Sztyeppi sirály
Sztyeppi sirály

Nevek és kódok

Magyar név
Sztyeppi sirály
Tudományos név
Larus cachinnans
Angol név
Caspian Gull
EURING-kód
05927
HURING-kód
LARCAC

Rendszertan

Rend
Lilealakúak
Charadriiformes
Család
Sirályfélék
Laridae

Testméretek

Testhossz (cm)
59-67
Szárny fesztávolság (cm)
140-158
Hím tömege (g)
750-1 500
Tojó tömege (g)
680-1 400

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
európai jelentőségű
Természetvédelmi érték (Ft)
25 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Bonni Egyezmény
AEWA
Madárvédelmi Irányelv
II. függelék HU

Leírás és életmód 

A sárgalábú sirályhoz igen hasonló életmódú és megjelenésű madár, attól elkülöníteni csak megfelelő közelségből lehet. Állománya növekvő. Úszólábakkal rendelkezik, a vízi életmódhoz alkalmazkodott. Vonuló, hazánkon ősszel és télen vonul át, de kis számban télen is megfigyelhető. A telet a Földközi-tenger keleti részén, valamint az Arab-félsziget partvidékén tölti. A többi sirályféléhez hasonlóan szántóföldeken, folyópartokon, szeméttelepeken és lehalászott halastavakon fordul elő leginkább.

Élőhelye, költése:

Keleti elterjedésű faj, de nyugati irányú terjeszkedése megfigyelhető. Főként a Fekete-tenger, Kaszpi-tenger és az Aral-tó partvidékein, valamint Oroszország több pontján fészkel, de ma már Közép-Európában, így hazánkban is megjelent, mint költőfaj. Partközeli szikla- és homokszigeteken, sziklás partokon, sziklák tetején, sziklafalak mélyedéseiben, sziklapárkányokon, kavicszátonyokon, folyópartokon fészkel, de lagúnákon, folyótorkolatokban, homokdűnéken, kivételesen háztetőkön is költhet. Rendszerint telepesen fészkel. Évente 2-3 tojást rak. A fiókák fészekhagyók, azaz még röpképességük elérése előtt elhagyják a fészket. Ilyenkor még hetekig szüleik etetésére szorulnak.


Kifejlett sztyeppi sirály


Fiatal sztyeppi sirály

 

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: július-november és november-június hónapokban


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 


Sasetető-les sirályokkal, egerészölyvekkel és rétisassal a Hortobágyon
(Videó: Orbán Zoltán).

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2018) Magyarország madarai: Sztyeppi sirály. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-larcac Letöltés dátuma: 2018-07-19