Réti cankó (Tringa glareola)

Rendszeres tavaszi és őszi átvonuló, nagyobb csapatait is meg lehet figyelni szikes tavakon, nedves réteken, árasztásokon, belvízfoltokon, halastavakon. Átnyaraló példányok is előfordulnak. Megfigyelésére a március és május, valamint a június és október közötti időszakok a legalkalmasabbak. Egyes madarak Dél-Európában és Észak-Afrikában telelnek, de az állomány zöme a Szaharán túlra vonul. Tovább...

Réti fülesbagoly (Asio flammeus)

Az erdei fülesbagoly közeli rokona, attól azonban sárga szemei és rövidebb tollfülei megkülönböztetik. Nappal is aktív madár. Kedvenc tápláléka a mezei pocok, melyet az egyéb rágcsálók követnek, valamint igen kis számban madarak és rovarok. Hazai állományára biztos adat nincs, mindössze néhány tíz pár fészkelhet évente. Egyes keményebb teleken sok madár érkezik telelni hazánkba, akár több tucat példány is összeverődik turjánosokban, és sásos mocsárréteken. Tovább...

Réti pityer (Anthus pratensis)

Hazánkban nem költ, de nagy számban vonul át, kisebb számban áttelelő példányaival is találkozhatunk. Szinte kizárólag a talajon szerzi táplálékát. Főként rovarevő, de pókokat, csigákat, férgeket is elfogyaszt. Télen rovartáplálék hiányában nem veti meg az apró gyommagvakat sem. Tovább...

Rétisas (Haliaeetus albicilla)

A legnagyobb európai sas. Kontinensünk állománya élőhelyeinek elvesztése és a mérgezések miatt a ’70-es években kritikus pontot ért el. Hazai populációja azóta folyamatosan nő. A rétisas a zavarásra és a környezet állapotára érzékeny faj, védelme ezért a magyar természetvédelem kiemelt feladata. Élőhelyeinek védelme, más kevésbé látványos fajok oltalmához is hozzájárul. Állományát fészkelő- és táplálkozó területeinek zavarása, valamint megszűnése veszélyezteti leginkább. Tovább...

Réti tücsökmadár (Locustella naevia)

Rejtett életmódú, territoriális madár. A nádi tücsökmadárhoz hasonlóan alacsonyan mozog, sokszor csak jellegzetes pergő éneke utal jelenlétére. Terjeszkedőben lévő faj. Rovarokkal, pókokkal, apró puhatestűekkel táplálkozik. Hosszú távú vonuló, a telet Afrikában, a Szaharán túl tölti.

Élőhelye, költése:

Eurázsiai elterjedésű énekesmadár. Tovább...

Reznek (Tetrax tetrax)

A túzok kistermetű rokona, körülbelül fácán nagyságú. A XX. század elején még kis számban fészkelt Magyarországon, de az utolsó, 1973-as cserebökényi költése óta mindössze három alkalommal figyelték meg egy-egy példányát. Egész európai állománya csökken, élőhelyének átalakulása, felaprózódása veszélyezteti. Tovább...

Rózsás flamingó (Phoenicopterus ruber)

Kevesen tudják, hogy az afrikai természetfilmekből és állatkertekből mindenki által ismert egzotikus flamingók néhány példánya időről időre Magyarországon is megjelenik. Ezekről a madarakról sokszor nehéz eldönteni, hogy vad eredetűek vagy állatkertekből, madárparkokból szökött példányok-e. Ennek ellenére tíznél több olyan hazai megfigyelése van, melyek esetében vad eredetű példányokat figyeltek meg. Európai állománya stabil, speciális élőhelyei általában védett területen találhatók. Tovább...

Rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus)

A hazai köznyelvben pelikánként ismert madárfaj a XIX. században még költött a mai Magyarország területén, de a folyószabályozások és a mocsarak lecsapolása óta csak ritka vendégként jelenik meg hazánkban. Hozzánk legközelebb a Duna-deltában költ jelentősebb állománya, körülbelül 3000 pár. Időnként innen elkóborló példányaival találkozhatunk hazai vizes élőhelyeken. Tovább...

Rozsdás csuk (Saxicola rubetra)

Hasonló megjelenésű a cigánycsukhoz, de feltűnő fehér szemsávja és fehér faroktükre elkülöníti attól. Territoriális madár, a hímek fák, bokrok, kórók csúcsán énekelve csalogatják magukhoz a tojót, és őrzik a revírt. Főként rovarokkal, pókokkal táplálkozik, de ősszel bogyókat is fogyaszt. Hosszútávú vonuló, a telet Afrika déli részén tölti, hozzánk áprilisban érkeznek meg első példányai. Tovább...

Rozsdás nádiposzáta (Acrocephalus agricola)

Európa ritkább nádiposzátái közé tartozik, mindössze 15 hazai előfordulása ismert, melyek többsége eltévedt vonuló madár volt. Megfelelő élőhelyen nagyon nagy egyedszámban képes megtelepedni. Apró rovarokkal, pókokkal táplálkozik, melyeket rendszerint alacsony magasságban fog el. Tovább...

Rozsdástorkú pityer (Anthus cervinus)

Hazánkon kisebb számban, de rendszeresen átvonul, ilyenkor leginkább kisebb csapataival vagy magányosan találkozhatunk vele. Költőhelyei rövid füvű, nyílt területek a tengerpartokon, vagy a szárazföld belsejében, a tundra öv területén. Nálunk a nedvesebb élőhelyeket, szikes tavakat, mocsarakat, halastavakat keresi fel. Rovarokkal, pókokkal táplálkozik, melyeket rendszerint a talajon fog el. Tovább...

Rövidcsőrű lúd (Anser brachyrhynchus)

Ritka kóborló Magyarországon ősszel és tavasszal, amikor más vadludak népes csapataiban lehet megfigyelni néhány példányát. A vetési lúd vadászata közben előfordulhat, hogy ezt a fajt is lelövik, mivel a felületes megfigyelő könnyen összetévesztheti a két fajt. Az állomány jelentős része Nyugat-Európa tengerparti területein telel, nálunk a jövőben sem várható nagyobb számú megjelenése. Tovább...

Rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla)

A hegyi fakuszhoz nagyon hasonló külsejű madár, legkönnyebben énekük alapján különíthetjük el őket. A fák törzsén, vagy a vastag ágakon szedegeti össze rovarokból, hernyókból és pókokból álló táplálékát. Nyár végétől kóborol, ilyenkor költőhelyétől távolabbi helyeken is találkozhatunk vele. Tovább...