Miért kellett elpusztulnia a rétisasoknak?

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén fekvő Pacsmagi-halastavak partján 2003. decemberében haltetemeket és különböző fajú védett és fokozottan védett madarak tetemét találták. Az elhullott állatok között volt 3 rétisas is, melyek eszmei értéke egyenként 1 000 000 Ft, és mindössze 90 fészkelő pár él hazánkban.

Az MME tagjai fedezték fel az elhullott madarakat és a haltetemeket. Az Országos Állategészségügyi Intézetbe 3 rétisas, 6 nagy kócsag, 4 szürkegém és 6 dankasirály tetemét szállították, melyek eszmei értéke csaknem 4 millió forint. A vizsgálatok megerősítették, hogy a madarak mérgezett halak elfogyasztásától pusztultak el. A halak kültakarójából és a madarak gyomrából kimutatták a karbofurán nevű idegmérget, amelyet kereskedelmi forgalomban kapható rovarölő, talajfertőtlenítő és csávázószer készítmények tartalmaznak. Az eredmények alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az állatok a méreggel szándékosan bekent haltetemek elfogyasztásától pusztultak el. Ezek után adódik a kérdés, ki és milyen okokból helyezett a tópartra mérgezett halakat?

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén fekvő Pacsmagi-halastavak Természetvédelmi Terület nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, ún. Ramsari terület, valamint gazdagítani fogja az európai természetvédelmi területek hálózatát (Natura 2000) is. A tavak tulajdonosa, bérlője és egyben kezelője a TEHAG Kft.

"A nemzeti park minden lehetséges, a hatáskörébe tartozó intézkedést megtett. Kérjük a rendőrséget, az elkövetőket feltétlenül találják meg, majd a bíróság a tett súlyának megfelelően vonja őket felelősségre, hogy a jövőben ne fordulhasson elő ilyen eset a területen." - mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület természetvédelmi igazgatója.

"Ha a személyi felelősség, azaz a mérgező(k) személye nem felderíthető, akkor felmerül a gazdálkodó felelőssége, hiszen egy állami vállalat területén történt a mérgezés." - tette hozzá Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.

"Egy olyan természeti értékekben gazdag területen, mint amilyen a Pacsmagi-halastavak is, nagy felelősséggel jár a gazdálkodás a terület tulajdonosára nézve. Javasoljuk, hogy a természetvédelmi területen tevékenykedő gazdákat kötelezzék szaktanácsadás igénybevételére, valamint természetvédelmi farm-terv készítésére." - fejtette ki Márkus Ferenc.

A madarak ellen elkövetett bűncselekmények megelőzésének eszköze hosszú távon csak a megfelelő tájékoztatás és környezeti nevelés lehet, amiben az MME helyi csoportja és az általuk működtetett erdei iskola jelentős szerepet vállal. Az MME és a WWF Magyarország célja, hogy a jövőben a hír ne az legyen, hogy a Pacsmagi-halastavaknál rétisasokat mérgeztek meg, hanem hogy a Pacsmagi-halastavaknál egy újabb rétisas pár költött sikeresen!

További információ:
Fajvédelmi tervek | A rétisas | Sajtószoba

Kapcsolódó hírek

Az Európai Bizottság közzétette a Biodiverzitás- és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát Az Európai Bizottság többszöri késlekedés után a tegnapi napon kiadta a régóta várt Biodiverzitás Stratégiát és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát. Ezek a dokumentumok az EU természeti sokféleséggel és élelmiszertermeléssel kapcsolatos szakpolitikájának fő irányait határozzák meg a...

Szívesen részt vennél egy európai szintű fajmegőrző program népszerűsítésében? Szeretnéd, hogy a te alkotásod szerepeljen a fokozottan védett rákosi vipera védelmével foglalkozó projekt hivatalos pólóján? Engedd szabadjára a fantáziád és jelentkezz pályázatunkra! 

Alagcsőbe épült fészkét elhagyó széncinege (Fotó: Orbán Zoltán)

A széncinegéről közismert, hogy a madárcsoport talán legváltozatosabb fészekhelyválasztású faja. Ennek újabb tanúbizonyságát adja az a pár, amelyik ültetett facsemete tövéhez beásott öntöző alagcsőben, mélyen a talaj szintje alatt neveli a fiókáit.