Madárbarát panel - 19 madárfióka története

Rövid írásunkban azt mutatjuk be, hogy Budapest egyik panelépületének parányi erkélyéről (kisebb mint 1 négyzetméter) miként tudott már 19 madárfióka kirepülni. Sokan úgy vélik, hogy egy panelház nem sok lehetőséget kínál a madárbarátok részére, ám egy kis segítséggel, jó szándékkal ezek is madárbaráttá tehetők. Ehhez nyújt segítséget az MME Madárbarát kert programján belül a panel alprogram.

 

Elsőként egy „B” odú került ki tavaly az erkélyre, amit a széncinegék hamar be is laktak, így naponta nyomon lehetett követni hogyan hordják a fészekanyagot, illetve etetik a fiókákat. 


 Május közepén hat széncinege fióka hagyhatta el az otthonául szolgáló odút.

 

Az odú úgy lett elhelyezve, hogy az ablakon keresztül az ágyból is jól látható legyen, így a létező legkényelmesebben lehet megfigyelni a madarak életét. Ebben az időszakban már itató/fürdő is kikerült az erkélyre, ami a nyári melegben nagy segítséget jelentett a széncinege szülőknek és a környékbeli madaraknak. A folyamatosan karbantartott, tisztított és feltöltött itató a költési időszak után és télen is vonzza a látogatókat.

 Az itató és madárfürdő virágalátét biztonságos rögzítését két nagyobb kő
biztosítja.

 

A környéken azonban nem csak széncinegék élnek, ezért a fiókák kirepülése után újabb faj megtelepítése volt a cél. Erre kiválóan alkalmasnak tűnt az erkélytől nem messze lévő kerek szellőzőnyílás. Ez egy mindkét oldalról fedett, 10 cm átmérőjű lyuk a falban, amit talán az esetleges gázhasználat miatt terveztek oda. Mivel gázt nem vezettek be a házba, az üreg évek óta kihasználatlanul, üresen állt. A külső fedőrács kivágásával megfelelő méretű bebúvó nyílás keletkezett a falon, belülről, a lakórész felől a levehető fedél pedig kiváló lehetőséget jelent a beköltöző madarak életének megfigyelésére. Az előkészítést követő harmadik napon motoszkálás hallatszott innen, egy házi rozsdafarkú tojó vizsgálgatta belülről a szellőzőt!

 Az ablaktól balra a házi rozsdafarkú költőhellyé alakított üreg, az
ablakpárkányon pedig a denevérodú látható.


Ez a faj szívesen megtelepszik ilyen helyeken, valójában ő értük történt az előkészítés. A pár nem is sokat tétovázott, fészket épített és tojásokat rakott. Néhány hét múlva pedig öt fióka repült ki a fészekből.

Az egész éves itatás mellett telente természetesen etetés is folyik az erkélyen. Az etetőn -a leeresztett reluxa mögül - arasznyi távolságról lehet megfigyelni a táplálkozó, valamint a fagyos időben is nagy fürdőzéseket rendező madarakat. 

A sikereken felbuzdulva, s mert a közelben működik egy kis telepük, az idei fecskevédelmi évben molnárfecske műfészkekkel bővült az erkély madárvédelmi eszközeinek sora, amit egy denevérodú - a panelházak különösen kedvelt élőhelyeik -, és egy darázsgarázs is tovább színesített.

2010-ben a „B” odút ismét elfoglalta egy széncinege pár, és május 14-én újabb hat fióka repült ki az erkélyről. Sajnos a fecskék és a denevérek ez évben még nem foglalták el a kihelyezett eszközöket, de ez nem szokatlan, mert akár több év is eltelik, mire az állatok - különösen a denevérek - megtalálják és elfoglalják ezeket. Ugyanakkor a darázsgarázs lakókra talált és egymás után teltek meg a lyukak, amit a befalazott bejáratok jeleznek.
 

A darázsgarázsok magányos méh és fürkészdarázs lakói a peterakást
követően sárral befalazzák a járatokat, így védve a fejlődő utódokat
a ragadozóktól és a környezeti ártalmaktól. A bábokból kifejlődő
felnőtt egyedeknek (imágók) nehezen indul az élete, mert

át kell rágniuk magukat ezen a sárdugón
(Fotó: Orbán Zoltán)..

 

Május utolsó napján egy széncinege - csőrében egy gyökérdarabbal - ismét megjelent az odúnál! Nem is kellett soká várni és hat tojás lapult az odúban. Nem tudni, hogy a júniusi rossz időjárás lehetett-e az oka, de csak két tojás kelt ki, viszont ezek a fiókák július 10-én szerencsésen elhagyták a fészket. Így összesen 19 fióka repülhetett ki eddig egy ilyen parányi helyről, ami egy panelrengetegben helyezkedik el Káposztásmegyeren.
 A szóban forgó "erkély" még egy négyzetméter sincs, mégis elfér itt egy B odú,
két molnárfecske műfészek és az itató-madárfürdő, az ablakban pedig
a denevér odú (Fotók és szöveg: Kincses László).

 

Az erkélyen eddig megforduló madárfajok: széncinege, kék cinege, barátcinege, csuszka, nagy fakopáncs, tengelic, zöldike, balkáni gerle. Ha szeretne Ön is hasonló nagyszerű élményeket átélni, de nem tudja hogyan induljon el, akkor látogasson el a Madárbarát kert program és a Madárbarát panel oldalra!

 

Kapcsolódó oldalak

 
 Az MME honlapjának fejlesztése az Európai Unió
támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával
valósult meg a TÁMOP-2.5.1-07/1-2008-0098 projekt
keretében

 


 

Kapcsolódó hírek

A Salina a borzas gödények téli táplálkozóhelye (Fotó: Máté Bence)

Montenegrói partnerszervezetünk (CZIP), több európai madárvédelmi szervezettel közösen, kampányt indított egy kiemelten fontos vizes élőhely megmentése érdekében. Kérjük segítse őket céljaik elérésében a petíció aláírásával! A petíció oldala angol nyelven készült, de cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat!

Az elengedés pillanata. A madarat Nagygyőry Anna, aki önkéntesként Egyesületünk és a Madárkórház munkáját is segíti, engedte szabadon.

Amint arról korábban beszámoltunk róla május elején egy törött szárnyú madarat talált területi koordinátorunk Görbeháza határában.

E kötet 455 olyan – hivatásos vagy amatőr – ornitológus életrajzi adatait tartalmazza, akik Magyarországon születtek, Magyarországon madártannal foglalkoztak, magyarul vagy magyarországi madárvilággal kapcsolatban tudományos közleményeket, könyveket jelentettek meg, vagy a magyar madártan ügyét bármilyen egyéb módon – például magyarországi múzeumi gyűjtemények gyarapításával...