A 2010. év madarai a fecskék

2010. január 1.

A hosszútávú vonuló énekesmadarak között más fajokhoz képest több veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutatnak.  Annak érdekében, hogy a nemzetközi biodiverzitás védelmi évben felhívjuk a figyelmet a madárfajok fogyatkozásának veszélyére, az MME az eltűnő madarak nagyköveteiként  2010. év madaraiul a fecskéket választotta.

Klíma- és élőhelyváltozási problémák
Kutatási eredmények alapján a vonuló, közülük is a hosszútávú, tehát a Szaharától délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek. Ennek hátterében több ok is szerepel: az élőhelyek átalakítása; az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása; a települési szúnyogirtás és az intenzív mezőgazdálkodás jelentette környezetszennyezés; a közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek elpusztítása; a klímaváltozás hatására az extrém száraz, vagy éppen ellenkezőleg a csapadékos időszakok gyakoriságának és időtartamának növekedése. A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőségek akár több milliónyi egyed pusztulását okozhatják már néhány nap vagy hét alatt is. Mivel ezek gyakorisága növekedett, és a költőterületek környezeti viszonyai is jelentősen átalakultak, romlottak, az érintett fajok a költési időszakban egyre kisebb mértékben tudják pótolni az állománycsökkenést. Ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség.

Hosszútávú vonuló fecskefajaink (partifecske, molnárfecske, füsti fecske) állománya folyamatosan csökken (Grafika: Kókay Szabolcs).

Mindhárom fecskefajunk bajban van!
A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj*: a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% (!) is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetlenül vagy áttételesen időjárási anomáliákkal: viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal, és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze:

• Füsti fecske (részletes adatokhoz kattintson a névre)
  - hazai becsült állománya 220 000 - 320 000 pár (1999-2003 között)
  - jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók,
    jószágállások, mezőgazdasági   épületek esőtől védett
    részeire építi;
  - a faj erősen kötődik az állattatáshoz;
  - csökkenő állattartás miatt (kevesebb a táplálék a fiókaetetési
    időszakban) elnéptelenedő kolóniák;
  - közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
  - rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  - vonulási, telelési és táplálék problémák.

Sár fészekanyagot gyűjtő füsti fecske (Fotó: ifj. Vasuta Gábor) ...

• Molnárfecske (részletes adatokhoz kattintson a névre)
  - hazai becsült állománya 100 000 - 200 000 pár (1999-2002 között)
  - jellegzetes, zárt, csak egyetlen bebúvó nyílással ellátott
    sárfészkeit kevéssé vidékies környezetben, akár nagyvárosok
    panelházainak esőtől védett részeire építi;
  - sokkal kevésbé kötődik közvetlenül az állattartáshoz, a
    leginkább városiasodott fecske fajunk;
  - táplálkozási problémák;
  - sár fészeképítő anyag gyűjtési problémák a városok
    túlnyomórészt beton, aszfalt és térburkolat fedte környezetében;
  - fészkelőhely problémák a modern felületkezelésű épületeken;
  - fészkek leverése vagy a fészkelés megakadályozása a városi
    épületeken;
  - közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
  - rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  - vonulási, telelési, és táplálék problémák;
  - nincsenek adatok a pontos telelési területről.
  

... és molnárfecskék (Fotó: Orbán Zoltán).

• Partifecske (részletes adatokhoz kattintson a névre)
  - hazai becsült állománya 140 000 - 220 000 pár (1999-2002 között)
  - maga vájta 30-80 cm hosszú fészeküregeit folyópartok,
    homokbányák függőleges oldalába készíti;
  - telepesen fészkel, egy-egy alkalmas helyen akár több
    ezer pár is;
  - csökkenő fészkelőhelyek és -telepek;
  - táplálkozási problémák;
  - jelentős illegális emberi pusztítás és zavarás;
  - egyre jelentősebb róka, nyest, vándorpatkány ragadozás;
  - rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  - vonulási, telelési és táplálék problémák;
  - a három fecskefaj közül a partifecske a legfenyegetettebb;
  - nincsenek adatok a pontos telelési területről.

Partifecske (Fotó: Csonka Péter).

Elindul az országos fecskevédelmi program és lakossági fecske adatbázis
A hatékony védelemhez a vonuló és telelő viselkedés mellett elengedhetetlen a költőállományok helyzetének minél pontosabb ismerete is. Az adatgyűjtés akkor igazán hatékony, ha ebbe az ország egész területéről minél többen kapcsolódnak be. Az MME internetes fehér gólya online adatbázisa (www.golya.mme.hu) az elmúlt években bebizonyította, hogy a lakosság hatékonyan tud részt venni a megfelelően előkészített felmérésekbe. Ezért a gólya adatbázis mintájára tavasztól elindítjuk a Fecskefigyelő Online Adatbázist (www.fecskefigyelo.mme.hu), ahova bárki feltöltheti: tavaszi érkezési, fecskefészek, költés kezdési, költési siker (fiókaszám), költésszám, őszi elvonulási és gyülekezőhely stb. megfigyeléseit.   

A legfontosabb kérdés - Mit tehetünk mi?
Mivel a fecskeállományok csökkenését okozó élőhely átalakítások és a klímaváltozás negatív hatásait az egyes ember közvetlen beavatkozással nem tudja befolyásolni, a legfontosabb cél a költési siker, a kirepülő fiókák számának növelése. Ebben egyéni akciókkal és társadalmi összefogással már valódi előrelépést érhetünk el:

• A Madárbarát kert program keretében hozzásegítsük őket a lehető legnagyobb költési siker eléréséhez, a legtöbb fióka reptetéséhez:
  
       - Fecskepelenka-kihelyezéssel >>
       - Sárgyűjtő helyekkel >>
       - Mű fecskefészkekkel >>
       - Fészekalapokkal >>
       - Mesterséges molnárfecske telepekkel >>
       - Partifecske költőfalakkal >>
       - Sarlósfecske odúk alkalmazása a panel- és irodaházakon >>
       - Fecskepusztítást észleltem! - Mit tehetek? >>
       - Leesett a fecskefészek! - Mit tehetek? >>
       - Fészekmentés hideg, esős időben >>
  
  
• Kapcsolódjon be Ön is az országos fecske felmérésbe, töltse fel megfigyeléseit, információit a lakossági internetes adatbázisba (www.fecskefigyelo.mme.hu), hogy még pontosabb képet alkothassunk az őket érintő problémákról, illetve a közösen elért eredményekről.
  
  
• A geolokátoros fecskevonulás-kutatás támogatásával >>
  
  
• Személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával >>
  
  
• Azzal, hogy  belép az MME tagjai közé vagy megújítja lejárt tagságát, hozzájárul ahhoz, hogy még nagyobb, még erősebb civil szervezetként mind itthon, mind Európai Uniós szinten hatékonyabban tudjuk képviselni a lakosság, a veszélyeztetett madarak és a természetvédelem közös ügyének érdekeit (tovább a belépési oldalra >>).
  
  
• Családjával, barátaival együtt vegyen részt Ön is a fecskefigyelő rendezvényeinken, ismerje meg ezeket az érdekes, veszélyeztetett madarakat, juttassa el minél több ismerőséhez a fecskevédelmi év hírét.
  

Lábazaton álló, mindkét oldalán fészkelési lehetőséget kínáló mesterséges molnárfecske telep a Jókai kertben, az MME központi irodájánál.