Javában zajlik a kékvércse-fiókák és szüleik gyűrűzése

Kék vércséink kevesebb mint fél évet töltenek csak itthon, ebbe a néhány hónapba kell beleférnie a tavaszi hazaérkezésnek, a költésnek, majd az őszi vonulásra felkészülésnek. Ez a szűk időkeret nem csak a madarakat, de a védelmükért dolgozókat is nagy feladat elé állítja ...

Kékvércse-fióka gyűrűzés előtt (Fotó: Orbán Zoltán).


A 2006-2009 között zajló első, majd a jelenleg is futó második kékvércse-védelmi LIFE+ programnak is köszönhetően a hazai állományt jelenleg mintegy 1.100 párra becsüljük (a 2006-os mélypontban ez a szám 600-700 pár volt).

Mivel ez a sólyomféle madár a rokonság többi tagjához (és a baglyokhoz is) hasonlóan fészket nem épít, más fajok megürült fészkeit használja költésre. Telepesen fészkelő madárként legfontosabb természetes fészkelőhelyeit a vetési varjak kolóniái jelentették mindaddig, amíg a varjak kíméletlen irtásának következtében ezeknek a fekete madaraknak a hazai állománya össze nem omlott, mintegy 93%-al (!) csökkent az ezredfordulóra. Bár a vetési varjú napjainkban már védett, a fészkelőpárok száma meg sem közelíti az ötven évvel ezelőtti szintet.

Ennek ellensúlyozására az MME szakemberei és önkéntesei a nemzeti parkok munkatársaival együttműködve több mint 4.000 költőládát helyeztek ki a kék vércséknek országszerte az elmúlt tíz évben. Ezeket a mesterséges, és a még meglévő természetes fészkelőhelyeket (vetésivarjú-telepeket, dolmányos varjú és szarkafészkeket) kell a madarászoknak évről évre ellenőriznie, ami elképesztően nagy munka.

Az állománybecslés és gyűrűzés (utóbbinak köszönhetően tudjuk nyomon követni az egyes madarak vonulását és életmenetét) kapcsán is óriási kihívást jelent ennek a szétaprózódott fészkelőhely-struktúrának a bejárása. A fiókák gyűrűzéskor a rendelkezésünkre álló időkeret ugyanis meglehetősen szűkös, alig két-három hét, mivel a fiatal madarak csak bizonyos korban jelölhetőek biztonsággal. És ha már úgyis ott vagyunk, ekkor nyílik lehetőség felnőtt egyedek, a fiókák szüleinek befogására is egy speciális eszköz segítségével.

Ilyen logisztikai rémálom mellett is az évi 3.000 körüli fióka több mint felét, 2015-ben 1.561 fiókakorú (összesen 1.657) kék vércsét jelöltek meg a szakemberek Magyarországon. A gyűrűk többsége még mindig hagyományos fémgyűrű, a jelölőeszközöknek csak 38%-a (2015-ben 628 db) olyan színes gyűrű, melynek leolvasása távolról is lehetséges, ehhez a madarat nem kell ismét befogni.     

A terepi munkához, a madárbefogáshoz és -gyűrűzéshez rengeteg cucc kell (Fotó: Orbán Zoltán).
Ez volt tehát a szakami és logisztikai háttere annak az akciónak, melyre az idei
kékvércseköltés nyomon követése kapcsán Apaj térségében került
sor a héten – 8 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A „falcofág”, a speciális kékvércsebefogó-eszköz összeszerelése, középen egy kitömött dolmányos varjúval (Fotó: Orbán Zoltán).

A terepjáró hátsó ajtaja ideális munkafelületet jelent a gyűrűzéshez és az ilyenkor elengedhetetlen naplózáshoz. A képen éppen egy kék vércse súlymérését készíti elő Solt Szabolcs, a LIFE+ projekt egyik vezető MME-s szakembere. Majd’ tíz év gyakorlati tapasztalata alapján ehhez egy bizonyos burgonyaszirom doboza a legjobban bevált segédeszköz, amibe egy vércse éppen kényelmesen becsúsztatható a mérés alig tíz másodpercére (Fotó: Orbán Zoltán).

Az egyik idei apróság – így néz ki egy gyűrűzésre megfelelő korú kékvércse-fióka (Fotó: Orbán Zoltán).

A felnőtt madarakról három fotó is készül – itt éppen a nyitott szárny belső felületéről (Fotó: Orbán Zoltán).

A felnőtt madarakról három fotó is készül – itt éppen a nyitott szárny belső felületéről (Fotó: Orbán Zoltán).

A felnőtt madarakról három fotó is készül – itt éppen a nyitott szárny külső felületéről (Fotó: Orbán Zoltán).

A felnőtt madarakról három fotó is készül – itt pedig a nyitott farokról (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Köszönet Szász Lászlónak a terület kék vércse ládáinak gondozásáért, ellenőrzéséért és a csapat vendéglátásáért!

 

Orbán Zoltán

A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926)
programot az Európai Unió LIFE alapja támogatja.

A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926) program
partnerei: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (projekt koordinátor),
a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság,
a Magyar Természettudományi Múzeum, a Raptor Protection of Slovakia és a
The State Nature Conservancy of the Slovak Republic

www.falcoproject.eu

Kapcsolódó hírek

Fotó: Orbán Zoltán

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1992-ben. Az idei rendezvényre szeptember 30-án és október 1-én szombaton és vasárnap kerül sor. Frissítve: 2017.09.25. 00:25

Vándorsólyom (Fotó: Samuel Galick), Karvaly (Fotó: Lóki Csaba)

Két dudás nem fér meg egy csárdában. Bár a közismert mondás egyértelműen fogalmaz, a ragadozómadarak világában az efféle szabályok nem mindig értendők szó szerint, így nem ritkán elgondolkodtató együttéléseknek is tanúi lehetünk!

A szemétszedés eredménye

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, és a Jane Goodall Intézet közös szervezésében - a TeSzedd! akció keretében - szemetet gyűjtöttünk a pesthidegkúti Vörös-kőváron.