Meglepő kormányzati válasz a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezeléséről

A három legnagyobb hazai természetvédelmi szervezet, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország 2014. november 20-án levelet intézett a kormányhoz azon kormányzati döntési folyamat kapcsán, amely során 50 ezer hektár védett terület vagyonkezelése a nemzeti park igazgatóságoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerülhet.

Gyep táj (Fotó: Palatitz Péter)

A szervezetek nyomatékosították levelükben, hogy semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy az NFA képes lesz a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védettséghez kötődő feladatok ellátására, hiszen az NFA nincs birtokában sem a természeti értékek védelméhez szükséges információknak, sem a szakértőknek. Álláspontjuk szerint a döntés a természeti állapot romlását fogja eredményezni. Az érintett területek kérdéses sorsa mellett a szakértők attól is tartanak, hogy a nemzeti parkok jelentős bérleti díjtól esnek majd el, ami a költségvetésüket is felboríthatja, így a természetvédelmi infrastruktúra lábai tovább gyengülnek. A levélhez támogatóként 106 civil szervezet csatlakozott.

A folyamattal kapcsolatos társadalmi aggályokat erősíti, hogy időközben napvilágot látott az a törvényjavaslat, mely a nemzeti park igazgatóságok jogköreit gyengítené a természetvédelmi területek kisajátítására, vásárlására és vagyonkezelésbe vételére vonatkozóan. A három szervezet ezzel a tervezettel kapcsolatosan is nyilvánosságra hozta ellenző véleményét.

Időközben az első levélre vonatkozóan megérkezett a Földművelésügyi Minisztérium válasza , melyben kifejtésre kerül, hogy a természetvédelmi területek kivonása a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezeléséből csupán „az egységes állami földvagyon-kezelés megvalósítása” érdekében történik. A válaszlevél arra utal, hogy az 50 ezer hektár kiterjedésű védett természeti terület esetében „éppen a nemzeti park igazgatóságok(!) jelezték, hogy (…) a vagyonkezelési jog fenntartása nem szükséges”. Bár a levélben foglaltak igyekeznek megnyugtatni a kezdeményezőket arról, hogy a természetvédelmi érdekek egyaránt érvényesülnek más vagyonkezelők esetében is, erről a szakértők véleménye megoszlik. A levél különös fordulattal arra is utal, hogy a védett természeti területek nemzeti park igazgatósági vagyonkezelésébe kerülését jelenleg négy különböző törvény is garantálja. Utóbbi állításhoz azonban hozzátartozik, hogy a jelenleg mind a négy törvény módosítása szerepel az Országgyűlés elé benyújtott T/2366. számú „az egyes agrártárgyú törvények módosításáról” szóló előterjesztésben és valamennyi esetén a nemzeti park igazgatósági jogkörök gyengítése van napirenden. Mindezek ismeretében a civil szervezetek nem látnak esélyt arra, hogy a levélben megfogalmazottaknak megfelelően „a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésébe kerülő területek aránya évről évre növekedne”. Ehhez megítélésük szerint a káros kormányzati kezdeményezések visszavonására és természetvédelmi szervezetrendszer megerősítésére lenne szükség.

A természetvédelmi intézményrendszer megerősítését nem csak a szakmai szervezetek igénylik, hanem széles társadalmi akarat áll mögötte. Ezt bizonyítja, hogy a civilek Magyar Természet Napja kezdeményezéséhez az elmúlt hónapokban több mint 10.000 állampolgár és 310 szervezet, intézmény csatlakozott.

Kapcsolódó hírek

A harkályséta résztvevői

Szombaton, a 19. Tatai Vadlúd Sokadalom keretében sikeresen lezajlott az újonnan alakult Harkályvédelmi Munkacsoport első nyilvános eseménye.   

Madárbarát ajándékok

Van az embereknek egy olyan, irigylésre méltó kis csoportja, akik rendkívül összeszedetten intézik a karácsonyi ajándékbeszerzést. Ők azok, akik akár már nyáron is megvesznek egy olyan tárgyat, amiről tudják, hogy jó karácsonyi ajándék lesz egy ismerősük, családtagjuk számára. Ők azok, akik kimaradnak a decemberben oly jól ismert karácsonyi stresszből és békésen rajzolják a...

Kezdő madarász képzés

A tavalyi nagy sikerre való tekintettel az MME Börzsönyi Helyi Csoportja ismét két napos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel. A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a terepi madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak...