Molnárfecsketelepek felújítása

A sárfészkek abban is különböznek az énekesmadarak növényi szálakból minden költéshez újonnan elkészített klasszikus fészkeitől, hogy a fecskék a sajátjukat évekig, akár évtizedekig is használhatják. Ennek egyik következménye, hogy a nagyobb fizikai terhelésnek és madárforgalomnak kitett molnárfecsketelepek hajlamosak az elhasználódásra, ami egyes esetekben a kolónia lakhatatlanná válásához, elnéptelenedéséhez is vezethet.

 

Engedélyköteles!

A telepfelújítás engedélyköteles tevékenység! Mivel a fecskék védettek, fészkeik eltávolítására a megyei kormányhivatal (2015 tavaszától a zöldhatóságok beolvadtak megyei kormányhivatalokba) a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság bevonásával, csak a költési időszakon kívül, október−március között ad engedélyt, melynek megszerzése a kérelem benyújtásától néhány hét átfutási időt igényel. Ezt az engedélyeztetési kötelezettséget az építkezések, falújítások és falszigetelések tervezésekor is vegyük figyelembe!


Az MME munkatársai által 2011. március 11-én Nagyhalász-
Homoktanyán végzett telepfelújítás hatósági engedélye
(Fotó: Orbán Zoltán)
.

 

Miért van rá szükség?

Különösen a zsúfolt, egymásra épülő fészkekből álló telepeknél kell számolnunk azzal, hogy az alábbi okok miatt évtizedenként legalább egy, de akár több alkalommal is le kell szednünk és a madarakkal újjá kell építtetnünk a fészkeket.
 

Tetemekkel feltöltődés

A táplálékspecialista, repülő rovarokra vadászó fecskék számára a vonulási és költési időszakban bekövetkező, elhúzódó, hideg, esős-szeles időjárás óriási problémát jelent, mert ilyenkor a zsákmányállataik nem repülnek, a madarak pedig éhezni kezdenek, néhány nap elmúltával pedig éhen pusztulnak. 

Ha ez a kedvezőtlen időjárási helyzet a költési időszakban következik be, az a madarak elhullása mellett járulékos károkat is okoz. A tehetetlen, éhező és fázó madarak a fiókák mellé húzódnak, ahol az elpusztulók tetemei teljesen feltöltik és fészkelésre alkalmatlanná teszik a fészkeket.


A fecskegyilkos május-augusztusi hűvös időjárást követően
lépten-nyomon láthatóak a fészkekből kilógó ...


... fecsketetemek.


A telepfelújításkor válik láthatóvá, hogy általában nem is
egy-két madár, de egész fészekaljak, ...


... akár hat-nyolc elhullott fecske teteme tölti ki a fészkek belsejét.


Ezért amikor ilyen kép fogad bennünket, tudnunk kell, hogy a madarak
teteme azért lóg ki, mert a fészek belseje továbbiakkal van tele.


Három fészek majdnem harminc molnárfecske tetemmel. Ez a kép is jól szemlélteti,
hogy egy-egy nyári időjárási krízist követően, fészekfelújítás nélkül, a tömegesen
éhen pusztult madarak tetemei teljes telepeket tesznek költésre
alkalmatlanná (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Mivel a gyenge csőrű molnárfecskék nem képesek a megszáradó, merev testeket a szűk bejárati nyílások keresztül eltávolítani, az évtizedenként egy-két alkalommal óhatatlanul bekövetkező nyári hidegfrontok egész telepeket tesznek a következő években is költésre alkalmatlanná.

 

Fészkek sérülése

A sárhéjszerkezet nagyon kemény és erős, de üvegszerűen rideg, a hőmérséklet és a páratartalom folyamatos változásának következtében a fészek egy idő után elöregszik, megrepedezik, saját vagy a fiókák és az etetni érkező madarak súlya alatt részben vagy egészben leszakad (arról, hogy ilyenkor mit lehet tenni, itt olvashat >>).


A sérült fészkeket a madarak ...


... megpróbálják helyreállítani, ...


... ennek hatékonysága azonban csak időleges, általában csak az adott
költési időszakra jelenthet megoldást.


Az elöregedés a korlátozott helykínálatú telepek ...


... esetében a legfeltűnőbb és egy évtized alatt akár a kolónia
elnéptelenedéséhez is vezethet (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Az ilyen rongálódott fészkeket mi egyáltalán nem, és a madarak is csak korlátozott mértékben tudják renoválni, ezért a fecskék hosszútávú megtartása csak úgy lehetséges, ha ezeket a költési időszakon kívül leszedjük. A telelőterületekről visszatérő madarak a felszabadult helyeken új sárfészkeket építenek, melyek akár egy évtizeden keresztül is biztonságos költőhelyül szolgálhatnak.

 

Madárgyilkos zsinórók

Az elöregedő, sérült oldalú fészkekbe beköltöznek a verebek, melyek a szokásos száraz növényekből és madártollakból álló fészeképítőanyaggal műanyag zsinegeket is a fészekbe hordanak. Ezek közül messze a legveszélyesebb és egyben a leggyakoribb az úton-útfélen széthagyott madárgyilkos "bálamadzag". Ha ennek rengeteg elemi szálából csak egy is a madárra tekeredik, akkor szinte biztos a pusztulás (vagy a végtag amputálódása, ami végül is ugyan azt jelenti), mert ez az ipari kötözőanyag eltéphetetlenül erős.


Ezek a zsinórral szennyezett fészkek akkor válnak
a fecskék számára veszélyessé, ...


... amikor tatarozás után ismét használatba veszik (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ezért a rongálódott, a verebek számára vonzó molnárfecske fészkeket érdemes időben, még az albérlők és a veszélyessé váló fészekanyaguk megjelenése előtt eltávolítani.

A nem lebomló műanyag zsinórok apró darabkái sajnos a talajba is bekerülnek, ahonnan a sarat gyűjtő madarak óhatatlanul beépítik a fészekbe, melynek falából ezek a szálak gyakran madárgyilkos hurkot képezve ki is lógnak.


A ki-be járó szülők ...


 ... vagy a felnövekvő, egyre aktívabbá váló fiókák előbb-utóbb beleakadnak
ezekbe a fészekanyagból kilógó zsinórhurkokba, ...


... ahonnan igen gyakran nem is tudnak kiszabadulni, ...


 ... és napokig tartó szenvedés után elpusztulnak (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ha az ilyen fészkek egyébként épek és ez megoldható, akkor leszedés helyett elegendő a madárcsapdaként szolgáló zsinórhurkokat és kilógó -szálakat a tövüknél elvágni.

 

Hogyan csináljuk?

A költőpárok megtartása, a telep stabilitása érdekében a felújítást néhány évenkénti váltással, szakaszosan érdemes elvégezni. Így elérhető, hogy a fészkek legalább fele-kétharmada biztonságos állapotú, frissen vagy néhány éve épült legyen. A munkához megfelelő eszköz a kőműveskanál, védőfelszerelésként pedig mindig viseljünk porálarcot, illetve munkavédelmi kesztyűt. A felújított szakaszokon érdemes meghagyni a falhoz stabilan rögzült fészekalapokat, sárcsomókat, mert ezeken majd meg tudnak kapaszkodni az újjáépítésen dolgozó fecskék. A felújítási munkákban segít eligazodni az alábbi, Nagyhalász-Homoktanyán készült felvétel.


A videó-összeállításban látható madarak zöme a katasztrofális 2010. május-júniusi
időjárás
következtében pusztult el (Videó: Orbán Zoltán).

 

A füsti fecskéknél könnyebb

A nyitott fészket építő fecskénk lazább kolóniáira kevésbé jellemzőek az elöregedéssel járó problémák. Mivel ezek nem épülnek össze, a sérült fészkek leszedése egyszerűbb feladat, csakúgy, mint a kedvezőtlen nyári időjárás következtében elpusztult tetemek eltávolítása.


A nyitott füsti fecske fészkek takarítása, például az éhezés következtében
elhullott fiókák (a képen) és öreg madarak tetemeinek eltávolítása a
fészek leszedése nélkül is elvégezhető (Fotó: Karcza Zsolt).

 

Újjáépítés segítése

A telepfelújítás követően még fontosabb, hogy ha a tavasz és a nyár száraz, akkor gondoskodjunk megfelelő sárgyűjtőhelyekről is, ahonnan a madarak fészekanyaghoz tudnak jutni a fészkek újjáépítéséhez és tatarozásához.


A pocsolyák partja ideális fészekanyaggyűjtőhelye a fecskéknek
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Fecskevédelmi eszközök beszerzése

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

  1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
  2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
    LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
    A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
    A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
  3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
  4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!


Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán