Apácahantmadár
Apácahantmadár

Nevek és kódok

Magyar név
Apácahantmadár
Tudományos név
Oenanthe pleschanka
Angol név
Pied Wheatear
EURING-kód
11470
HURING-kód
OENPLE

Rendszertan

Rend
Verébalakúak
Passeriformes
Család
Rigófélék
Turdidae

Testméretek

Testhossz (cm)
14-14
Szárny fesztávolság (cm)
25-27
Hím tömege (g)
12-23
Tojó tömege (g)
12-23

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
25 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék
Madárvédelmi Irányelv
I. függelék

Leírás és életmód 

Európa ritkább énekesmadarai közé tartozik, hazánkban eddig mindössze 5 alkalommal fordult elő. A hantmadárhoz hasonló megjelenésű madár, e két faj tojóit sokszor nagyon nehéz elkülöníteni egymástól terepen. A hímeket jellegzetes fehér fejtetejük, valamint koromfekete hát- és szárnytollaik egyértelműen elhatárolják a hantmadártól. Főként rovarokkal táplálkozik, de pókokat is fogyaszt. Vonuló, a telet többnyire Kelet-Afrikában tölti.

Élőhelye, költése:

Főként Ázsiai elterjedésű faj, de költ Európa keleti, délkeleti részein is. Hozzánk legközelebbi költőterülete Dobrudzsa és Bulgária déli része. Akárcsak a hantmadár, az apácahantmadár is a nyílt, rövid füvű területeket kedveli, de tőle eltérően inkább a kopár hegységek madara. Leginkább az 1000-2500 méter magasan fekvő köves, sziklás lejtőket részesíti előnyben. Évente egyszer költ, a fészket a tojó építi egy általa kiválasztott, felülről zárt sziklahasadékban. Építőanyagként fűszálakat használ, melyeket pihékkel vagy szőrökkel bélel. 4-6 tojást rak, melyeken a tojó egyedül ül, csak táplálékának megszerzése idejére hagyja el a fészket.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Az MME Nomenclator Bizottság által hitelesített előfordulási adatai:

  • 1955. május 15. – június 5., Budaörs, Odvas-hegy, 1 ♂ pld. (Koffán K.; Keve A., Pátkai I.) (Koffán,
    1957a);
  • 1956. szeptember 2–3., Budaörs, Kálvária-hegy, 1 ad. ♂ pld. (Végh I., Farkas T.) (Farkas, 1959),
    a bizonyítópéldány a budapesti Magyar Madártani Intézet gyűjteményében;
  • 1964. július eleje, Dunabogdány, 1 ♂ pld. (Végh I.) (Schmidt, 1968);
  • 1965. június 13–16., Budaörs, 1 ♂ pld. (Schmidt E.) (Schmidt, 1967b);
  • 1971. május 16–22., Budaörs, 1 ♂ pld. (Szád T., Bécsy L.) (Bécsy, 1971).

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Apácahantmadár. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-oenple Letöltés dátuma: 2019-04-19