Meglepő kormányzati válasz a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezeléséről

A három legnagyobb hazai természetvédelmi szervezet, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország 2014. november 20-án levelet intézett a kormányhoz azon kormányzati döntési folyamat kapcsán, amely során 50 ezer hektár védett terület vagyonkezelése a nemzeti park igazgatóságoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerülhet.

Gyep táj (Fotó: Palatitz Péter)

A szervezetek nyomatékosították levelükben, hogy semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy az NFA képes lesz a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védettséghez kötődő feladatok ellátására, hiszen az NFA nincs birtokában sem a természeti értékek védelméhez szükséges információknak, sem a szakértőknek. Álláspontjuk szerint a döntés a természeti állapot romlását fogja eredményezni. Az érintett területek kérdéses sorsa mellett a szakértők attól is tartanak, hogy a nemzeti parkok jelentős bérleti díjtól esnek majd el, ami a költségvetésüket is felboríthatja, így a természetvédelmi infrastruktúra lábai tovább gyengülnek. A levélhez támogatóként 106 civil szervezet csatlakozott.

A folyamattal kapcsolatos társadalmi aggályokat erősíti, hogy időközben napvilágot látott az a törvényjavaslat, mely a nemzeti park igazgatóságok jogköreit gyengítené a természetvédelmi területek kisajátítására, vásárlására és vagyonkezelésbe vételére vonatkozóan. A három szervezet ezzel a tervezettel kapcsolatosan is nyilvánosságra hozta ellenző véleményét.

Időközben az első levélre vonatkozóan megérkezett a Földművelésügyi Minisztérium válasza , melyben kifejtésre kerül, hogy a természetvédelmi területek kivonása a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezeléséből csupán „az egységes állami földvagyon-kezelés megvalósítása” érdekében történik. A válaszlevél arra utal, hogy az 50 ezer hektár kiterjedésű védett természeti terület esetében „éppen a nemzeti park igazgatóságok(!) jelezték, hogy (…) a vagyonkezelési jog fenntartása nem szükséges”. Bár a levélben foglaltak igyekeznek megnyugtatni a kezdeményezőket arról, hogy a természetvédelmi érdekek egyaránt érvényesülnek más vagyonkezelők esetében is, erről a szakértők véleménye megoszlik. A levél különös fordulattal arra is utal, hogy a védett természeti területek nemzeti park igazgatósági vagyonkezelésébe kerülését jelenleg négy különböző törvény is garantálja. Utóbbi állításhoz azonban hozzátartozik, hogy a jelenleg mind a négy törvény módosítása szerepel az Országgyűlés elé benyújtott T/2366. számú „az egyes agrártárgyú törvények módosításáról” szóló előterjesztésben és valamennyi esetén a nemzeti park igazgatósági jogkörök gyengítése van napirenden. Mindezek ismeretében a civil szervezetek nem látnak esélyt arra, hogy a levélben megfogalmazottaknak megfelelően „a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésébe kerülő területek aránya évről évre növekedne”. Ehhez megítélésük szerint a káros kormányzati kezdeményezések visszavonására és természetvédelmi szervezetrendszer megerősítésére lenne szükség.

A természetvédelmi intézményrendszer megerősítését nem csak a szakmai szervezetek igénylik, hanem széles társadalmi akarat áll mögötte. Ezt bizonyítja, hogy a civilek Magyar Természet Napja kezdeményezéséhez az elmúlt hónapokban több mint 10.000 állampolgár és 310 szervezet, intézmény csatlakozott.

Kapcsolódó hírek

Az ünnepi szakosztályi ülést tengerimalac-sivítás kísérte

Advent második vasárnapján rendeztük meg szokásos évértékelő ünnepi összejövetelünket a Fővárosi Állat- és Növénykert Szeráj-termében, a szomszéd helyiségben élő majd 50 tengerimalac sivító lelkesedése mellett.  

Az MME Börzsönyi Helyi Csoportja két napos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel, amely az ország több pontján eddig nagy sikert aratott. A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak...

Kuhi Szabadszállás térségében, 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)

A madármegfigyelők számára különösen mozgalmasnak bizonyult az idei november. Első alkalommal tűnt fel nálunk egy lazúrcinege, majd a hónap utolsó napján Szabadszálláson került elő egy különleges, miniatűr ragadozómadár, egy kuhi is, melynek ez még csak a második előfordulási adata hazánkban.