Foltos szalamandrák a Visegrádi-hegységben

Kevesen tudják, hogy a Dunakanyarban a Dunának nem csupán bal -, hanem a jobb partján is találkozhatnak a 2019-es év kétéltűjével, a foltos szalamandrával.

A Visegrádi-hegységben már 1956-óta lehet tudni a foltos szalamandra jelenlétéről (SZABÓ 1956), de ez a kétéltű a terület valóban ritka állatai közé tartozik – ellentétben a szomszédos Börzsönnyel, ahol népes populációja él (SZABÓ 1960). Az elmúlt nyolc évben mindössze három helyen sikerült bizonyítani időszakos, illetve stabil jelenlétét a hegységben: A Szentendre fölötti Lajos-forrás közelében található Vágási-tóban (Úri-tó) 2010-ben egy alkalommal találtak lárvákat, illetve egy kifejlett példányt is megfigyeltek ugyanitt. A dömösi Szőke-forrás-völgyének alsó szakaszán és néhány mellékvölgyében szintén megfigyeltek lárvákat és számos kifejlett példányt is – ezek között sajnos több elgázolt szalamandra is volt. Ez a faj legstabilabb előfordulási és szaporodási helye. Az utóbbi években a szentendrei Bükkös-patak Dömörkapu alatti szakaszán is megfigyeltek néhány élő, illetve elgázolt példányt. A megfigyelések egy része a MME Herptérkép adatbázisában, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park biotikai adatbázisában lettek rögzítve, de ezeken kívül számos megfigyelésről van még tudomásunk – pl. a Király-kúti nyereg térségéből – melyek hitelességét nem tudták ellenőrizni a szakemberek.

Legutóbb 2018. október 2-án reggel 7:26-kor a Dömös fölötti Téry-úton észleltem egy ivarérett példányt. A megfigyelés helyszíne 1,9 km-re található a faj legközelebbi ismert előfordulási helyétől és egyben ez a foltos szalamandra legmagasabban lévő észlelési helye a Visegrádi-hegységben (tengerszint fölött 376 méteren található). Ez a legtöbbször éjszakai életet élő kétéltű minden bizonnyal az aznap reggel hat óta szakadó eső miatt volt ennyire aktív, miután a hasonló időjárási körülmények között nappali mozgásuk intenzívebbé válik. Esős időszakban a foltos szalamandrák fokozott veszélynek vannak kitéve a sűrű erdei úthálózat miatt, ezért hasonló helyeken érdemes nyitott szemmel vezetni és figyelni ezekre az értékes kétéltűekre, amelyeknek pénzben kifejezett természetvédelmi értéke példányonként 50 000 Ft. Ez különösen egy olyan területen indokolt, mint a Visegrádi-hegység, ahol a fajnak jelenlegi ismereteink szerint csupán kisméretű szigetpopulációi élnek. A megfigyelt szalamandra némi segítséggel épségben megúszta a történetet és nyugodtan folytatta útját a Szakó-hegy irányába.

A foltos szalamandrákat a lárvák kifejlődéséhez szükséges tiszta, frissvízű források, lassú folyású patakok számának fogyatkozása is veszélyezteti. Reméljük, hogy a Visegrádi-hegységben korábban nem ismert szaporodóhelyek is előkerülnek majd a jövőben.  Miután a faj könnyen és biztosan határozható és a Visegrádi-hegységben a legforgalmasabb túraútvonalak térségében koncentrálódnak eddigi megfigyelései, kérjük, hogy aki találkozik egy-egy példányával, ossza meg a megfigyelését a MME Herptérkép oldalán is, ezzel is segítve a természetvédelmi szakembereket a hatékony fajvédelmi és élőhelyvédelmi intézkedések kidolgozásában!

Foltos szalamandra 2018. október 2-án a Visegrádi-hegységben található Téry-úton. (felvétel: Schwartz Vince)

IRODALOM:

SZABÓ I. (1956): Adatok a Szentendre-Visegrád-Esztergomi Dunazúghegység herpetofaunájához. Állattani Közlemények 45(3–4): 123–131.

SZABÓ I. (1960): Adatok a Börzsöny hegység herpetofaunájához. Vertebrata Hungarica 2(2): 199–216.

Szerző: Schwartz Vince