Madárbarát panel - 19 madárfióka története

Rövid írásunkban azt mutatjuk be, hogy Budapest egyik panelépületének parányi erkélyéről (kisebb mint 1 négyzetméter) miként tudott már 19 madárfióka kirepülni. Sokan úgy vélik, hogy egy panelház nem sok lehetőséget kínál a madárbarátok részére, ám egy kis segítséggel, jó szándékkal ezek is madárbaráttá tehetők. Ehhez nyújt segítséget az MME Madárbarát kert programján belül a panel alprogram.

 

Elsőként egy „B” odú került ki tavaly az erkélyre, amit a széncinegék hamar be is laktak, így naponta nyomon lehetett követni hogyan hordják a fészekanyagot, illetve etetik a fiókákat. 


 Május közepén hat széncinege fióka hagyhatta el az otthonául szolgáló odút.

 

Az odú úgy lett elhelyezve, hogy az ablakon keresztül az ágyból is jól látható legyen, így a létező legkényelmesebben lehet megfigyelni a madarak életét. Ebben az időszakban már itató/fürdő is kikerült az erkélyre, ami a nyári melegben nagy segítséget jelentett a széncinege szülőknek és a környékbeli madaraknak. A folyamatosan karbantartott, tisztított és feltöltött itató a költési időszak után és télen is vonzza a látogatókat.

 Az itató és madárfürdő virágalátét biztonságos rögzítését két nagyobb kő
biztosítja.

 

A környéken azonban nem csak széncinegék élnek, ezért a fiókák kirepülése után újabb faj megtelepítése volt a cél. Erre kiválóan alkalmasnak tűnt az erkélytől nem messze lévő kerek szellőzőnyílás. Ez egy mindkét oldalról fedett, 10 cm átmérőjű lyuk a falban, amit talán az esetleges gázhasználat miatt terveztek oda. Mivel gázt nem vezettek be a házba, az üreg évek óta kihasználatlanul, üresen állt. A külső fedőrács kivágásával megfelelő méretű bebúvó nyílás keletkezett a falon, belülről, a lakórész felől a levehető fedél pedig kiváló lehetőséget jelent a beköltöző madarak életének megfigyelésére. Az előkészítést követő harmadik napon motoszkálás hallatszott innen, egy házi rozsdafarkú tojó vizsgálgatta belülről a szellőzőt!

 Az ablaktól balra a házi rozsdafarkú költőhellyé alakított üreg, az
ablakpárkányon pedig a denevérodú látható.


Ez a faj szívesen megtelepszik ilyen helyeken, valójában ő értük történt az előkészítés. A pár nem is sokat tétovázott, fészket épített és tojásokat rakott. Néhány hét múlva pedig öt fióka repült ki a fészekből.

Az egész éves itatás mellett telente természetesen etetés is folyik az erkélyen. Az etetőn -a leeresztett reluxa mögül - arasznyi távolságról lehet megfigyelni a táplálkozó, valamint a fagyos időben is nagy fürdőzéseket rendező madarakat. 

A sikereken felbuzdulva, s mert a közelben működik egy kis telepük, az idei fecskevédelmi évben molnárfecske műfészkekkel bővült az erkély madárvédelmi eszközeinek sora, amit egy denevérodú - a panelházak különösen kedvelt élőhelyeik -, és egy darázsgarázs is tovább színesített.

2010-ben a „B” odút ismét elfoglalta egy széncinege pár, és május 14-én újabb hat fióka repült ki az erkélyről. Sajnos a fecskék és a denevérek ez évben még nem foglalták el a kihelyezett eszközöket, de ez nem szokatlan, mert akár több év is eltelik, mire az állatok - különösen a denevérek - megtalálják és elfoglalják ezeket. Ugyanakkor a darázsgarázs lakókra talált és egymás után teltek meg a lyukak, amit a befalazott bejáratok jeleznek.
 

A darázsgarázsok magányos méh és fürkészdarázs lakói a peterakást
követően sárral befalazzák a járatokat, így védve a fejlődő utódokat
a ragadozóktól és a környezeti ártalmaktól. A bábokból kifejlődő
felnőtt egyedeknek (imágók) nehezen indul az élete, mert

át kell rágniuk magukat ezen a sárdugón
(Fotó: Orbán Zoltán)..

 

Május utolsó napján egy széncinege - csőrében egy gyökérdarabbal - ismét megjelent az odúnál! Nem is kellett soká várni és hat tojás lapult az odúban. Nem tudni, hogy a júniusi rossz időjárás lehetett-e az oka, de csak két tojás kelt ki, viszont ezek a fiókák július 10-én szerencsésen elhagyták a fészket. Így összesen 19 fióka repülhetett ki eddig egy ilyen parányi helyről, ami egy panelrengetegben helyezkedik el Káposztásmegyeren.
 A szóban forgó "erkély" még egy négyzetméter sincs, mégis elfér itt egy B odú,
két molnárfecske műfészek és az itató-madárfürdő, az ablakban pedig
a denevér odú (Fotók és szöveg: Kincses László).

 

Az erkélyen eddig megforduló madárfajok: széncinege, kék cinege, barátcinege, csuszka, nagy fakopáncs, tengelic, zöldike, balkáni gerle. Ha szeretne Ön is hasonló nagyszerű élményeket átélni, de nem tudja hogyan induljon el, akkor látogasson el a Madárbarát kert program és a Madárbarát panel oldalra!

 

Kapcsolódó oldalak

 
 Az MME honlapjának fejlesztése az Európai Unió
támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával
valósult meg a TÁMOP-2.5.1-07/1-2008-0098 projekt
keretében

 


 

Kapcsolódó hírek

Telelő erdei fülesbaglyok (Fotó: Orbán Zoltán)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet, amiben bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Idén májusban immár negyedik alkalommal kerül megrendezésre a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál, mely hazánk egyik kiemelkedő természet- és környezetvédelmi, családi ismeretterjesztő- és szórakoztató rendezvénye, melynek szervezésében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a kezdetektől részt vesz.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.