Meggyűrűzték a "webkamerás" kerecsensólymokat

Gyűrűt kapott Hajnal és Samu, a két kerecsensólyom fióka, amelyek életét szerte a világon nézők ezrei követik nyomon köszönhetően a fészekhez telepített nagy felbontású webkamerának.

Kerecsen gyűrűzés (fotó: Bagyura János)


A madarak még március elején vették birtokba a műfészket, a fiókák pedig április végén keltek ki tojásaikból.

Kerecsen gyűrűzés (fotó: Bagyura János)
A kerecsenek ezen az oszlopon fészkelnek


A MAVIR munkatársai speciális védőruhában másztak fel a fiókákért a feszültség alatt lévő oszlopra, majd azokat leeresztve kerülhetett sor a nemük megállapítására, és meggyűrűzésükre.

Kerecsen gyűrűzés (fotó: Bagyura János)
A gyűrűzés pillanata


Kerecsen gyűrűzés (fotó: Bagyura János)
Kerecsen a kamerák gyűrűjében


A kerecsensólyom globálisan veszélyeztetett faj, hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint. Becsült világállománya legfeljebb tizenkétezer párra tehető, de a Kárpát-medencén kívül, már évtizedek óta folyamatosan csökken a fészkelő párok száma. Hazánkban az intenzív védelmi munka 1980-ban kezdődött, és ennek köszönhetően, az akkori mintegy harmincról kétszáz fölé emelkedett a párok száma. A védelmi munka kiteljesedését jelentette az Európai Unió LIFE+ programja által támogatott, 2006-ban indult első, majd 2010-ben kezdődő második kerecsensólyom-védelmi program. Utóbbi 2014-ig tart, és a magyar szervezetek szlovák, romániai és bolgár partnerekkel működnek együtt a faj védelme érdekében, átadva a hazai tapasztalatokat. A térség országai például a magyar minta alapján kezdtek műfészek-telepítésekbe.

Az itthon már a kilencvenes évek óta tartó programnak köszönhetően, mára minden második, hazánkban található kerecsensólyom pár a MAVIR oszlopain fészkel, és Magyarország egyike a madárvédelem terén leginkább élenjáró országoknak Európában. A villamos szakemberek és a madárvédők évtizedek óta dolgoznak azon, hogy a madarak számára minél biztonságosabb legyen a fészkelés a nagyfeszültségű oszlopokon. Az élő közvetítés segítségével pedig örömteli pillanatokat szeretnének szerezni azoknak, akik a nászrepüléstől, a fiókák gyűrűzésén keresztül azok kirepüléséig figyelemmel kísérik a kerecsencsalád életét.






Köszönjük, hogy egy százalék felajánlásával az MME madárvédelmi munkáját támogatta!


A felső kis képen az esemény egy pillanata látható
(Fotó: Bagyura János)


Kapcsolódó hírek

Nagy fakopáncs óriás cinkegolyón / Great Spotted Woodpecker at giant fat ball bird feeder (Fotó: Orbán Zoltán)

Természetesen nem téved, aki a kétlábúság mellett teszi le a voksát. Gyakorlati szempontból azonban a klasszikus életmódot folytató harkályok farka harmadik lábként funkcionál, mely nélkül ezek a madarak képtelenek lennének meghódítani a fatörzsek világát.

Telelő erdei fülesbaglyok Túrkevén 2018 januárjában (Fotó: Orbán Zoltán)

Ezekben a napokban Túrkevén és a szomszédos Kisújszálláson több mint 1000 erdei fülesbagoly és néhány réti fülesbagoly telel – szó szerint az emberek feje felett. Ilyen nagyságrendű gyülekezésről máshol nincs tudomásunk Magyarországon, de ezek a számok európai viszonylatban is kiemelkedőek.

Telelő erdei fülesbaglyok (Fotó: Orbán Zoltán)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet, amiben bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.