A júniusi időjárás madárpusztulás-mérlege

2010. július 21.

Hosszú időbe telt, mire a júniusi ár- és belvizek annyira visszahúzódtak, a földek pedig felszáradva ismét járhatóvá váltak, hogy a madarászok ellenőrizni tudták a fészkelőhelyeket,  hogy képet alkothassunk a szélsőséges időjárás madár pusztításának mértékéről. 

Az alábbiakban a helyi csoportjainktól, fajvédelmi koordinátoroktól, gyűrűzőktől beérkező információk alapján próbáljuk megbecsülni az egyes madárfajokat és -csoportokat érő időjárási hatások mértékét. 

Az időjárási szélsőségek fontosak a madárállományok életében!
Az időszakosan előforduló szélsőséges időjárás a madárállományok életének természetes, szerves részét képezik, több fajnál ennek van a legfontosabb állományszabályozó szerepe. A rendkívül jól, gyorsan és fordulékonyan repülő fecskéknek nincsenek olyan természetes ragadozói (mert nagyon nehéz elkapni őket), amik jelentősen csökkenthetnék a létszámukat. Hasonló a helyzet a tápláléklánc csúcsragadozóival, melyeknek a méretük és "fegyverzetük" miatt nincs ragadozója. E fajok egyedszámát - a kórokozók és az élősködők mellett - az időjárás tudja csak szabályozni, szinten tartani.

Hogyan "öl" az időjárás?
A megszokottól - tehát az élőlények számára kiszámíthatótól - eltérő ("rosszkor jött"), hosszan tartó szélsőséges meleg vagy hideg, a túl sok vagy túl kevés csapadék elsősorban közvetett módon, a táplálék hiányán keresztül tizedeli a madarakat. A közvetlen - rövid távú - hatások: a kihűlés, a hőguta, a kiszáradás, a fulladás eltérő mértékben, elsősorban a tojásokat  és a kis fiókákat fenyegeti.

A közvetett hatásmechanizmus szemléletes példáját adják  a 2010. év madarai - a fecskék. Ezek a madarak táplálékspecialisták, kizárólag repülő rovarokra vadásznak és ezzel etetik a fiókákat is. Hűvös, esős, szeles időben, amikor a nappali hőmérséklet 15 C° közelébe vagy ez alá csökken, a táplálékállat-rovarok nem repülnek. Amennyiben ez a költés alatt következik be, először a fiókák halnak éhen, majd néhány nap múlva akár a szülők is. Ebben az esetben - ez történt idén júniusban - az első költés részben vagy akár teljes egészében is megsemmisülhet. Az őszi vonulás alatt korán jött hideg miatt - ez történt két éve - az öreg madarak és az az évben kirepült fiókák együtt kerülnek bajba, ami különösen nagy állományveszteséget okozhat. Hasonlóan koncentrált pusztítást okoz, ha a telelőterületeken a szárazság miatt kevesebb a növényzet, ezért kevesebb a rovar táplálék is.  

A rövid távú hatások elsősorban az időjárásnak kitett fészkek fiókáit érintik. Az ár- és belvíz a talajon (túzok, fogoly, fürj, sirályok, pati madarak), a vízinövényzeten (gémek, kócsagok, vöcskök, récék, ludak, csérek, szerkők), a folyók szakadó partfalaiban (partifecskék) költő fajok tojásait és röpképtelen fiókáit fullaszthatja meg. A folyamatosan zuhogó eső a hideggel párosulva - bármilyen meglepő is - nem a tojásos vagy a csupasz fiókás - tehát kiszolgáltatottabb - fészekaljakat veszélyezteti elsősorban, hanem a nagyobb, "anyányi" fiatalokat. Ezekre ugyanis a szülők már nem tudnak védekezésül ráülni. Az 5-6 napnál hosszabb ideig tartó esőkben viszont már a tojások és a kis fiókák is veszélybe kerülnek, mert egy idő után mindkét éhező szülőnek táplálékot kell keresnie, miközben nem tudják a testükkel védelmezni a fészket. 

Az egyszer költő fajok kiszolgáltatottabbak
Nagy általánosságban kijelenthető, hogy a vércse méretű és nagyobb testű madarak évente csak egyszer költenek. A gólyákat, gémeket és kócsagokat, a sasokat és sólyomféléket azért érinti különösen erősen a költési időszakban bekövetkező hideg, esős idő, mert ezek a fajok a hosszú egyedfejlődés miatt évente csak egyszer költenek. Számukra az legrosszabb, ha a rossz idő június elején-közepén érkezik, mert ekkor már pótköltésre (újabb tojásrakásra) sincs idő.  

Az időjárás és az élőhelyváltozás problémája 
Az időjárás periodikusan bekövetkező szélsőségei hozzátatoznak a madarak életéhez, az állományok a következő évek sikeres költéseivel évezredek óta ellensúlyozni tudták az elszenvedett veszteségeket. A mai kor egyik legjelentősebb természetvédelmi problémája éppen az, hogy a klímaváltozás miatt mind gyakoribbá váló időjárás anomáliák által érintett madarak az egye csökkenő kiterjedésű és romló minőségű szaporodóhelyeken már nem tudják pótolni az elszenvedett veszteségeket. Ez okozza a hosszú távú vonulókra, különösen az agrárterületek madaraira általánosan jellemző állománycsökkenéseket.       

Helyzetkép június után

Fehér gólya
Az országos költési siker becsülhetően 30%-körül alakul - de semmiképpen sem lesz jobb 50%-osnál -, nagyon sok régióban az átlagos fiókaszám 1,5 alatti, de vannak olyan területek is, ahol ez a szám átlag az 1 fióka/fészket sem éri el! Figyelembe véve, hogy a fiatal fehér gólyák a júliusi fészekelhagyást követően nagy arányú baleseti veszteségeket szenvednek el az elektromos szabadvezeték-hálózaton, az őszi vonuláskor az országot elhagyó állomány az előző évekhez képest akár 80%-al is kisebb lehet.  

A hosszan tartó hideg esőben a fészekben ülő gólyafiókák annyira átfáztak, legyengültek, hogy képtelenek voltak eleséget kérni a szülőktől, vagy lenyelni a táplálékot.

Gémek és kócsagok
Egyes gém- és kócsagtelepeken a fészekaljpusztulás mértéke a 80%-ot is eléri. Ezeknek a fajoknak a fiókáit nem a táplálékhiány, hanem a kihűlés és az elgémberedés miatti táplálkozás-képtelenség tizedelte meg.

A rossz idő következtében elhullott vörös gém fióka (Fotó: Németh András).

Túzok
A faj talajon költ, ezért a rengeteg csapadék minden bizonnyal okozott fészekalj pusztulást. Az idei költési sikerről az első átfogó adatok a jövő tavaszi országos állományfelmérést követően állnak majd rendelkezésre.

Kerecsensólyom
A monitoring adatok majdnem teljes feldolgozásából rendkívül alacsony, 25% körüli költési siker valószínűsíthető az idei évben; a tavalyi 417 fiókával szemben idén 100 körüli fióka hagyja el a fészkeket. Ez az arány is csak annak köszönhető, hogy a költések jelentős része - a MAVIR és a kerecsenvédelmi LIFFE támogatásának köszönhetően - a nagyfeszültségű elektromos szabadvezeték hálózat acél traverzeire szerelt költőládákban történik. A fákon lévő természetes ragadozó fészkek és műfészkek az erős szél hatására nagyon nagy arányban semmisültek meg, szakadtak le, illetve estek ki ezekből a fiókák
(a szél egyszerűen kifújta a fiatalokat). Az acél traverzek alumínium ládáiban a fészekalj pusztulásokat a táplálékhiány okozta, a hetekig tartó esős, bel- és árvizes időszakban a szülők nem tudtak elegendő táplálékot zsákmányolni, így a fiókák éhen haltak.

A MAVIR és a kerecsenvédelmi LIFE támogatásának köszönhetően a kerecsensólyom-állomány jelentős része a nagyfeszültségű elektromos hálózat acél traverzeire szerelt fém költőládákban fészkel. Ha nem így lenne, az idei költési siker még siralmasabban alakult volna (Fotó: Bagyura János).

Vándorsólyom
Az alábbi táblázat az elmúlt 4 év vándorsólyom költéseit mutatja be. A sikertelen költések száma arányaiban nem nőtt idén, viszont a költési siker észrevehetően csökkent, azaz a sikeres párok kevesebb fiókát neveltek, és a legyűrűzött fiókák közül sem repült ki mindegyik.

                                       2007     2008    2009    2010
Párok száma                     12         16        17        21
Fiókás párok száma            8         10        11        13
Fiókák száma                    26         31       35         36
Költési siker                    3,25      3,10     3,14     2,77 fióka/fészek (átlag) 

Kék vércse
Legkésőbb költő ragadozó madarunk nagyon megsínylette a júniusi időjárást. A tojásos fészkek nagy arányban semmisültek meg, illetve sok madár nem is kezdett neki a tojásrakásnak. Általánosságban elmondható, hogy a költések 2-4 hetes (!) csúszásban vannak, és a szaporodási időszak jelenlegi helyzetképe alapján a költési siker nem lesz jobb 50-60%-osnál.

Egyes helyeken a jégveréssel érkező viharos szél nemcsak a költőládás fákat döntötte ki, de ...

... de (gyűrűs) öreg madarak pusztulását is okozta (Fotók: Solt Szabolcs).

Rétisas
Az idén 33 pár rétisas fészkelt Baranyában, 6 párral több, mint egy évvel korábban. A fészket foglaló sasok közül ténylegesen 28 pár költött, míg 5 párnál tojásrakás nem történt. A költések közül 19 bizonyult sikeresnek, melyek eredményeként 35 fióka repült ki. A sikeres költések során 4 pár 1 fiókát, 14 pár 2 fiókát és 1 pár 3 fiókát nevelt fel. Ekkora szaporulat a védelmi program kezdete óta még nem volt a megyében. A költéseket a május közepén beköszöntő esős ciklus érdemben már nem befolyásolta, mert ekkor a fiókák többsége már kirepülés előtt állt, a csapadék és a viharok nem tettek kárt bennük. Ilyen fejlettségű fiókák legfeljebb akkor pusztultak volna el, ha a fészkeket is leveri az erős szél. Szerencsére egyetlen ilyen eset sem történt, a viharokkal tarkított csapadékos időjárási ciklust nemcsak a fiókák, hanem a fészkek is túlélték.

Parlagi sas
A parlagi sasok később kezdik a költést, mint a január-februárban tojást rakó rétisasok, ezért ennek a fajnak az állományát is érintette a júniusi időjárási krízis. Az átlagos évekhez képest a parlagi sasok fészekszáma nem csökkent, de a költési siker csak 70% körül alakul. 

Gyöngybagoly
Az elhúzódó kemény tél és a tavasz végén lehullott rengeteg csapadék alaposan felforgatta a gyöngybaglyok megszokott életét. A templomtornyokba kihelyezett baranyai költőládákban május végéig csak 25 pár telepedett meg, ami a felét sem éri el a tavalyinak. A gyenge tavasz eleji kondíció miatt a párok egy része igen későn, csak nyár közepétől kezdte el a költést, ezért a fészkelőpárok száma valamelyest még növekedhet. Az időben leköltő párok fészekaljainak viszont kb. 90%-a tönkrement! A csapadékos időjárás hatására a baglyok legfontosabb zsákmányállatai, a rágcsálók és cickányok szinte teljesen eltűntek, s emiatt a szülőmadarak még saját maguknak sem tudtak elegendő táplálékot szerezni. Tojásos és fiókás fészekaljakat egyaránt elhagytak. Meglehetősen lehangoló munka a költőládák ellenőrzése, mert mindenhol csak a pusztulás nyomaival találkoztunk. Baranyában június végéig mindössze 9 bagolyfiókát gyűrűztünk meg, tavaly ilyenkor már 200 példány fölötti volt ez az érték, ami jól jelzi a hatalmas veszteséget. A költési időszak végéig még valamelyest javulhat a helyzet, de az már biztosnak tűnik, hogy minden idők leggyengébb gyöngybagoly szaporulatával számolhatunk.

Fecskék
A 2010-es év madarainál az első költés jelentős részben megsemmisült, a most nevelkedő pót- és másodköltések nem tudják ellensúlyozni a május-júniusi fióka pusztulást. A helyzetet tovább rontja, hogy a becslések szerint a tavaszi vonulásból is kevesebb madár érkezett meg, és a júniusi rossz idő nemcsak a tojásos és fiókás fészekaljakat, de a kotló szülőket is megtizedelte. Az idei költési sikerről és az állomány alakulásáról az őszi vonuló csapatok gyűrűzési adataiból lehet majd képet alkotni - és ez a szám minden bizonnyal nagyon siralmas lesz. Nagyon fontos lenne, hogy a fészekalj-pusztulásokról és a költési sikerről minél többen töltsenek fel adatokat a lakossági fecske oldalra - kérjük, tegye meg Ön is!

Tipikus (molnár)fecske fészekkép - a júniusi hűvös, táplálékhiányos időben nemcsak a tojásos fészekaljak és a fiókák, de kotló szülők is elpusztultak (Fotó: Orbán Zoltán).

Elpusztult széncinege fészekalj (Fotó: Barki László).

Növényzetben költő énekesmadarak
Az odúköltőkhöz hasonlóan most még nehéz megbecsülni a bokrok, fák ágai között, a gazosokban és nádasokban szabadon költő énekesmadarak állományveszteségeit. Közelítően pontos arányokat majd csak az éves gyűrűzési jelentések összegzése után, jövő tavasszal kaphatunk ,az azonban bizonyos, hogy a költési siker ezeknél a fajoknál is alacsonyabb lesz.

A folyamatosan zuhogó esőben a szülők elképesztő "mutatványokkal" is megpróbálkoztak. A képen látható fekete rigó a nagy fiókái felett guggolva próbálja a saját testét esernyőként használva szárazon tartani a fészket. Az "anyányi" fiatalokra már nem tudnak ráülni a szülők, ezért rossz időben ezek nagyobb arányban pusztulnak el, mint a tojások és a csupasz fiókák. (Fotó és szöveg: Orbán Zoltán).

Kapcsolódó cikkek

• Bajba kerülhetnek baglyaink a következő hetekben a vastag hótakaró és a hideg miatt >>
  
• Társadalmi változások állnak a téli gyöngybagoly probléma hátterében! - válasz az olvasók és a média kérdéseire >>
• Repülő "zsírraktárak" - hazakészülő fecskéink vonulási zsírtartalékot halmoznak fel a Szahara déli peremén >>
  
• Fecskéink "szuper hímekből" álló első előőrsei hazaindultak a homok és a víz sivatagán keresztül >>
• Katasztrofális hatással lehet a hosszan tartó hideg, esős idő a fészekaljakra és akár a költő madarakra is! >>
• Fecskefiókák mentése a hűvös, szeles, eső időben >>
  
• A jövő hétre várható zöldár a Tisza partifecske állományának első költését teljesen elpusztítja - figyelmeztetnek a kutatók >>
  
• Nézze meg a zöldár veszélyeztette tiszai partifecskékről készült videót! >>
  
• Fecskefiókák mentése a hűvös, esős, szeles időben >>
  
• Fészekkamerás madaraink és a lakásban költő füsti fecskék még hősiesen kitartanak! >>
  
• Videó a zöldár által elöntött tiszai partifecske telepekről >>
  
• Képes beszámoló a tiszai zöldár partifecske pusztításáról >>
• Ma reggelre két fióka elpusztult a nagyhalászi kamerás gólyafészekben >>
  
• Ma érkezik az új lakó a kiskunlacházi gólyafészekbe >> 
• Tojásból fióka - a domonyi gólya kikelésének és cseperedésének története képekben >>
  
• Megsemmisült hazánk egyik legrégebbi gólyafészke >>
  
• Tájkép csata után ... - a jégverés a kék vércséket sem kímélte >>  

A felső kis képen elpusztult fehér gólya látható
(Fotó: Palatitz Péter)

Az MME honlapjának fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg a TÁMOP-2.5.1-07/1-2008-0098 projekt keretében