Afrikai marabu (Leptoptilos crumeniferus)

Az afrikai szavannák sokak által ismert, jellegzetes dögevője. Leginkább egy óriási, csupasz fejű gólyára emlékeztet. Állatkertekben és madárparkokban előszeretettel tartják, egyetlen hazai megfigyelése kapcsán is felmerül a gyanú, hogy fogságból szökött madárról van szó. Tovább...

Fehér gólya (Ciconia ciconia)

Mindenki által ismert, közkedvelt madarunk. Sorsa összefonódott a falvakéval, ahol fészkét építi.  Hazai állománya az elmúlt száz évben erősen ingadozott, jelenleg stabilnak tűnik, 5000-5500 pár körül alakul. Védelme nagyban függ a megfelelő tájgazdálkodástól, a nedves, mocsaras rétek megszűnésével eltűnnek táplálkozóhelyei. Az egész országra jellemző, hogy csökken a legelő haszonállatok mennyisége, ez pedig a gyepterületek nagyságának kedvezőtlen változását vonja maga után. Tovább...

Fekete gólya (Ciconia nigra)

Gyakoribb, kultúrakövető rokonával szemben, a fekete gólya a zárt, zavartalan erdők fészkelője, jóval ritkább is. Állománya szerencsére nő, ami fészkeinek ismeretével és zavartalanságuk biztosításával hozható összefüggésbe. Az ismert fészkek közvetlen környékén szabályozni kell az erdészeti tevékenységet. A faj hosszútávú fennmaradását csak egy, a jelenleginél természetközelibb erdőgazdálkodás biztosíthatja. Tovább...