Hírek > Archívum > A fejlődés záloga?

Legfrissebb híreink

Fülemülék éjszakája 2013


Kiemelt hírünk - Frissítve: 2013. május 19. 10:04 (Dejtári pótnap eső miatt)
Az elkövetkező hetek kora esti és éjszakai óráiban hangzik fel országszerte, még a belvárosi ...

Tovább »

Új gólyakamera Dejtáron és rejtélyes éjszakai látogató Kazáron


2013. május 24.

Tavaly nyáron nagy sikert aratott a Nógrád megyei új gólyakameránk, s bár a gólyák idén április elején megérkeztek Kazárra, de költésbe nem kezdtek. ...

Tovább »

Gólyavédelem Egyeken


2013. május 22.

A Magyarországon fokozottan védett fehér gólya a magyar nép, az Alföld kedvelt madara, de szinte egész elterjedési területén szeretik az emberek. A közkedveltség ...

Tovább »

Fülemülék Éjszakája - Beszámoló a Tápió-vidékről


2013. május 21.
Változatos élőhelyeken, négy helyszínen zajlott a rendezvénysorozat, amellyel egyben a Madarak és Fák Napját is ünnepeltük. Aktivistáink közreműködésével ...

Tovább »

Családi nap a Rákosivipera-védelmi Központban


2013. május 16.

2013 május 25-én, Európai Nemzeti Parkok Napja alkalmából családi napot rendezünk a Rákosivipera-védelmi és Bemutató Központban.

Tovább »

Mentett parlagisas-tojásból kelt ki a fióka


2013. május 16.
A parlagi sasokat nem csak a mérgezés és egyéb illegális emberi tevékenységek veszélyeztetik. Ez a nagytermetű ragadozó más madárfajokhoz hasonlóan igen ...

Tovább »

Picinke-les a Budakeszi Vadasparkban


2013. május 15.
Május 11.-én a Budakeszi Vadaspark is Madarak és Fák napi rendezvényt szervezett, és felkérésüknek eleget téve az MME is képviselte magát a programon. Délelőtt ...

Tovább »

Újra repül Vihra, méreg végzett Danival


2013. május 14.

Röpképtelen parlagi sast találtak Békés megye déli részén a múlt héten. A helyi vadászok és a Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ...

Tovább »

Közel 500 látogató a Jókai – kertben


2013. május 14.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013. május 11-én nagyszabású Madarak és Fák Napja programot ...

Tovább »

Schmidt Egon ismét dedikál-2013. május 15.


2013. május 13.




Schmidt Egon, az ismert ornitológus, Kossuth-díjas író 2013. május 15-én 16-18 óra között dedikálja könyveit a XXI. Egyházi könyvhéten, ...

Tovább »

Hogy még több madár csiripeljen a Bartók Béla úton


2013. május 13.

A Moha Kávéház és Kultúrtér Budapesten a Bartók Béla úton az MME közreműködésével környezettudatos közösségi programot valósított meg 2013. ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja beszámoló a Tápió-vidékéről


2013. május 13.

Május 10-én Tóalmáson az Andrássy kastélyparkban a helyi óvodásokkal, 11-én szombaton pedig Kókán a vadászháznál, az általános iskolásokkal és ...

Tovább »

Odúkészítés mesterfokon - Madarak és Fák Napja program beszámolója Akasztóról


2013. május 13.

Odúkészítés mesterfokon címmel rendezték meg az akasztói általános iskolában 2013. május 11-én a Madarak és Fák Napja programot az MME Bács- Kiskun ...

Tovább »

Rajzpályázat Madarak és Fák Napja alkalmából


2013. május 10.
Az MME rajzpályázatot hirdet „2013 a gyurgyalag védelmének éve” és a „Tavaszi madárles” kapcsán, „A gyurgyalag csodálatos élete” címmel. Pályázni ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja Nógrád megyében


2013. május 9.

Az MME Nógrád Megyei Helyi Csoportja két helyszínen is várja különböző programokkal az érdeklődőket a Madarak és Fák Napja alkalmából.

Tovább »

"Év kétéltűje a barna ásóbéka" című rajzpályázat eredményei


2013. május 7.

Lezárult az "Év kétéltűje a barna ásóbéka" című rajzpályázatunk. Örömünkre szolgált, hogy sok-sok színvonalas pályamunka érkezett hozzánk, amelyeket ...

Tovább »

Madarak és Fák Napja rendezvény Kókán


2013. május 7.

Május 11-én szombaton reggel 6-13 óra között, változatos programmal ünnepli a Madarak és Fák Napját az MME Tápió-vidéki Helyi Csoportja, a kókai vadászháznál. ...

Tovább »

Nyomtatás

A fejlődés záloga?

2005. december 2.

A tervezett bihari gyorsforgalmi út súlyosan veszélyezteti a táj természeti értékeit


"Szeretném, ha unokáim is gyönyörködhetnének benne"


Nyílt levél

Elképzelem, hogy tízegynéhány év múlva - akkor már tinikorú gyermekeimmel - elindulunk Szerepről Püspökladány felé. A jól ismert dűlőút egyenesen Ladányba vinne. Én mesélek, mert évekig itt és a környéken dolgoztam. "Nézzétek! Ezen a felhagyott földön akkor ugartyúk költött, itt volt egy magányos körtefa, ami virágba borulva maga volt a szépség." A Bagdi tanyánál megállunk, ismerős hangokra leszünk figyelmesek; még most is itt költ a vörös vércse. Szép az idő, igazán jó kinn lenni, de az idillt a "fejlődés" távoli moraja megzavarja. Menjünk hát közelebb. Alig 100 méterre állunk a fejlődéstől. Közben tovább magyarázok. "Látjátok, ahol a fejlődésben van egy enyhe ív, ott előtte túzokok fészkeltek. Volt itt egy ezüstfasor, tele fülesbaglyokkal. Ez az árokpart májusban úgy nézett ki, mint a szivárvány. Ott, ahol a fejlődés szélén van egy pihenőöböl...ott, látjátok! Nem? Hiszen kiszúrja a szemeteket." "Ahol a szemétkupac van, apa?" "Igen pontosan ott! Valamikor búbos bankák tanyáztak egy elhagyott tanya mellett." "De hol vannak ezek a dolgok, amikről mesélsz?" "Kislányom, kedves! Elvitte őket a fejlődés." (Majd otthon megnézzük őket képeken.)

A fejlődés közben éli a maga életét, kamionok dübörögnek, autók rohannak a még nagyobb fejlődés irányába. Megállni itt amúgy nekik nem érdemes, majd csak odébb; van ott egy nagyáruház, előterében egy fantasztikus dinoszaurusz kiállítással.

Benne volt már a levegőben, de egy a megyei lapban nemrég megjelent cikkben testet is öltött: Indul a gyorsforgalmi tervezése, avagy: Megyénkben a fejletlenebb térségeket szeli majd át az M4-es gyorsforgalmi autóút.

Hipp-hipp hurrá! Ezt csak magam teszem hozzá, hiszen sokan így éreznek és így cselekednek. Megvannak a jól bejáratott varázsszavak. Ezekkel a "fejlődés" könnyen megmagyarázható és szükségessége elhitethető. És ha már megvan a fejlődés, az járja a maga útját. A Kánaán elmaradása már senkit nem fog érdekelni, csak az, ami lesz, és ami akkor már visszavonhatatlan.

Az a nyomvonal, amely az M42 főúttól délre helyeztetett, a bihari táj ökológiai potenciálját súlyosan károsítja, ezért véleményem szerint elfogadhatatlan. Ez a mérleg másik serpenyője, amiről szintén beszélni kellene.

A Bihar minden kétséget kizáróan nem tartozik az ország legszerencsésebb régiói közé, és mindannak ellenére, hogy alapvetően agrárterület, ennek ökológiai (pl. gyenge-közepes talajadottságok) feltételei sem versenyeztethetők tonna/hektár alapon a hajdúsági területekkel. Mindezek dacára a tájegység (és ennek nyomvonal által érintett része) mégis az ország egyik leggazdagabb területe. Ez a magyarázata annak, hogy jelentős területek kerültek be az uniós szintű védelmet élvező Natura2000 területek közé és megnyílt (remélhetőleg 2006-ban ez már tényként kezelhető) a Bihari-síkon gazdálkodók Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programhoz való csatlakozásának lehetősége.

Dr. Balogh János ökológus-akadémikus fogalmazta meg, hogy majd akkor várható el a legeredményesebb természetvédelem, ha ebben az emberek üzletet látnak. Kérem szépen! Ennek a lehetősége a Biharban meglesz. Nagyon sok gazdálkodó jelentős összegeket remélhet a táj lehetőségeivel harmonizáló mezőgazdálkodási gyakorlat után. Ez a lehetőség azonban az említett nyomvonalat követő kivitelezés esetén biztosan el fog veszni. Elképzelhető, hogy helyette lesz multinacionális érdekeltségű "tojáspatkoló üzem", de ugye itt még a portásnak is szakképesítésre lesz szüksége, azaz a dolog közel sem olyan egyszerű, mint azt a gyorsforgalmi út mellett érvelők egyszerű szavakkal levezetik.

Maradnék én is a realitások talaján. Jó minőségű utakra, logisztikailag könnyen kezelhető megoldásokra szükség van. Nem vitatom azt sem, hogy ez valóban közlekedési infrastruktúra fejlesztésének kérdése. Amit azonban nem értek (vagy nagyon is jól értem) az a következő: A Bihart jelenleg is kettészeli az M42 és M47 főútvonal, amelyek többsávosra való bővítése és a települési elkerülőkkel való kiegészítése a térség ez irányú igényétben igen gazdaságosan kielégítené. (Ugyanis itt gyorsforgalmi útról van szó, amit nem feltétlenül kell magas töltésre építeni). A meglévő két út a bihari régió bármely pontjáról viszonylag rövid idő alatt elérhető.

Erre lehet, hogy azt a választ kapom, hogy ezért-azért, no meg amazért ez nem lehetséges - csak remélni tudom, hogy itt valóban köz-, és nem magánérdekek halmozódásáról van szó. Lehetnek tehát elfogadható érvek az általam felhozottal szemben - csak ezek egyelőre, a szokásos varázsigéken kívül nem ismeretesek. De ha nem, hát nem... Tovább kérdezném viszont, hogy az eredetileg tervezett úgynevezett északi nyomvonal, mely a térség természeti értékeit sokkal inkább kímélte, miért került le a tervezők asztaláról?

Kérem tehát az érintetteket, a "fejlődés" oltárán meghozott döntésükben legyenek tekintettel a Biharra úgy is mint Tájra, Értékre, Gazdagságra, és természetesen úgy is, mint az ott élő Emberekre. Mindezek szellemében engedjenek meg gondolataim végére egy idézetet Balogh János akadémikustól:

"Ha ezt a világot egy értelmes lény elkezdi felülről figyelni, azt állapítja meg, ezen a bolygón őrültek vannak hatalmon, akiknek az a céljuk, hogy ledarálják a bioszférát, és abból szemetet csináljanak. Amibe aztán ők maguk is belepusztulnak." (Dr. Balogh János)

Motkó Béla
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület