A 2019 év madara szavazás választható fajai: gólyatöcs, gulipán és nagy póling
2018. 07. 03.

Próbáltak már evőpálcikával enni? Ugye milyen nehezen mennek az első próbálkozások? A partimadarak ezt játszi könnyedséggel megoldják, sőt, még nehezített terepen is brillíroznak, hiszen sokuknak lefelé vagy akár felfelé hajló hosszú csőrrel kell elcsípni a betevő falatot.

Tábori foglalkozás (fotó: Balogh Diána)
2018. 06. 25.

Június 17–22 között immár a negyedik Herpetológiai Tábort (Herptábort) rendezte meg szakosztályunk.

Brodifakumtól elpusztult tojó uhu a Hernád menti költőhelyen a megtalálásakor. (fotó: Schwartz Vince)
2018. 06. 25.

2018-ban új madárfaj került fel arra a szomorú listára, amely a Magyarországon bizonyítottan mérgezés által elpusztult madarak adatait tartalmazza: kórbonctani, -kórszövettani és toxikológiai vizsgálatok segítségével most először bizonyosodott be az, amit a szakemberek már régóta sejtettek - a Magyarországon fészkelő uhukra napjainkban az egyik legsúlyosabb veszélyt a különböző rágcsálóirtó szerek, patkánymérgek alkalmazása jelenti!

2018. 06. 20.

A Zempléni Helyi Csoport kétnapos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel Boldogkőújfaluban. A képzés eddig több helyi csoportunknál is nagy sikert aratott.

Tollászkodás után jól látszik a madáron a geolokátor (Fotó: Jakab Sándor).
2018. 06. 19.

Tavaly nyár elején több szalakótára is geolokátort helyeztünk fel. Ezek a könnyű kis szerkezetek a madarak vonulási útvonalának pontjait rögzítették. 

Óriásalka (Illusztráció: Andy Birch).
2018. 06. 18.

Az óriásalka északon, az Atlanti-óceán sziklás partvidékén költött. Biológiailag nem rokona a mai pingvineknek, ez az elnevezés mégis hozzá kapcsolódott legelőször. A szó feltehetően walesi eredetű, jelentése „fehér fej”. A déli tengereket meghódító utazók pusztán hasonlóságuk miatt nevezték így a pingvineket, amik az óriásalka kihalásával azonban így váltak közismerté. 

Talajon kotló tojó uhu a Hernád-völgyben. (fotó: Schwartz Vince)
2018. 06. 18.

Azok a madárfajok, amelyek nem építenek saját fészket, előszeretettel használják ki a territóriumukban már adott biztonságos fészkelési lehetőségeket – legyen az akár egy másik, fészeképítő madárfaj korábbi fészke vagy akár egy biztonságos épületpárkány, sziklafal. A bagolyfélék gyakran költenek hasonló helyeken, egyes fajaik – pl. a réti fülesbagoly -  pedig rendszeresen a puszta talajra rakják a tojásaikat. Az összes közül talán ez az egyik legkockázatosabb költőhely-választási stratégia.

A bejelentő űrlap bevezetésének és lakossági tesztelésének sajnálatos módon aktualitást ad a települési elektromos hálózat vezetékein és oszlopain áramütést szenvedő fehér gólyák nagy száma, ami a fiókák júliusi kirepülésének időszakában tovább nő (Fotó: Orbán Zoltán)
2018. 06. 12.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által kidolgozott új, okostelefonon is kitölthető elektronikus adatgyűjtő űrlap segítségével mostantól a lakosság is hozzájárulhat a madarakra veszélyes oszlopok és vezetékszakaszok felderítéséhez, ez alapján pedig a hatósági bejelentések megtételéhez.

Felsős I. Mayer Csilla Zsuzsanna, 14 éves
2018. 06. 08.

Idén több mint 300 pályamű érkezett be hozzánk. Nehéz volt a döntés, hiszen rengeteg kreatív és igényes alkotás közül kellett választani.

Szalakóta Gazda Program: párhuzamosan zajlott a csemeték ültetése és a kerítésoszlopok állítása (Fotó: Sós Tibor)
2018. 06. 08.

A Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség egyik kiemelt fontosságú és talán egyik legnagyobb szabású akciója a LIFE projekt keretében a fészkelőhelyek létesítése a szalakóták számára. Ismert tény, hogy a célfaj állományának csökkenését leginkább a fészkelőterületek elvesztése okozta. A rövid távú megoldást jelentő költőládák kihelyezése mellett, a faj hosszútávú fennmaradása érdekében nélkülözhetetlen a természetes fészkelőhelyek kialakítása. Ennek fényében az idei tavasz a szalakóta védelmi projekt romániai területein az ültetésekről szólt.

Oldalak