Meglepő kormányzati válasz a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezeléséről

A három legnagyobb hazai természetvédelmi szervezet, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország 2014. november 20-án levelet intézett a kormányhoz azon kormányzati döntési folyamat kapcsán, amely során 50 ezer hektár védett terület vagyonkezelése a nemzeti park igazgatóságoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerülhet.

Gyep táj (Fotó: Palatitz Péter)

A szervezetek nyomatékosították levelükben, hogy semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy az NFA képes lesz a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védettséghez kötődő feladatok ellátására, hiszen az NFA nincs birtokában sem a természeti értékek védelméhez szükséges információknak, sem a szakértőknek. Álláspontjuk szerint a döntés a természeti állapot romlását fogja eredményezni. Az érintett területek kérdéses sorsa mellett a szakértők attól is tartanak, hogy a nemzeti parkok jelentős bérleti díjtól esnek majd el, ami a költségvetésüket is felboríthatja, így a természetvédelmi infrastruktúra lábai tovább gyengülnek. A levélhez támogatóként 106 civil szervezet csatlakozott.

A folyamattal kapcsolatos társadalmi aggályokat erősíti, hogy időközben napvilágot látott az a törvényjavaslat, mely a nemzeti park igazgatóságok jogköreit gyengítené a természetvédelmi területek kisajátítására, vásárlására és vagyonkezelésbe vételére vonatkozóan. A három szervezet ezzel a tervezettel kapcsolatosan is nyilvánosságra hozta ellenző véleményét.

Időközben az első levélre vonatkozóan megérkezett a Földművelésügyi Minisztérium válasza , melyben kifejtésre kerül, hogy a természetvédelmi területek kivonása a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezeléséből csupán „az egységes állami földvagyon-kezelés megvalósítása” érdekében történik. A válaszlevél arra utal, hogy az 50 ezer hektár kiterjedésű védett természeti terület esetében „éppen a nemzeti park igazgatóságok(!) jelezték, hogy (…) a vagyonkezelési jog fenntartása nem szükséges”. Bár a levélben foglaltak igyekeznek megnyugtatni a kezdeményezőket arról, hogy a természetvédelmi érdekek egyaránt érvényesülnek más vagyonkezelők esetében is, erről a szakértők véleménye megoszlik. A levél különös fordulattal arra is utal, hogy a védett természeti területek nemzeti park igazgatósági vagyonkezelésébe kerülését jelenleg négy különböző törvény is garantálja. Utóbbi állításhoz azonban hozzátartozik, hogy a jelenleg mind a négy törvény módosítása szerepel az Országgyűlés elé benyújtott T/2366. számú „az egyes agrártárgyú törvények módosításáról” szóló előterjesztésben és valamennyi esetén a nemzeti park igazgatósági jogkörök gyengítése van napirenden. Mindezek ismeretében a civil szervezetek nem látnak esélyt arra, hogy a levélben megfogalmazottaknak megfelelően „a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésébe kerülő területek aránya évről évre növekedne”. Ehhez megítélésük szerint a káros kormányzati kezdeményezések visszavonására és természetvédelmi szervezetrendszer megerősítésére lenne szükség.

A természetvédelmi intézményrendszer megerősítését nem csak a szakmai szervezetek igénylik, hanem széles társadalmi akarat áll mögötte. Ezt bizonyítja, hogy a civilek Magyar Természet Napja kezdeményezéséhez az elmúlt hónapokban több mint 10.000 állampolgár és 310 szervezet, intézmény csatlakozott.

Kapcsolódó hírek

Fiatal vörösbegy (Fotó: Orbán Zoltán)

Itt a nyár utolsó hónapja. Augusztusban a legtöbb faj esetében lezárul a költési szezon, a fiókák már elhagyták a fészket és megkezdték szülői segítség nélküli önálló életüket.

Altaj expedició (Fotó: Bagyura János)

A Bonni Egyezmény által életre hívott nemzetközi kerecsensólyom-védelmi program megvalósításának részeként, az előző években megkezdett munkát folytatva, Bagyura János, Kazi Róbert Prommer Mátyás 2019 június 6-21. közötti időszakban Mongóliában az Altaj-hegységben végzett megfigyeléseket, a mongol kollégákkal közösen.

12. éves hím kerecsensólyom  a fiókáival (Fotó: Bagyura János)

A kerecsensólyom fajmegőrzési program keretében fiókanevelési időszakban (május közepe június eleje) évente közel húsz fészekhez  a MAVIR segítségével vadmegfigyelő kamerákat helyezünk ki. Az akció célja a zsákmányállatok meghatározása, a párokban történt változások megfigyelése, valamint a fióka korban történt mortalitás okainak a pontosabb megismerése.