A 2010. év madarai a fecskék

2010. január 1.

A hosszútávú vonuló énekesmadarak között más fajokhoz képest több veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutatnak.  Annak érdekében, hogy a nemzetközi biodiverzitás védelmi évben felhívjuk a figyelmet a madárfajok fogyatkozásának veszélyére, az MME az eltűnő madarak nagyköveteiként  2010. év madaraiul a fecskéket választotta.

Fecskevédelem (eszközök, fészekpusztítás bejelentése, leesett fészek mentése, fiókamentés hideg időben stb.) >>

Klíma- és élőhelyváltozási problémák
Kutatási eredmények alapján a vonuló, közülük is a hosszútávú, tehát a Szaharától délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek. Ennek hátterében több ok is szerepel: az élőhelyek átalakítása; az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása; a települési szúnyogirtás és az intenzív mezőgazdálkodás jelentette környezetszennyezés; a közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek elpusztítása; a klímaváltozás hatására az extrém száraz, vagy éppen ellenkezőleg a csapadékos időszakok gyakoriságának és időtartamának növekedése. A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőségek akár több milliónyi egyed pusztulását okozhatják már néhány nap vagy hét alatt is. Mivel ezek gyakorisága növekedett, és a költőterületek környezeti viszonyai is jelentősen átalakultak, romlottak, az érintett fajok a költési időszakban egyre kisebb mértékben tudják pótolni az állománycsökkenést. Ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség.

Hosszútávú vonuló fecskefajaink (partifecske, molnárfecske, füsti fecske) állománya folyamatosan csökken (Grafika: Kókay Szabolcs).

Mindhárom fecskefajunk bajban van!
A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj*: a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% (!) is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetlenül vagy áttételesen időjárási anomáliákkal: viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal, és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze:

• Füsti fecske (részletes adatokhoz kattintson a névre)
  - hazai becsült állománya 220 000 - 320 000 pár (1999-2003 között)
  - jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók,
    jószágállások, mezőgazdasági   épületek esőtől védett
    részeire építi;
  - a faj erősen kötődik az állattatáshoz;
  - csökkenő állattartás miatt (kevesebb a táplálék a fiókaetetési
    időszakban) elnéptelenedő kolóniák;
  - közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
  - rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  - vonulási, telelési és táplálék problémák.

Sár fészekanyagot gyűjtő füsti fecske (Fotó: ifj. Vasuta Gábor) ...

• Molnárfecske (részletes adatokhoz kattintson a névre)
  - hazai becsült állománya 100 000 - 200 000 pár (1999-2002 között)
  - jellegzetes, zárt, csak egyetlen bebúvó nyílással ellátott
    sárfészkeit kevéssé vidékies környezetben, akár nagyvárosok
    panelházainak esőtől védett részeire építi;
  - sokkal kevésbé kötődik közvetlenül az állattartáshoz, a
    leginkább városiasodott fecske fajunk;
  - táplálkozási problémák;
  - sár fészeképítő anyag gyűjtési problémák a városok
    túlnyomórészt beton, aszfalt és térburkolat fedte környezetében;
  - fészkelőhely problémák a modern felületkezelésű épületeken;
  - fészkek leverése vagy a fészkelés megakadályozása a városi
    épületeken;
  - közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
  - rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  - vonulási, telelési, és táplálék problémák;
  - nincsenek adatok a pontos telelési területről.
  

... és molnárfecske (Fotó: Csonka Péter).

• Partifecske (részletes adatokhoz kattintson a névre)
  - hazai becsült állománya 140 000 - 220 000 pár (1999-2002 között)
  - maga vájta 30-80 cm hosszú fészeküregeit folyópartok,
    homokbányák függőleges oldalába készíti;
  - telepesen fészkel, egy-egy alkalmas helyen akár több
    ezer pár is;
  - csökkenő fészkelőhelyek és -telepek;
  - táplálkozási problémák;
  - jelentős illegális emberi pusztítás és zavarás;
  - egyre jelentősebb róka, nyest, vándorpatkány ragadozás;
  - rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  - vonulási, telelési és táplálék problémák;
  - a három fecskefaj közül a partifecske a legfenyegetettebb;
  - nincsenek adatok a pontos telelési területről.

Partifecske (Fotó: Csonka Péter).

Elindul az országos fecskevédelmi program és lakossági fecske adatbázis
A hatékony védelemhez a vonuló és telelő viselkedés mellett elengedhetetlen a költőállományok helyzetének minél pontosabb ismerete is. Az adatgyűjtés akkor igazán hatékony, ha ebbe az ország egész területéről minél többen kapcsolódnak be. Az MME internetes fehér gólya online adatbázisa (www.golya.mme.hu) az elmúlt években bebizonyította, hogy a lakosság hatékonyan tud részt venni a megfelelően előkészített felmérésekbe. Ezért a gólya adatbázis mintájára tavasztól elindítjuk a Fecskefigyelő Online Adatbázist (www.fecskefigyelo.mme.hu), ahova bárki feltöltheti: tavaszi érkezési, fecskefészek, költés kezdési, költési siker (fiókaszám), költésszám, őszi elvonulási és gyülekezőhely stb. megfigyeléseit.   

A legfontosabb kérdés - Mit tehetünk mi?
Mivel a fecskeállományok csökkenését okozó élőhely átalakítások és a klímaváltozás negatív hatásait az egyes ember közvetlen beavatkozással nem tudja befolyásolni, a legfontosabb cél a költési siker, a kirepülő fiókák számának növelése. Ebben egyéni akciókkal és társadalmi összefogással már valódi előrelépést érhetünk el:

• A Madárbarát kert program keretében hozzásegítsük őket a lehető legnagyobb költési siker eléréséhez, a legtöbb fióka reptetéséhez:
  
       - Fecskepelenka-kihelyezéssel >>
       - Sárgyűjtő helyekkel >>
       - Mű fecskefészkekkel >>
       - Fészekalapokkal >>
       - Fecskebarát falfelújítással >>
       - Mesterséges molnárfecske telepekkel >>
       - Partifecske költőfalakkal >>
       - Sarlósfecske odúk alkalmazása a panel- és irodaházakon >>
       - Fecskepusztítást észleltem! - Mit tehetek? >>
       - Leesett a fecskefészek! - Mit tehetek? >>
       - Fészekmentés hideg, esős időben >>
  
  
• Kapcsolódjon be Ön is az országos fecske felmérésbe, töltse fel megfigyeléseit, információit a lakossági internetes adatbázisba (www.fecskefigyelo.mme.hu), hogy még pontosabb képet alkothassunk az őket érintő problémákról, illetve a közösen elért eredményekről.
  
  
• A geolokátoros fecskevonulás-kutatás támogatásával >>
  
  
  
• Személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával >>
  
  
  
• Azzal, hogy  belép az MME tagjai közé vagy megújítja lejárt tagságát, hozzájárul ahhoz, hogy még nagyobb, még erősebb civil szervezetként mind itthon, mind Európai Uniós szinten hatékonyabban tudjuk képviselni a lakosság, a veszélyeztetett madarak és a természetvédelem közös ügyének érdekeit (tovább a belépési oldalra >>).
  
  
• Családjával, barátaival együtt vegyen részt Ön is a fecskefigyelő rendezvényeinken, ismerje meg ezeket az érdekes, veszélyeztetett madarakat, juttassa el minél több ismerőséhez a fecskevédelmi év hírét.
  

Lábazaton álló, mindkét oldalán fészkelési lehetőséget kínáló mesterséges molnárfecske telep a Jókai kertben, az MME központi irodájánál.

Világújdonság! - Az MME támogatókat keres a geolokátoros fecskevonulás-kutatáshoz
Különösen a vonuló madárfajok védelme elképzelhetetlen nemzetközi, mind gyakrabban kontinensközi együttműködések nélkül. Hiába védjük Európában a madarakat, ha a dél-európai és afrikai területekről egyre kevesebb madár érkezik vissza. Ezért különösen fontos, hogy ismerjük a vonulási csomópontokat és a kiemelt telelési területeket, majd ezeket a helyi kormányok nemzetközi segítséget is kapva védetté nyilvánítsák. Az adatgyűjtés azonban korántsem könnyű. Annak ellenére, hogy több mint száz éve gyűrűzzük a madarakat, köztük óriási számban a fecskéket, szinte semmit nem tudunk az egyes költőállományok pontos telelőterületeiről. A nádasokban éjszakázó füsti és partifecskénél valamivel „jobb” a helyzet, mert e két faj egyedei átlag 0,065 % körüli gyakorisággal kézre kerülnek külföldön. A molnárfecskék esetében viszont csak sejtéseink vannak, ennek a fajnak a vonuló és telelő csapatai a jelenlegi tudásunk szerint ugyanis nem szállnak le a talajközelbe éjszakázni, nagy valószínűséggel a sarlósfecskékhez hasonlóan repülés közben alszanak, ezért jóval kevesebb kerül belőlük kézre. A fecskevonulás-kutatás nehézségeit jól mutatják az 1951-2006 közötti hazai gyűrűzési, és az ezekből származó külföldi visszafogási adatok:

• partifecske 280 114 gyűrűzésből 241 visszafogás (0,09%);

• füsti fecske 350 123 gyűrűzésből 124 visszafogás (0,04%);

• molnárfecske 20 287 gyűrűzésből 1 visszafogás (0,005%).
  

A nemzetközi adatok is hasonlóan alacsony visszafogási sikert mutatnak, az Európában és Észak-Afrikában 1994-ig meggyűrűzött több mint egymillió molnárfecskéből csak 20 példány (0,002%) került kézre a Szaharától délre! Vércse méretű madarak esetében ma már rendelkezésre állnak a műholdas nyomkövető eszközök, melyek segítségével akár néhány méteres pontossággal is követni lehet a madarak mozgását. Az elmúlt évek hazai kutatási tapasztalatai is bizonyították, hogy néhány műholdas adó segítségével egy év alatt is olyan új információkhoz juthatunk a madarak viselkedésével és védelmével kapcsolatban, amit a gyűrűzés az elmúlt évszázad alatt sem tudott produkálni. Sajnos ezeknek az adóknak a miniatürizálása még nem tart ott, hogy fecske méretű énekesmadarakra is felszerelhetők legyenek.

A legújabb elektronikai fejlesztések olyan megoldási lehetőséget kínálnak, amivel 150x150 km-es pontossággal meghatározható a fecskék vonulási mozgása. A Swiss Ornithological Institute (Svájci Ornitológiai Intézet) által az MME és a Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézete együttműködésével kifejlesztett új geolokátor - egy fényintenzitást mérő és tároló elektronikai eszköz -  a felhelyezést lehetővé tevő hátizsákkal és rögzítő teflonszalagokkal együtt is csak 0,6 gr, így nem zavarja a fecskék akrobatikus repülését. A hátizsákból antennaként kinyúló fényérzékelő (a súlycsökkentés miatt a fecske lokátorokon ilyen antenna nincs, az érzékelő az eszköz hátoldalán működik) adatait a geolokátor folyamatosan gyűjti és tárolja. A költési időszakban geolokátorral és alumínium gyűrűvel megjelölt fecskéket a következő évben, miután visszatértek a telelő területekről, vissza lehet fogni, és az eszköz által gyűjtött adatokat le lehet tölteni, majd ezekből meg lehet állapítani, hogy az adott madár Afrika mely régiójában töltötte a telet. Ez a pontosság már lehetővé teszi, hogy az adott régióba szervezett kutatások tovább pontosítsák a helyszínt és a körülményeket. A kisméretű geolokátor világviszonylatban is nagyon új eszköz, a fecskekutatásban történő első széleskörű alkalmazásával Magyarország továbbra is a világ élvonalában maradhat. A miniatűr berendezés kereskedelmi forgalomban nem kapható, csak kiemelt jelentőségű kutatások számára hozzáférhető.

A vízálló műanyag burkolatú geolokátor-egységből kiálló antenna ...

... végén lévő tűhegynyi fényérzékelő rögzíti a vonuló madarat érő változó fényviszonyokat. Az antenna alatt, kétoldalt, a számítógépes adatleolvasó kivezetések láthatók....

... A geolokátor egy miniatűr hátizsákba kerül, amiből csak a fényérzékelő antenna nyúlik ki. A képeken látható, a tokkal és a teflon rögzítő szalagokkal együtt is alig 4 gr-os eszközt az MME 2009-ben, a kék vércse védelmének évében alkalmazta. A fecske geolokátor ennél jóval kisebb és könnyebb, ezért antennája sincs, a hátizsákkal és a rögzítéssel együtt is csak 0,6 gr! (Fotók: Orbán Zoltán)

2009 nyarán az MME és a Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézetének partifecske kutató csoportja, melynek eredményeit számos nemzetközi cikk, szakdolgozat, doktori disszertáció, és egy akadémiai doktori értekezés is fémjelzi, tesztelte a módszert, és a tapasztalatokat a további fejlesztések érdekében folyamatosan egyeztettük a geolokátor svájci fejlesztőjével.

A technológiai korlát áttörésével a 2010-es fecskevédelmi évben világviszonylatban is először nyílik lehetőség arra, hogy pontos válaszokat kapjunk a kontinentális szinten veszélyeztetett fecskéink eddig rejtett vonulási és telelő viselkedéséről. Ezek az információk hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezeket a madarakat is megőrizhessük a jövő számára.

Ezért együttműködést ajánlunk a természetvédelem, a környezeti nevelés ügyére nyitott céges partnerek számára. Kidolgoztuk a geolokátoros fecskevonulás-kutatást is magába foglaló többszintű együttműködési javaslatunkat. Kérjük, amennyiben érdeklik a részletek, vegye fel a kapcsolatot velünk itt. 

Pillantsunk be a fecskék életébe! - Közösségi fecske programok
A fecske költőtelepek és fecskekutató táborok életének, a tavaszi érkező madarak és az őszi gyülekező csapatok megfigyelése érdekes élmény, egyben jó alkalom arra, hogy kimozduljunk otthonról, az óvodai csoportszobákból és iskolai osztálytermekből. Ezért az MME a 2010-es fecske évtől kezdődően, április és szeptember között, a közösségi programjaink keretében fecskefigyelő eseményekre is hívja az érdeklődőket:

• Fecskeváró – április-május
• Partifecske nap - Tiszai hajókirándulás partifecske telepekre - május
  
• Fiókaköszöntő – június-augusztus 
  
• Bemutató fecskegyűrűzések – június-augusztus
  
• Fecskebúcsúztató – vonuló csapatok megfigyelése – szeptember

Az aktuális programok helyszíneiről, időpontjairól és eseményeiről részletesen beszámolunk a honlap kezdő oldalán a legfrissebb hírekben, kérjük, ott tájékozódjon!

Használja ingyenes fecske évi kiadványainkat!
Az MME kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy ingyenesen küldött, oktatási segédanyagként is alkalmazható szóróanyagokkal is segítse az önkormányzatok, LEADER csoportok, turizmussal foglalkozó szakemberek, közoktatási intézmények, látogató- és oktatóközpontok, a pedagógusok, szakkörvezetők, előadók szakmai munkáját. 

A 2010-es fecskevédelmi év kérhető kiadványai:

• könyvjelző
  
• matrica
  
• kártyanaptár
  

• további ingyenes kiadványok >>
  
  

Önnek csak annyit kell tennie, hogy felveszi a kapcsolatot a kiadványokért felelős kollégánkkal itt, és jelzi, hogy milyen alkalomra, mennyi, és milyen kiadványra lenne szüksége. Kérjük, pontosan adja meg a postacímet, egy telefonszámot, lehetőleg mobiltelefonszámot, és azt, hogy az intézményen belül kinek címezzük a csomagot! Ezt követően, amennyiben szükséges, kollégánk felhívja Önt, majd összeállítjuk, és egy-két napon belül ingyenesen postázzuk a kiadványokat.

Kapcsolódás a BirdLife és az ENSZ madárvédelmi kampányához
A BirdLife International, a madárvédelmi szervezetek világszövetsége, melyben Magyarországot az MME képviseli, figyelmeztetve a vonuló madarak vészes állománycsökkenésének világméretű problémájára, Flyways címmel nemzetközi kommunikációs programot hirdetett. A "Born to travel" kampány célja, hogy a döntéshozók és a lakosság figyelmét felhívja a klímaváltozás és az élőhely átalakítások negatív hatásaira. Ezek az időjárási és környezeti hatások kiemelten érintik a mezőgazdasági területek madarait, közöttük is különösképpen  a hosszú távú vonuló fajokat.

A kampány szorosan kapcsolódik az 1992-ben Magyarország által is aláírt ENSZ Biodiverzitás Egyezményhez, melynek sok területen nem sikerült elérnie fő célkitűzését: a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását 2010-ig. A BirdLife a tagszervezetein keresztül is szeretné tudatosítani az emberekben, hogy azok a környezeti változások, melyek ilyen mértékben érintik az élővilágot, az emberek életminőségét is alapvetően és negatívan befolyásolják, melynek megállítása közös érdekünk és feladatunk.

2010. a biodiverzitás védelmének nemzetközi éve, melyet követően Magyarország lesz az EU soros elnöke 2011. első fél évében, így hazánk feladata lesz az új európai uniós biodiverzitás védelmi munkaterv előkészítése. Ezért:

• a 2010. év madarainak a fecskéket választottuk, ennek a fajcsoportnak a képviselői kiemelten érintettek a "Born to travel" és a biodiverzitás témában; 
• a közösségi programjainkon is tájékoztatjuk a lakosságot a biológiai sokféleség csökkenésének veszélyeiről és okairól;
• beszámolunk a Natura 2000 hálózat fontosságáról és fenntartásának szerepéről a faj- és élőhelyvédelemben;
  
• cselekvési és módszertani alternatívákat mutatunk be (például Madárbarát kert program) a környezeti állapotromlás megállítására, megfordítására;
• madár- és élőhelyvédelmi javaslatokat dolgozunk ki a magyar kormány, az EU soros elnöksége számára a biológiai sokféleség megtartása, növelése érdekében;
  
• aláírásokat gyűjtünk, illetve a környezetért aggódó embereken keresztül forma leveleket juttatunk el a döntéshozókhoz, hogy jelezzük, a lakosság és az MME aggasztónak tartja a környezeti állapot romlását, amit a kontinentális szinten veszélyeztetett fajok számának növekedése is jelez.
  

Látogassa meg Ön is az Európában egyedülálló lakossági fecske oldalt - ide bárki feltöltheti fecske adatait, ami segíti a védelmüket - és az itt megtekinthető füsti fecske fészekkamerát, melynek köszönhetően bárki élőben figyelheti a madarak költését.

Kapcsolódó hírek, oldalak 
Nem kell keresgélnie a hírek és a különböző menüpontok között, mert itt összegyűjtjük, folyamatosan frissítjük a fecske évvel, a fecskék védelmével kapcsolatos oldalakat és híreket:

Fecske oldalak

• Lakossági fecskefigyelő oldal >>
  
• Fecskevédelem >>
  

                  - Fecskepelenka >>
                  - Sárgyűjtő hely >>
                  - Mű fecskefészkek >>
                  - Fecske fészekalapok >>
                  - Fecskebarát falfelújítás >>
                  - Molnárfecske telep >>
                  - Partifecske költőfalak >>
                  - Sarlósfecskeodúk >>
                  - A panelfelújítások és a sarlósfecskék problémája >>
                  - Fecskék távoltartása >>
                  - Fecskepusztítást észleltem! - Mit tehetek? >>
                  - Leesett a fecskefészek! - Mit tehetek? >>
                  - Fészekmentés hideg, esős időben >>

• Fecskefigyelő események >>
  

Fecske hírek

• A 2010. év madarai a fecskék >>
  (2010. január 1.)
  
• Világújdonság! - Az MME támogató partnereket keres a geolokátoros fecskekutatáshoz a fecskevédelmi évben >>
  (2010. január 15.)
  
• Fecskéink mostanában fejezik be a vedlést az afrikai telelőterületeken >>
  (2010. február 20.)
  
• Repülő "zsírraktárak" - hazakészülő fecskéink vonulási zsírtartalékot halmoznak fel a Szahara déli peremén >>
  (2010. február 27.)
  
• Fecskéink "szuper hímekből" álló első előőrsei hazaindultak a homok és a víz sivatagán keresztül >>
  (2010. március 3.)
  
• Tokajban jártunk a májusi partifecske napi hajós túra első előkészítő találkozóján >>
  (2010. március 5.)
  
• Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: ha a tendencia folytatódik, 2020-ra a többségük kipusztulhat Magyarországról! >>
  (2010. március 7.)
  
• "2010 - A fecskék védelmének éve" - vers és novella pályázat fecskékről >>
  (2010. március 12.)
  
• www.fecskefigyelo.mme.hu - Elindult az MME legújabb lakossági madár adatbázisa! >>
  (2010. március 15.)
  
• A tavaszi tél után bármelyik nap számíthatunk az első hazai fecskemegfigyelésre! >>
  (2010. március 15.)
  
• Már két hazai füsti fecske megfigyelésről kaptunk hírt! >>
  (2010. március 16.)
  
• A fecske évhez kapcsolódik a most megjelent Madártávlat magazin is >>
  (2010. március 18.)
  
• Az első molnárfecske is megérkezett! >>
  (2010. március 18.)
  
• Segítsük a fecskéket műfészkek kihelyezésével! >>
  (2010. március 20.)
  
• Lovardák, borászatok, látogatóközpontok, várak figyelmébe ajánljuk: a fecskevédelem turizmusfejlesztési lehetőségeket is nyújt! >>
  (2010. március 23.)
  
• A panelfelújítások veszélyeztethetik a sarlósfecskéket - az MME elkészítette az ebben megoldást jelentő odúcsaládját! >>
  (2010. március 28.)
• Tavaszi madárles program - különösen gyerekeknek, iskolai osztályoknak, csoportoknak ajánljuk >>
  (2010. április 1.)
• Megérkezett az első partifecske is! >>
  (2010. április 2.)
• Az első sarlósfecske is megérkezett! >>
  (2010. április 4.)
• Segítsük a fecskéket sárgyűjtő helyekkel is! >>
  (2010. április 11.)
• Tokaji partifecske hajózás - Jöjjön velünk erre az egyedülálló sétahajós túrára! >>
  (2010. április 20.)
• Partifecske költőfalak rekonstrukciója növényzettisztítással >>
  (2010. április 24.)
• A füsti fecskék akár lakásban is költhetnek! >>
  (2010. április 27.)
• 2010-ben 1% a fecskék védelmére! >>
  (2010. április 30.)
• Fecskefészek-figyelő Web kamera indult! >>
  (2010. április 30.)
• Sarlósfecske odúkat helyeztünk ki - az MME Budapesti Helyi Csoportjának beszámolója >>
  (2010. május 2.)
• Jól sikerült a tokaji partifecske hajózás első napja - szeretettel várjuk az érdeklődőket vasárnap is! >>
  (2010. május 8.)
• Mit tegyünk, ha a fecskefészek a fiókákkal együtt leszakad? >>
  (2010. május 12.)
• Katasztrofális hatással lehet a hosszan tartó hideg, esős idő a fészekaljakra és akár a költő madarakra is! >>
  (2010. május 15.)
• A jövő hétre várható zöldár a Tisza partifecske állományának első költését teljesen elpusztítja - figyelmeztetnek a kutatók >>
  (2010. május 16.)
• Nézze meg a zöldár veszélyeztette tiszai partifecskékről készült videót! >>
  (2010. május 16.)
• Fecskefiókák mentése a hűvös, esős, szeles időben >>
  (2010. május 17.)
• Fészekkamerás madaraink és a lakásban költő füsti fecskék még hősiesen kitartanak! >>
  (2010. május 18.)
• Videó a zöldár által elöntött tiszai partifecske telepekről >>
  (2010. május 21.) 
• Hova fordulhatunk, ha fecskepusztítást, fecskefészek-leverést, telepmegsemmisítést tapasztalunk? >>
  (2010. május 21.)
• Képes beszámoló a tiszai zöldár partifecske pusztításáról >>
  (2010. május 28.)
• Bajai halfőző fesztivál fecskékkel, egyebekkel ... >>
  (2010. július 11.)
  
• A júniusi időjárás madárpusztulás mérlege >>
  (2010. július 21.)
• A Nemzeti Lovarda is bekapcsolódott a fecskevédelembe! >>
  (2010. július 29.)
• A Keleti pályaudvar "láthatatlan" fecskéi >>
  (2010. augusztus 2.)
• Kirepülés előtt a webkamerás füsti fecske fészekalj - nézze meg őket Ön is élőben! >>  
  (2010. augusztus 3.)
• Nyár végi fecskebúcsúztató programok - mindenkit szeretettel várunk! >>
  (2010. augusztus 5.)
  
• Szürke légykapók megtelepedése - még egy érv füsti fecske műfészkek kihelyezésére >> 
  (2010. augusztus 7.)
• Madárbarát panel - 19 madárfióka története >>
  (2010. augusztus 12.)
• Fecskementősök >>
  (2010. augusztus 13.)
• A szúnyogirtás természetvédelmi kockázatai és biológiai megoldásai >>
  (2010. augusztus 24.)
• Biológiai védekezéssel a szúnyoginvázió ellen - jövőre is lesz, készüljünk fel időben! >>
  (2010. augusztus 24.)
• 100 mesterséges fecskefészket helyezett ki a Borsodi Sörgyár >>  
  (2010. szeptember 10.)
  
• Még mindig vannak fészkelő fecskék az országban!? >>  
  (2010. október 7.)

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

  Köszönjük!

Orbán Zoltán

A felső kis képen molnárfecske látható
(Fotó: Csonka Péter).

* A sarlósfecske valójában nem fecske, nem is énekesmadár, a kolibrikkel rokon külön madárrendet (sarlósfecske alakúak rendje) alkot, és állománya stabil-emelkedő tendenciát mutat.