Hírek > Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: ha a tendencia folytatódik, 2020-ra a többségük kipusztulhat Magyarországról!

Legfrissebb híreink

Vörös riasztás - a kemény fagyokban kritikus kérdés az itthon telelő madarak segítése!


Kiemelt hírünk
Ezekben a napokban nem csak rendkívül hideg, de szélsőségesen száraz szibériai légtömegek alakítják Magyarország időjárását. Ilyen körülmények között ...

Tovább »

Madárodú készítés a Felnémeti Civil Házban


2012. február 2.
Az MME Bükki Helyi Csoportja madárodú készítésre hívja a madárbarátokat a Felnémeti Civil Házba. A résztvevők a barkácsolás mellett megismerkedhetnek ...

Tovább »

Nem sikerült lelőni, így megmérgezték a parlagi sast


2012. január 31.

Különös madármérgezési esethez riasztották január közepén az MME-t és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot (BNPI). Egy sportvadász Heves megyei terepbejárása ...

Tovább »

A jelölés helyétől 2.107 km-re olvasták le egy hazai nagy kócsag gyűrűjét


2012. január 27.
A Csongrád megyei Csaj-tónál kapott tavaly színes gyűrűt az a nagy kócsag, amelyet ÉNy-Spanyolországban figyeltek meg pár nappal ezelőtt. Az MME Madárgyűrűzési ...

Tovább »

50 érdeklődő vett részt a már hagyományosnak mondható madárgyűrűzésen Telkiben


2012. január 26.
Kocsis Zsuzsa, az MME környezeti nevelési munkatársa izgalmas gyűrűző bemutatót tartott 2012. január 21-én (szombaton) Telkiben. A Kokukk Egyesület felkérésére ...

Tovább »

Madarász Kör foglalkozás a Bükki Helyi Csoport szervezésében


2012. január 24.
Az MME Bükki Helyi Csoportja 2012. január 27-én (pénteken) megszervezi az év első Madarász Kör foglalkozását a Miskolci Civil Házban. A tervek szerint ezentúl ...

Tovább »

100 civil szervezet állt ki Ángyán József VM államtitkár mellett


2012. január 23.
Környezetvédők nyílt levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy ne fogadja el Ángyán Józsefnek, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának ...

Tovább »

Madárgyűrűzés Kiskőrösön 2012. január 22-én


2012. január 19.
Az MME Bács-Kiskun Megyei Helyi Csoportja madárgyűrűzést szervez Kiskőrösön, a szücsi turjános erdő természetvédelmi területen. A gyűrűzést Agócs ...

Tovább »

Beszámoló az MME Nomenclator Bizottság tavalyi gyűléséről


2012. január 19.
Az MME Nomenclator Bizottsága (NB) 2011-es évi rendes gyűlését Hortobágyon tartotta, 2011. október 21–23-án. Az alábbiakban adjuk közre azokat a főbb változásokat, ...

Tovább »

Madarász séta a Bükki Helyi Csoport szervezésében


2012. január 18.
Az MME Bükki Helyi Csoportja madarász sétát szervez 2012. január 21-én (szombaton) Lillafüredről Garadnára. A kb. 5 km-es túra során a gyakoribb fajokon ...

Tovább »

A hideg idő ellenére is több mint 70 ember látogatott ki vasárnap a Pomázi-síkra


2011. január 16.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja az Országos Sasszinkronhoz kapcsolódva ragadozómadár-megfigyelő túrát szervezett a Pomázi-síkon január 15-én, ahova a hideg ...

Tovább »

Közel 9 hónap alatt duplájára nőtt az MME Facebook közössége


2012. január 13.
4 ezer követőnk van a Facebook-on. Ez azt jelenti, hogy közel 9 hónap alatt megduplázódott az online közösség létszáma. Bízunk benne, hogy a növekedés ...

Tovább »

Pályázat a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár könyvtárosi munkakörére


2012. január 13.
A Nemzeti Környezetügyi Intézet pályázatot hirdet a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár könyvtárosi munkakörére. A beadási határidő ...

Tovább »

Ragadozómadár-megfigyelő túra a Pomázi-síkon


2012. január 12.
Az Országos Sasszinkronhoz kapcsolódva ragadozómadár-megfigyelő túrát szervezünk a Pomázi-síkra 2012. január 15-én (vasárnap). A túrát Bagyura János, ...

Tovább »

9. Országos Sasszinkron - 2012. január 13-15.


2012. január 12.
Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya és a Monitoring Központ, együttműködve a nemzeti parkokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel az idén ...

Tovább »

Ma ünnepli az MME a 38. szülinapját!


2012. január 6.
38 éve, 1974. január 6-án alakult meg a Magyar Madártani Egyesület. Az akkor 200 taggal induló egyesület mára nemcsak Magyarország, de Közép-Kelet-Európa ...

Tovább »

Szotyi az eperben


2012. január 6.
Amíg az etetők alakja nem akadályozza a táplálékhoz való hozzáférést, a madaraknak gyakorlatilag mindegy, hogy az etető hogy néz ki, mit utánoz vagy ...

Tovább »

Gyorshajtáson kaptunk egy cserregő nádiposzátát!


2012. január 6.

Az olasz partnerszervezet a tegnapi napon küldte meg az adatot az MME központi irodájában működő Madárgyűrűzési Központnak, de az eset még októberben ...

Tovább »

Nyomtatás

Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: ha a tendencia folytatódik, 2020-ra a többségük kipusztulhat Magyarországról!

2010. március 7.

 

Az MME Monitoring Központ Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos adatgyűjtő programra is épülő most elkészült elemzése szerint 1999-2009 között a molnárfecskék állománya 65%-kal, a füsti fecskéké 44%-kal, a partifecskéké 30%-kal csökkent hazánkban!

 

Az eredmények azért olyan elkeserítőek, mert nem egy-két év változását mutatják, hanem nagymértékű, az elmúlt tíz évben folyamatos állománycsökkenési tendenciára hívják fel a figyelmet.

Töltse le és olvassa el a rövid elemzést itt >>

Az elmúlt évek részadatai sejtették, hogy probléma van a fecskékkel, ezért választottuk őket a 2010. év madarainak, de a tíz éves adatsorok most elkészült elemzése - a csökkenés valódi mértéke - még a szakembereket is meglepte.

Sajnos az emberek hozzáállása is változik a fecskékhez: sokan leverik
vagy megrongálják, kilyukasztják a fészkeiket (molnárfecske
fészkek).

 

Miért probléma az ilyen mértékű állománycsökkenés?
A táplálékpiramis felső harmadán elhelyezkedő ragadozókban és csúcsragadozókban a környezeti ártalmak: mérgek, nehézfémek, kémiai szennyező anyagok, valamint a környezetváltozási hatások  (például a táplálék mennyiségének és minőségének változásai, a szaporodóhelyek csökkenése) koncentrálódva, és már a nem szakemberek számára is érzékelhetően jelentkeznek, ezért ezek a fajok indikátorként jelzik a rájuk ható folyamatokat. A fecskék állománycsökkenésének hátterében olyan komplex klíma- és élőhelyváltozási, környezetszennyezési problémák állnak (részletesen >>), amelyek közvetve vagy közvetlenül ránk, emberekre is hatnak, hiszen a településeinken évszázadok óta együtt élünk a két urbanizálódott fajjal, a füsti és a molnárfecskével.


 A hagyományos falusi életmód drámai gyorsaságú átalakulása, eltűnése,
a városi lakosság betelepülésével létrejövő alvófalvak már az azelőtt
közkedvelt fecskékkel szemben is intoleráns környezetet
jelentenek. A képen füsti fecske fészek mellé szerelt
nejlonszatyor riasztó a Hortobágyon.
 
 
 Elkeserítő, hogy sok élelmiszeráruház-lánc és egyéb "hivatal" túlreagálja
a fecskék megjelenését, és az épület jelentős vagy teljes felületét ...
 
 
 ... fecskementesíti (a képen molnárfecske levert fészkének nyoma látszik a
fecskementesítő tüskesor mögött), pedig a lepotyogó ürülék problémája
teljesen kezelhető fecskepelenkával. Amennyiben a madaraknak
mindenképpen menniük kell, a fészkelőhely-vesztés
ellensúlyozható az épület közelébe kihelyezhető
mesterséges molnárfecske teleppel.

 

Sajnos arra kell felhívnunk a lakosság figyelmét, hogy ami rossz a fecskéknek, az rossz nekünk, embereknek is:

  • a leginkább városiasodott molnárfecskéket érő környezetszennyezés közvetlenül bennünket is megbetegít, nem véletlen, hogy az ország lakosságának majd' fele küzd valamilyen allergiával;
  • a vidékies környezetben élő füsti fecskéink állománycsökkenésének egyik fő oka, hogy az elmúlt évtizedben összeomlott mind az intézményes, mind a háztáji állattartás Magyarországon, ami a fecskék állománycsökkenése mellett számunkra is kedvezőtlen szociális és gazdasági következményekkel jár (ezek a hatások más fajokat is érintenek >>);
  • a klímaváltozás miatt növekszik a szélsőséges időjárási helyzetek (szárazságok, viharok, özönvízszerű csapadék, földcsuszamlások, árvizek) száma, ami balesetveszélyt, mezőgazdasági károkat, időszakos ellátási problémákat okoz már napjainkban is;
  • a sarki jégsapkák olvadása miatt bekövetkező tengervízszint-emelkedés tengerparti területvesztést, országokon belüli népességvándorlást, majd az országok és kontinensek közötti klímamenekült-probléma, a társadalmi és nemzetközi konfliktusok felerősödését (pl. vízháborúk) okozhatja már a közel- és középjövőben.

 A klímaváltozás, az élőhely-átalakítás, a környezetszennyezés és a
szándékos emberi pusztítás mellett a felelőtlen hulladékkezelés
is öl. A képeken molnárfecske szülő nézi elpusztult fiókáját, ...
 
 
 ... akinek a nyakára a sár fészekanyagba került bálazsinór-szál tekeredett,
ami szó szerint felakasztotta és megfojtotta madarat, melynek
következtében az egyre fogyatkozó új fecske generáció egy
újabb fontos tagja veszett oda.

 

A legfontosabb kérdés, hogy mit tehetünk mi?
Mivel a fecskéket vonulás közben a telelőterületeken és az itthoni költőhelyeiken érő komplex hatásokat közvetlenül és magunkban nem tudjuk befolyásolni, a legfontosabb, hogy:


 A fecskevédelem könnyen alkalmazható eszközei a mesterséges
fecskefészkek (a képen molnárfecske műfészek). ...


 ... A mind nagyobb mértékben fedett, burkolt települési környezetben
a fecskék gyakorlatilag nem találnak sár fészekanyagot, ezért a
mesterséges sárgyűjtő-helyek létesítése ...


 ... is mind fontosabbá válik (Fotók és szöveg: Orbán Zoltán).

 

Kapcsolódó cikkek, oldalak 


 

 

 Látogassa meg Ön is az Európában egyedülálló lakossági fecske oldalt
- ide bárki feltöltheti fecske adatait, ami segíti a védelmüket -
és az itt megtekinthető füsti fecske
fészekkamerát, melynek
köszönhetően bárki élőben figyelheti a madarak
költését.

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

Köszönjük!