![]() | ![]() | ![]() |
Legfrissebb híreink
Már telefonon is támogathatja az MME madárvédelmi munkáját!
Kiemelt hírünk
A NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány) pályázatra beadott anyagunk eredményesen vizsgázott és megkaptuk a lehetőséget, hogy a jövőben ...
Javában tart az énekesmadarak fiókáinak fészekelhagyása és a fiókamentési kérdések szezonja
Kiemelt hírünk
Az idei évben akár kérdőjelet vagy idézőjelet is tehetnénk a címben jelzett "Javában tart" kifejezéshez, mivel a március közepi tél és a mostani ...
Gólya Road Show 2013
Kiemelt hírünk- Frissítve 2013. június 12. 11:34
Az MME 2013-ban is megszervezi országos gólyafészek felmérési és gyűrűzési programját, a Gólya ...
Bíborka, a bekamerázott kerecsensólyom-fészek fiókája sikeresen kirepült
2013. június 14.
Az elmúlt napokban újabb fordulóponthoz érkezett a kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében bekamerázott kerecsenpár élete: kirepült Bíborka, ...
Discovery Önkéntes Nap - Beszámoló MME Börzsönyi Helyi Csoport
2013. június 13.
Helyi csoportunkat érte az a megtiszteltetés, hogy a Nemzetközi Discovery Önkéntesnap keretében a csatorna magyarországi munkatársai a mi tevékenységünket ...
Hírek a Vásárhelyi-pusztáról
2013. június 11.
2013-ban április 9-én kezdtük a vércse költőtelepek ellenőrzését a Dél-Tiszántúlon. Átlagos évben ekkor a vörös vércsék már tojásos fészkeiken ...
Gyereknap Sülysápon- Beszámoló
2013. június 10.
A sülysápi Wass Albert Művelődési Központ felkérésére, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tápió-vidéki Helyi Csoportja játékos ismeretterjesztő ...
Schmidt Egon ismét dedikál - 2013. június 7.
2013. június 7.
Schmidt Egon, az ismert ornitológus, Kossuth-díjas író 2013. június 7-én (pénteken), 16-18 h között dedikálja könyveit ...
Zéró tolerancia a madarak illegális pusztítása ellen Európában és Észak-Afrikában
2013. június 6.
A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is részt vett a múlt hét során a vonuló állatfajok védelméről ...
Áramszolgáltatók családi napja Szögligeten - Beszámoló
2013. június 6.
Vidám családi programmal várta az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportja és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság az ÉMÁSZ dolgozóit 2013. június 1-jén. ...
Élelmet üzemanyag helyett!
2013. június 5.
Zöld szervezetek szorgalmazzák, hogy a kormány, illetve az európai parlamenti képviselőink egyaránt szavazzák meg az agroüzemanyag célkitűzések drasztikus ...
Az "Év kétéltűje a barna ásóbéka" rajzpályázat nyertes képei
2013. június 4.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által márciusban meghirdetett rajzpályázat eredményeit ...
Kitüntetések átadása az MME 2013. évi Küldöttközgyűlésén
2013. május 29.
Egyesületünk a hét végén, szombaton tartotta évi rendes Küldöttközgyűlését, ahol a helyi csoportok küldöttei dönthettek a felmerülő kérdésekről. ...
Befogadták nevelőszülei a mentett sasfiókát
2013. május 29.
A veszélyeztetett fészekből május elején megmentett tojásból kikelt parlagi sas fióka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi ...
Új gólyakamera Dejtáron és rejtélyes éjszakai látogató Kazáron
2013. május 24.
Tavaly nyáron nagy sikert aratott a Nógrád megyei új gólyakameránk, s bár a gólyák idén április elején megérkeztek Kazárra, de költésbe nem kezdtek. ...
Gólyavédelem Egyeken
2013. május 22.
A Magyarországon fokozottan védett fehér gólya a magyar nép, az Alföld kedvelt madara, de szinte egész elterjedési területén szeretik az emberek. A közkedveltség ...
Fülemülék Éjszakája - Beszámoló a Tápió-vidékről
2013. május 21.
Változatos élőhelyeken, négy helyszínen zajlott a rendezvénysorozat, amellyel egyben a Madarak és Fák Napját is ünnepeltük. Aktivistáink közreműködésével ...
|
Kérdések és válaszok a madárinfluenzáról2006. február 15.
A vonuló madarak jelentenek-e veszélyt a háztáji madarakra? Okoznak fertőzést?
A madárinfluenza a különféle házi baromfiállományokban világszerte előfordulhat. A vadon élő madárfajok közül elsősorban a vízimadarak (vadkacsák, vadlibák, hattyúk, gázlómadarak) lehetnek fertőzöttek, és ezek azok, amelyek többnyire tünetmentesen hordozhatják a vírust. Azok a fajok, amelyek megbetegszenek a madárinfluenzától, legyengülnek és elpusztulnak, még mielőtt messzire vihetnék a vírust. Az influenzavírussal fertőzött madarak a vírusokat minden testváladékukkal és az ürülékükkel ürítik. Az állatokból kijutott vírusok a természetes vizekben rövid ideig életképesek maradnak. Az állatok fertőződése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékokkal szennyezett takarmány felvételével, ivóvízzel stb. A vadon élő és a vándormadarak fertőzést terjesztő szerepét az is alátámasztja, hogy a szabadban tartott házi baromfifajok (pulyka, kacsa) influenzás megbetegedése sokkal gyakoribb, mint a többnyire zártan ("iparszerű körülmények között") tartott csirkeállományoké. Mely madarak érkeznek olyan területről, ahonnan vírust hozhatnak? Az európai költő madarak egy része úgynevezett hosszú távú vonuló. Ezek a telet szubtrópusi, trópusi területeken töltik, a vonulásuk időzítése, dinamikája, útvonala évről évre hasonló módon zajlik. Ilyen például a fehér gólya, füstifecske, vagy a böjtiréce. Azok a madarak, amelyek nem tesznek meg ilyen nagy távolságot a telelőterületükre, az un. rövid távú vonuló madárfajok. Ezek nagy része nem is hagyja el Európát, leggyakrabban a Földközi-tenger partvidékén vészelik át a hideg évszakot, és viszonylag hamar, már a tél enyhülésének a kezdetén visszatérnek költőterületeikre. Ilyen például a kendermagos réce vagy a fülemülesitke. Hol tölti a telet a bütykös hattyú? A kóborló madárfajok, mint például a hazánkban is költő bütykös hattyú (Cygnus olor) téli mozgásdinamikáját elsősorban az aktuális időjárási helyzet, valamint a táplálékellátottság eloszlása szabja meg. Ott gyűlnek össze nagyobb csoportokban a tél folyamán, ahol jégmentes a vízfelület, vagy esetleg etetik őket. A hazai állomány nagy része a téli hónapokban a Kárpát-medence déli részén lévő tavakra, halastavakra vonul. Ugyanakkor a Kárpát-medence fontos telelőhelye a tőlünk északra költő bütykös hattyú-állomány egy részének. Ezek november végén érkeznek a hazai vizekre, és február végén indulnak vissza északi költőterületeikre. Miért a hattyúk betegedtek meg? Van-e egyáltalán ennek jelentősége? Vannak-e olyan madarak, amelyek szervezetében kevésbé vagy egyáltalán nem található meg a vírus? A vad madarak közül a vízimadarakról, és közülük is elsősorban a récefélékről (Anatidae) tudjuk, hogy szervezetükben szinte minden madárinfluenza altípus megtalálható, méghozzá úgy, hogy a fertőzés náluk az esetek többségében tünetmentes marad, nem betegszenek meg. Az egyes madárfajok vírusra való érzékenysége azonban eltérő. A hattyúk könnyen megbetegszenek, és mivel a jégmentes helyeken, az úgynevezett "lihogókban" nagy sűrűsében fordulhatnak elő, így nagyobb az esélye, hogy megfertőzik egymást. Ráadásul egy elpusztult hattyút sokkal valószínűbb, hogy észrevesznek, mint egy kisebb testű madárfaj tetemét, így nem tudjuk pontosan, hogy az adott területen mely vízimadárfaj mennyire érintett a kérdésben. Igaz-e az az állítás, hogy a többi vonuló madárfaj, amelyeket a vírus klinikailag is megbetegít, nem tudja nagy távolságra hurcolni a fertőzést, hiszen a legyengült, beteg madarak általában nem jutnak messzire? A madárinfluenza esetében a lappangási idő rövid, általában 1-3 nap. Ezen időszakon belül a madár még nem mutatja a betegség tüneteit, így akár a vonulásban és a kóborlásban is részt vehet, táplálkozó-, vagy pihenőhelyet válthat. A lappangási idő után a megbetegedett madarak bágyadtak, elesettek, alig mozognak, nem repülnek, esetenként hasmenés is kialakul, és sokszor még a légzőszervi panaszok megjelenése előtt elhullanak. A betegség ezen stádiumában már nem vihetik tovább a fertőzést. Igaz-e, hogy a városi madarak, a galambok, házi verebek, varjak nem terjesztenek madárinfluenzát? Néhány galambfajból, ragadozómadárból, illetve énekesmadárból is kimutatták már a madárinfluenza-vírust, de ezek elszigetelt, egyszeri esetek voltak, igazából a vízimadarak érintettek a betegségben. A sokkal kisebb termetű énekesmadarak valószínűleg sokkal hamarabb elvesztik röpképességüket az egyes betegségek során, így nem is játszhatnak jelentős szerepet azok hordozásában. Fontos hangsúlyozni, hogy a téli madáretetés, az odúk kihelyezése, tisztítása, az eresz alatt lévő fecskefészek semmilyen veszéllyel nem jár, hisz az eddigi vizsgálatok alapján a hazai énekesmadarak nem terjesztik a madárinfluenzát. Vándormadaraktól elkaphatja-e az ember a madárinfluenzát? Madaraktól emberek csak extrém körülmények között kaphatják el a vírus. Ehhez az szükséges, hogy valaki folyamatosan nagy mennyiségben találkozzon egy fertőzött madár testváladékával, ürülékével. Vadon élő madarakkal nemigen kerülhet ilyen közeli kapcsolatba az ember. Nálunk is megkaphatják-e baromfitól a fertőzést az emberek? Az eddigi humán megbetegedések kivétel nélkül nem megfelelő higiénés körülmények között baromfival dolgozó/együtt élő személyeknél fordult elő. Az Ázsiában észlelt madárinfluenza vírusa által okozott megbetegedések azok között jelentkeztek, akik a madarakkal nap mint nap érintkeztek, és a munkájuk során nem használtak védőmaszkot.. Az teljes bizonyossággal kimondható, hogy a madárinfluenza vírusa emberről emberre nem képes átterjedni. Az influenzavírusok ellenálló képessége kicsi. A testváladékok beszáradása, a különböző fertőtlenítőszerek, a 60 °C feletti hőmérséklet az influenzavírusokat hamar elpusztítja. A hazánkban általában alkalmazott konyhatechnológiai műveletek (pl. főzés, párolás, sütés) az influenzavírusok elpusztításához biztosan elegendőek! A magas patogenitású vírusfertőzést eddig 3 vonuló madárfajban mutatták ki (indiai lúd, halászsirály, barnafejű sirály), amelyek közül egyik sem figyelhető meg rendszeresen Európában - igaz ez az állítás? Azóta a vizsgálatok mát több madárfajból kimutatták a vírust, például a barátrécéből, szárcsából, de találtak már vírusfertőzésben elpusztult kormoránt és szürke gémet is. Egészségesnek látszó madárból - ami képes hosszabb távra elvinni a vírust - értesüléseink szerint csupán 9 esetben mutattak ki madárinfluenzát. Van-e -érvényben valamilyen vadásztilalom, vagy vadászati korlátozás? Megvizsgálják a kilőtt vadmadarakat? Brüsszel előírta Magyarország számára, hogy tilos a vadmadarak vadászata. Oroszországban felmerült a vadon élő madarak tömeges kilövése a madárinfluenza terjedésének megelőzésre, ez azonban értelmetlen, sőt, akár a betegség terjedéséhez is hozzájárulhat. A gyülekező, vagy táplálkozó területeken való intenzív vadászat a madarak nagyobb területen történő szétszóródáshoz vezethet. Jelenthet-e veszélyt a téli madáretetés? Egyáltalán etessük-e a madarakat? A téli madáretetés nem jelent veszélyt. Az etetőkre járó madárfajok jellemzően nem érintettek a madárinfluenzával, ahogy az előzőekben is említettük a vízimadarak az elsődlegesen hordozók. Egy cinke, pinty stb. valószínűleg nagyon ritkán kerülhet a vírussal kontaktusban, de ha megfertőződik is rövid időn belül legyengül és elpusztul így átadni azt már nem képes.
Mennyire jelent veszélyt a parkokban, játszótereken lévő madárürülék? Különösen figyelni kell a higiénés szabályok betartására, kerülni kell az állati eredetű ürülékkel, vagy az emberi eredetű hulladékkal való érintkezést! Ez függetlenül a madárinfluenzától, minden esetleges fertőzés esélyét nagyban csökkenti. |
















