2004.03.16

Hogyan vészelték át a túzokok a telet?

A 2002/2003-as év kemény téli időjárása komoly erőpróba elé állította a magyar túzokállományt. A sokáig tartó magas hótakaró és a hideg ellenére nem történt számottevő állománycsökkenés. Mai napig rejtély, hogy a túzokok hol és milyen körülmények között vészelték át a legutóbbi évek legkeményebb telét.

A mostani tél sokkal szerencsésebben alakult. Volt persze hó és hideg is, de a tavalyi helyzethez hasonló állapotok még rövid időre sem alakultak ki. Az őszi-téli időszakban csapatokba verődött madarak élőhelyeiken vagy azok körzetében sikeresen átteleltek. Túzokelhullásról nem volt tudomásunk. Egyes területeken (főleg ott, ahol már kísérleti jelleggel működnek az Érzékeny Természeti Területek az Agrár-környezetvédelmi Programok részeként) a gazdálkodók jelentős területen vetettek őszi káposztarepcét, melynek áttelelő levélzete a túzokok egyik legfontosabb téli tápláléka. Enyhébb és hómentes időszakokban a csapatok azonban nem csak itt, hanem zsendülő vetéseken, gyepeken, lucerna-táblákon, ugaros földeken is szívesen tartózkodtak táplálék keresés céljából.

A Magyar Túzokvédelmi Munkacsoport által elfogadott elvek szerint már nem csak tavasszal, hanem a téli időszakban is sor kerül országos állományfelmérésre. Így volt ez az idei télen is, bár az időpontot az időjárási és terepi viszonyok területenként némileg módosították. Az összesített eredmények szerint 1326 madarat találtunk, a túzokos területekről jelentős mértékű elmozdulások nem történtek. A 2003. év tavaszi számlálás adataihoz képest a Kiskunság kiugró eredményt produkált. Az ország legerősebb állománya (tavaszi eredmények szerint 450-480 madár) egyébként is itt található, de a téli állományfelmérés 582 példányos eredménye igazi meglepetés volt. Az ilyen mértékű területi állománynövekedésnek két oka lehet. Az egyik az, hogy más területek madarainak egy része is itt telelt, a másik pedig az, hogy a szaporodási időszakban ez az állomány igen jól "teljesített" (és ha így van akkor ez igen örömteli dolognak számít a túzokos berkekben).

A késő őszi időszakhoz kapcsolódó figyelemre méltó bihari megfigyelés, hogy a Biharban október utolsó napjaiban feltűnt az a jelölt madár, melyet a tavalyi kemény télen fogtak be a kollégák teljesen legyengült állapotban. A dévaványai állomáson felerősített és megjelölt madarat tavasszal engedtük vissza, de a nyár folyamán egészen az őszi megfigyeléséig nem volt róla adatunk. Ismételt feltűnése bizonyítja a túzokok erős területhűségét.

A sikeresnek mondható telelés záró akkordjaként még azt említhetjük, hogy a kakasok szépen kiszínesedtek, felöltötték a nászruhájukat és elkezdődött a dürgő-helyek elfoglalása. Sőt március 5.-én hózápor közben már dürgést is megfigyeltünk. Az időjárás azóta megenyhült és a dürgés is intenzívebbé vált.

A túzokvédelmi munkacsoport közelmúltban tartott ülésén kitűzte a tavaszi szinkronszámlálás időpontjait. Az idén is két alkalommal és két nappal kerül lebonyolításra április 9.-10-én és 16.-17-én. Ekkor a túzokos területeken dolgozó szakemberek tervszerű és összehangolt területbejárással azonos időpontban számba veszik a túzokok létszámát, a csapatok ivar és korösszetételét. Ezt követően, az országos létszám alakulásáról ezen a fórumon is be fogunk számolni.

További információ:
Fajvédelmi tervek | Túzokvédelmi program