivatagos részeken még apróbb szemű, még kellemetlenebb port. A nappali pihenés egyik előnye, hogy a sivatagi ragadozók többsége ilyenkor elrejtőzik, így nem fenyegetik az átvonulókat.

  • A nappal vonulók aktív mozgás közben vannak kitéve a hőségnek és a viharos szeleknek, viszont éjszaka a hűvös és szélcsendes idő kellemesebb körülményei között pihenhetnek. Ugyanakkor növényzet hiányában a talajon pihenni kényszerülő kisebb testű madarakat ragadozók: pókok, skorpiók, nagyobb gyíkok, kígyók, baglyok, cickányok, patkányok, rókák, vadmacskák, sünök, szerválok, karakálok, hiénák, sakálok, menyétek fenyegetik. 


 A sivatag központi része többnyire kopár, ahol van
valami növényzet, az jobbára alacsony és
szigetszerű. Ez a "bokor" 15 cm magas, ami
alatt még egy kisebb madár is alig talál
árnyékot. 


A sivatagi nap erejét szemlélteti ez a bogár kitinpáncél is, ami
az állat életében fekete volt, de a napsugárzás teljesen kifakította
(Nagy Dűnetenger Siwától délre, Egyiptom).
 
Ez a mi éti csigánkhoz hasonlító sivatagi faj a napsugárzás
ellen hófehér házzal védekezik (Líbiai-sivatag, Egyiptom).
 

 A sivatagban nappal szinte mindig fúj az erős vagy viharos szél, ezért
alakulnak ki a sokszor több száz méter magas mozgó homodombok.
A szél miatt csak napfelkelte után néhány órán keresztül lehet nyomokat
(a képen bogárnyom) keresni, mielőtt az erős légmozgás elsimítaná ezeket.



 A sivatag mélye felől érkező viharok forrók,
a homoknál is apróbb portól fullasztóak, és
néha elég erősek ahhoz, hogy elérjék Európát
- ilyenkor eshet pirosas színű hó nálunk
(porvihar Marsa-Matruh-ban, Egyiptomban).



A skorpiók nem csak jellemző éjszakai ragadozói a sivatagnak, de maguk
is táplálékot jelentenek sok hüllő-, madár- és emlősfajnak, viszont
életmódjuk miatt csak éjjel lehet rájuk eredményesen vadászni
(Líbiai sivatag, Egyiptom).  
 
 A szarvasvipera nem csak a sivatagi agámát, de akár a homokra leszálló
kistestű madarakat is zsákmányul tudja ejteni.



Víz- és táplálékhiány
A közhiedelemmel ellentétben a sivatagokban van víz és élelem, csak ehhez nagyon nehéz hozzáférni: a növények többnyire aprók, szigetszerűen és alacsony sűrűségben fordulnak elő; a zsákmányállatok rejtőzködnek és többnyire éjszakai életmódot folytatnak; szabad felszínű vízlelőhelyek (tavak, folyók) alig fordulnak elő, a víz többnyire mély víznyelőkben, kutakban, és nem utolsó sorban a növények és állatok testében - nehezen megszerezhetően - van jelen.

 A sivatagban rengeteg állat él, de nappalra többnyire rejtekhelyre húzódnak,
mint ez az éjszaka aktív farkaspók-faj ...


 ... ebben a föld alatti üregben, melynek bejáratát pókfonalból és
növényi szárból álló bejáratmagasító cső védi a szél hordta portól.



A nappal aktív fajok, mint ez a kép közepén
keresendő kavicsutánzó sáska, ...


 ... olyan tökéletes álcával és rejtőzködő viselkedéssel (alig mozog, és még
a csápját is vízszintesen tartja, hogy az erős szél ne lobogtathassa)
rendelkeznek, hogy megtalálni csak akkor lehet őket, ...


... ha az ember néhány centivel a talaj fölé hajolva tudatosan keresi ezeket
az állatokat (Líbiai-sivatag, Egyiptom).



<< Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>