Hírek > Házakat bontó harkályok

Legfrissebb híreink

Fülemülék éjszakája 2012.

Hallgassuk meg együtt a fülemüle éjjeli énekét!


Utolsó frissítés:2012. május 4. 08:30
Az elkövetkező hetek kora esti és éjszakai óráiban hangzik fel országszerte, ...

Tovább »

Kitüntetések átadása az MME 2012. évi Küldöttközgyűlésén


2012. május 20.

Egyesületünk tegnap tartotta évi rendes Küldöttközgyűlését, ahol a helyi csoportok küldöttei dönthettek a felmerülő kérdésekről. Az MME legfőbb ...

Tovább »

Játékos programokkal ünnepelték a Madarak és Fák Napját Jósvafőn


2012. május 19.
Az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportja az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal közösen játékos programokat szervezett a Madarak és Fák Napjára a jósvafői ...

Tovább »

Kuszma egy budapesti iskolában


2012. május 19.
Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az idén első alkalommal választotta meg az "Év hüllőjét", amely a lábatlan gyík - népies nevén a kuszma ...

Tovább »

102 ember vett részt a tápiószelei Fülemülék éjszakáján


2012. május 19.
Az MME Tápió-vidéki Helyi Csoportja - 3 másik helyszín mellett - Tápiószelén, a Blaskovich Múzeum parkjában szervezte meg a Fülemülék éjszakáját 2012. ...

Tovább »

Újabb országot hódított meg Panni


2012. május 18.
Egy héttel ezelőtt adtunk hírt arról, hogy Panni a mentett, jeladós parlagi sas már 9 országban járt. Azóta Moldovát is meghódította, visszakanyarodott Erdélybe ...

Tovább »

Természetvédelmi és ornitológiai táborok Dombóváron


2012. május 17.
Az MME Dombóvári Helyi Csoportja természetvédelmi és ornitológiai táborokat szervez júniusban és augusztusban. Változatos programjaikat ifjú madarászoknak ...

Tovább »

Az odúk felét foglalták el a madarak a városmajori telepen


2012. május 17.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja Bajor Zoltán vezetésével ellenőrizte a Városmajorban található odútelepet. A péntek délutáni sétára 30 érdeklődő érkezett. ...

Tovább »

Rekorder lappantyú a Kolon-tavi Madárvártán


2012. május 17.
A hazai gyűrűzési adatbázis legöregebb lappantyúját fogta Sápi Tamás és Németh Ákos a Kolon-tavi Madárvártán. A hím madarat 2003 júliusában gyűrűzték ...

Tovább »

Jó hangulatban telt a madarásztúra a várpalotai Nagy Bivalyos horgásztónál


2012. május 17.
Az MME Veszprém Megyei Helyi Csoportja és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság gyűrűzéssel egybekötött madarásztúrát szervezett Várpalotára a ...

Tovább »

Több mint 100 ember vett részt a tokaji partifecske hajózáson


2012. május 16.
Az MME az idén harmadik alkalommal szervezte meg a tokaji partifecske hajózás nevű programot 2012. május 12-én és 13-án. A vasárnapi viharos, hideg idő ellenére ...

Tovább »

Madarásztúra Szögligetről a Szádvárra 2012. május 19-én


2012. május 16.
Az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportja madarásztúrát szervez Szögligetről a Szádvárra 2012. május 19-én (szombaton). A túra Szögliget központjából vezet ...

Tovább »

A gyurgyalag nyerte az „Év madara 2013” szavazást


2012. május 16.
Lezárult az MME internetes szavazása a 2013-as év madaráról. A legtöbb szavazat a gyurgyalagra érkezett, így jövőre ennek a madárnak a védelmével foglakozik ...

Tovább »

Emlékeztető: közeledik a május 21-ei adóbevallási határidő!


2012. május 15.

Kellemetlen következményei lehetnek annak, ha elfelejtjük időben benyújtani kötelező adóbevallásunkat, ezért emlékeztetnénk minden érintettet, ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban 2012. május 19-én


2012. május 15.
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár játékos családi napot tart a Madarak és Fák Napja alkalmából 2012. május 19-én, (szombaton). A helyszínen megtalálhatók ...

Tovább »

Esti vörös vércse megfigyelés Budapesten az I. kerületben 2012. május 18-án


2012. május 15.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja esti vörös vércse megfigyelésre hívja a madárbarátokat az I. kerületi Mészáros utcába 2012. május 18-án (pénteken). Az ...

Tovább »

Nyílt nap a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központban 2012. május 19-én


2012. május 14.
Az MME Rákosi Vipera Védelmi Programjának munkatársai ismét nyílt túrát szerveznek a Kunpeszér melletti védelmi és oktató központban 2012. május 19-én ...

Tovább »

Újabb összefoglaló kisfilm a kerecsensólyom megfigyelésről


2012. május 14.
Elkészült a második rövidfilm a kerecsensólymok webkamerás megfigyeléséről. Míg az első rész a madarak fészekfoglalásáról és a tojásrakásról szólt, ...

Tovább »

32. Sumonyi Nyári Madárgyűrűző Tábor


2012. május 12.
Az MME Baranya Megyei Csoportja 32. alkalommal is megszervezi nagy sikerű nyári táborát a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson. A táborozók számos hazai ...

Tovább »

Nyomtatás
1. oldal / 2

Házakat bontó harkályok

2009. szeptember 30.

Madárriasztó ragadozó sziluett (Fotó: Orbán Zoltán).

Egyre több bejelentést kapunk azzal kapcsolatban, hogy a harkályok károkat okoznak a lakóépületekben. Az ismert esetek többségében a faházakat szemelik ki maguknak, azonban ismerünk eseteket, ahol a téglából és betonból készült épületek szigetelését is bontani kezdik. Ahhoz, hogy legyen esélyünk békés úton megszüntetni az épületrombolást, meg kell ismernünk a madarak alapvető viselkedésének okait, és saját felelősségünket a kialakult helyzetben.

A harkályok számára a fatörzsek, faágak függőleges világa táplálkozó- és szaporodóhelyet egyaránt kínál. Ez az a két motiváció, ami miatt felkereshetik épületeinket is. A harkályok nem csak táplálékot keresgélnek a fákon, de itt készítik fészeküregeiket is, jelentős mértékben segítve ezzel számos odúköltő faj (cinegék, légykapók, csuszka, nyaktekercs, verebek) életét is.

Táplálékkereséskor a fák doktorai változatos módon használják erős csőrüket. Amikor farontó bogár lárvákat keresnek mélyen a fatörzsekben, valószínűleg a fában magukat előre rágó lárvák akár több méterre elhallatszó hangja, és a járatok elhelyezkedése alapján kezdik el megbontani a fát. A céljuk az, hogy járatok falát a lárvához minél közelebb törjék át, ahonnan "szálkás" végű nyelvükkel ki tudják piszkálni őket.

Fa épületek esetén a válasz egyértelműnek látszik, mivel a nem jól felületkezelt fában megtelepedhetnek azok a farontó bogár fajok, melyek lárvái táplálékot jelentenek számukra. Csakhogy a kép nem ennyire egyértelmű, mert a harkályok által okozott többsége beton és téglaházat érint! A beérkező jelentések szerint ezek a házak Hungarocell típusú szigetelésűek, nem ritkán újonnan szigeteltek, és többnyire 3-4 szintesek. Ha ráütünk egy ilyen ház falára, az akár több száz négyzetmétert meghaladó felület messze hangzó dobként működik, ezért ezekben az esetekben a harkályokat szinte bizonyosan ezt a hatás vonzza.

Harkály falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
Megrongált fal.


A terepszemlék alapján ezt látszik igazolni, hogy harkály épületrongálásokra ott kerül sor, ahol a lakóterületeink benyomulnak hegyes-völgyes-erdős élőhelyeikre, ahol a madarak az épületeink azon oldalain "dolgoznak", ráadásul a tetőhöz közeli legmagasabb harmadban, melyek a vadon, az élőhelyeik felé néznek.

Épületeink a harkályok számára jelzőfaként, de a technológiai előírások be nem tartása esetén a betelepedő rovaroknak köszönhetően  táplálékforrásként is működhetnek

Az épületek szigeteléstípusa, magassága, és a harkály probléma közötti összefüggésre további bizonyíték lehet, hogy a viselkedés csak azt követően jelenik meg azokon a helyeken, miután a Hungarocell szigetelésű házak felépülnek, illetve a régi épületekre ilyen burkolat kerül. Előfordulhat, hogy a harkály probléma előidézésében közvetlen szerepe van a kivitelezéskor a technológiai utasítások be nem tartásával elkövetett emberi mulasztásnak. Ennek következtében nem csak percegő rovarok telepedhetnek meg a szigetelés valamelyik rétegében vagy a szigetelés és a fal között, de akár az épületzajok is hallhatóvá válhatnak, és felkelthetik a kíváncsi madarak figyelmét.


<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>
 

Kapcsolódó cikkek: