Javában zajlik a kékvércse-fiókák és szüleik gyűrűzése

Kék vércséink kevesebb mint fél évet töltenek csak itthon, ebbe a néhány hónapba kell beleférnie a tavaszi hazaérkezésnek, a költésnek, majd az őszi vonulásra felkészülésnek. Ez a szűk időkeret nem csak a madarakat, de a védelmükért dolgozókat is nagy feladat elé állítja ...

Kékvércse-fióka gyűrűzés előtt (Fotó: Orbán Zoltán).


A 2006-2009 között zajló első, majd a jelenleg is futó második kékvércse-védelmi LIFE+ programnak is köszönhetően a hazai állományt jelenleg mintegy 1.100 párra becsüljük (a 2006-os mélypontban ez a szám 600-700 pár volt).

Mivel ez a sólyomféle madár a rokonság többi tagjához (és a baglyokhoz is) hasonlóan fészket nem épít, más fajok megürült fészkeit használja költésre. Telepesen fészkelő madárként legfontosabb természetes fészkelőhelyeit a vetési varjak kolóniái jelentették mindaddig, amíg a varjak kíméletlen irtásának következtében ezeknek a fekete madaraknak a hazai állománya össze nem omlott, mintegy 93%-al (!) csökkent az ezredfordulóra. Bár a vetési varjú napjainkban már védett, a fészkelőpárok száma meg sem közelíti az ötven évvel ezelőtti szintet.

Ennek ellensúlyozására az MME szakemberei és önkéntesei a nemzeti parkok munkatársaival együttműködve több mint 4.000 költőládát helyeztek ki a kék vércséknek országszerte az elmúlt tíz évben. Ezeket a mesterséges, és a még meglévő természetes fészkelőhelyeket (vetésivarjú-telepeket, dolmányos varjú és szarkafészkeket) kell a madarászoknak évről évre ellenőriznie, ami elképesztően nagy munka.

Az állománybecslés és gyűrűzés (utóbbinak köszönhetően tudjuk nyomon követni az egyes madarak vonulását és életmenetét) kapcsán is óriási kihívást jelent ennek a szétaprózódott fészkelőhely-struktúrának a bejárása. A fiókák gyűrűzéskor a rendelkezésünkre álló időkeret ugyanis meglehetősen szűkös, alig két-három hét, mivel a fiatal madarak csak bizonyos korban jelölhetőek biztonsággal. És ha már úgyis ott vagyunk, ekkor nyílik lehetőség felnőtt egyedek, a fiókák szüleinek befogására is egy speciális eszköz segítségével.

Ilyen logisztikai rémálom mellett is az évi 3.000 körüli fióka több mint felét, 2015-ben 1.561 fiókakorú (összesen 1.657) kék vércsét jelöltek meg a szakemberek Magyarországon. A gyűrűk többsége még mindig hagyományos fémgyűrű, a jelölőeszközöknek csak 38%-a (2015-ben 628 db) olyan színes gyűrű, melynek leolvasása távolról is lehetséges, ehhez a madarat nem kell ismét befogni.     

A terepi munkához, a madárbefogáshoz és -gyűrűzéshez rengeteg cucc kell (Fotó: Orbán Zoltán).
Ez volt tehát a szakami és logisztikai háttere annak az akciónak, melyre az idei
kékvércseköltés nyomon követése kapcsán Apaj térségében került
sor a héten – 8 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A „falcofág”, a speciális kékvércsebefogó-eszköz összeszerelése, középen egy kitömött dolmányos varjúval (Fotó: Orbán Zoltán).

A terepjáró hátsó ajtaja ideális munkafelületet jelent a gyűrűzéshez és az ilyenkor elengedhetetlen naplózáshoz. A képen éppen egy kék vércse súlymérését készíti elő Solt Szabolcs, a LIFE+ projekt egyik vezető MME-s szakembere. Majd’ tíz év gyakorlati tapasztalata alapján ehhez egy bizonyos burgonyaszirom doboza a legjobban bevált segédeszköz, amibe egy vércse éppen kényelmesen becsúsztatható a mérés alig tíz másodpercére (Fotó: Orbán Zoltán).

Az egyik idei apróság – így néz ki egy gyűrűzésre megfelelő korú kékvércse-fióka (Fotó: Orbán Zoltán).

A felnőtt madarakról három fotó is készül – itt éppen a nyitott szárny belső felületéről (Fotó: Orbán Zoltán).

A felnőtt madarakról három fotó is készül – itt éppen a nyitott szárny belső felületéről (Fotó: Orbán Zoltán).

A felnőtt madarakról három fotó is készül – itt éppen a nyitott szárny külső felületéről (Fotó: Orbán Zoltán).

A felnőtt madarakról három fotó is készül – itt pedig a nyitott farokról (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Köszönet Szász Lászlónak a terület kék vércse ládáinak gondozásáért, ellenőrzéséért és a csapat vendéglátásáért!

 

Orbán Zoltán

A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926)
programot az Európai Unió LIFE alapja támogatja.

A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926) program
partnerei: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (projekt koordinátor),
a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság,
a Magyar Természettudományi Múzeum, a Raptor Protection of Slovakia és a
The State Nature Conservancy of the Slovak Republic

www.falcoproject.eu

Kapcsolódó hírek

Telelő erdei fülesbaglyok Túrkevén 2018 januárjában (Fotó: Orbán Zoltán)

Ezekben a napokban Túrkevén és a szomszédos Kisújszálláson több mint 1000 erdei fülesbagoly és néhány réti fülesbagoly telel – szó szerint az emberek feje felett. Ilyen nagyságrendű gyülekezésről máshol nincs tudomásunk Magyarországon, de ezek a számok európai viszonylatban is kiemelkedőek.

Telelő erdei fülesbaglyok (Fotó: Orbán Zoltán)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet, amiben bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Idén májusban immár negyedik alkalommal kerül megrendezésre a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál, mely hazánk egyik kiemelkedő természet- és környezetvédelmi, családi ismeretterjesztő- és szórakoztató rendezvénye, melynek szervezésében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a kezdetektől részt vesz.