Idén is telelnek át fehér gólyák Magyarországon

Idén ősszel is több bejelentés érkezett hozzánk itthon maradt fehér gólyákról. Legutóbb Páty és Tárnok térségéből, ahol október elején észlelték először a madarat. A gólya rendszeresen bogarászik a sportpálya gyepén, de a kertekbe is beszáll, illetve egy árokásó gépet is követett és a kitermelt földből szedegette össze a férgeket.

A Pátyon telelő fehér gólya az árokásó gép által kiforgatott földet nézi át (Fotó: Kocsis Zsuzsa).


Az elmúlt években mind gyakoribbá váló fehérgólya-áttelelések (áttekintő táblázat letöltése >>) hátterében alapvetően nem egészségügyi okok állnak. Az információk is szinte mindig tökéletesen röpképes madarakról szólnak, ezek a madarak nem szorulnak mentésre!

A viselkedés magyarázata az lehet, hogy az áttelelő madár kevésbé kockázatosnak érzi az itthon maradást, mint az oda-vissza akár 20.000 km-es, hosszú távú vonulást. Ez a próbálkozás alapvető alkalmazkodási, evolúciós stratégia. Mindig vannak az átlagostól eltérő viselkedésű egyedek. Ezek többnyire évezredeken, évmilliókon keresztül el is pusztulnak, de ha változik a környezet (mint napjainkban a klímaváltozás hatására), akkor életben maradnak, szaporodni tudnak és utódaiknak is átadják immáron egyre sikeresebb viselkedési (és akár testi) sajátosságaikat.

A fehér gólyák rendkívül változatos táplálkozású madarak, elsősorban rovarokat esznek, de férgeket, pajorokat, halakat, kétéltűeket, kígyókat, békákat, kisrágcsálókat, a talajon talált énekesmadár-tojásokat és -fiókákat is fogyasztanak. Ezért amikor a vizek befagynak és a rovarok sem mozognak, az áttelelő példányok hónapokig a téli álmot nem alvó egereken, pockokon élnek, melyekre a szántókon, gyepeken vadásznak.

A tarlókon, belterületi füves területeken, parkolóban sétálgató gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség vagy ennek hiánya ad. Ez úgy ellenőrizhető, ha a madár felé indulva felrepülésre késztetjük. Amennyiben a gólya tud repülni (ezt jelzi, ha a madarat a tetőgerinc, a kémény vagy a fészek magasában állva látjuk), akkor minden rendben van és az állat nem szorul mentésre. Az áttelelő gólyák azért láthatóak gyakran a kéményeken állva, mert az innen felszálló meleg levegő – különösen éjjel – remek melegedőhely számukra.

Az itthon maradó fehér gólyák között egyre több a „veterán”, azaz az olyan madár, amely sikeresen túlélt legalább egy áttelelést. Ez azért fontos, mert az ilyen madarak sikeres és egyre finomodó túlélési stratégia birtokában vágnak bele a következő telelési kalandba.

 

Az itthon maradt gólyák etetéssel segíthetőek is, sőt, sok madár már számít is erre a korábban megtapasztalt segítségre. Jó példa erre a segítésre a pátyi madár esete, akinek védelmére, "A falu gólyája" néven külön Facebook csoportot készítettek a helyi madárvédők.

 

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>).

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Az MME Csongrád Megyei Helyi Csoportja online országos madártani versenyt hirdet általános és középiskolások részére. A Beretzk Péter emlékére elnevezett verseny 2019. szeptemberétől 2020. márciusig zajló madárismereti vetélkedő. A versenyen résztvevő diákoknak Magyarország élővilágával kapcsolatos, elsősorban a hazai madárfaunát érintő kérdéseket kell megválaszolniuk.

Európai Madármegfigyelő Napok (Fotó: Orbán Zoltán)

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban. Az idei rendezvényre október 5-6-én kerül sor. A programhelyszínekért görgessen lejjebb! A Helyszínek folyamatosan bővülnek! Frissítve: 2019.09.18. 9:37

A madarak globálisan 400-500 millió tonna rovart fogyasztanak el évente (Forrás: https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs00114-018-1571-z)

El tudod képzelni, milyen lenne a világ madarak nélkül? Tudod miért van rájuk szükség? Mármint azon kívül, hogy hangjukkal és látványukkal gyönyörködtetnek minket...Ha mindenképp a hasznukról kell szót ejteni és még nem olvastad Herman Ottó könyvét (A madarak hasznáról és káráról), ez a cikk dióhéjban összefoglalja a témát.