Mit tehetünk, ha a harkály rombol?

Frissítve: 2011. augusztus 31. (utolsó oldal alján új kapcsolódó hír)

2009 nyárközép óta ha nem is túl nagy számban, de folyamatosan érkezik bejelentés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez azzal kapcsolatban, hogy harkályok lyukakat vájnak tégla és beton épületek szigetelésébe, illetve elvétve fa épületekbe vagy házak fa burkolatába. További problémaként szokták jelezni a harkályok kora hajnali dobolását a fém ereszen, ami megkeseríti a lakók életét azzal, hogy lehetetlenné teszi a nyugodt alvást. Ahhoz, hogy legyen esélyünk megszüntetni a harkályok épületrombolását, meg kell értenünk alapvető viselkedésük okait, továbbá azt, hogy mi magunk okozzuk a problémát azzal, hogy benyomulunk a harkályok élőhelyére, miközben nem a megfelelő építési technológiát alkalmazzuk.

Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!

Ahhoz, hogy legyen esélyünk elkerülni a harkályoknak a felvételeken is látható falrombolását, meg kell értenünk viselkedésük mozgatórugóit.

A harkályok testfelépítése
A világon élő több mint 200, a verébtől a varjút meghaladó méretig változatos nagyságú és megjelenési formájú harkályfaj közös jellemzője, hogy testük különleges módon alkalmazkodott a fák vastagabb ágai és törzse nyújtotta élőhelyhez. Karmuk a ragadozó madarakéhoz hasonlóan erős és hegyes, hogy a faágakon és a törzsön függőlegesen is meg tudjanak kapaszkodni. Farktollaik csévéje (szára) merevítőborda-szerűen kemény, hogy megtámassza a kapaszkodó madár testét, megakadályozva a hanyatt dőlést. Csőrük vésőszerű, hogy akár a legkeményebb fafajokat is meg tudják munkálni. Nyelvük hosszú, akár a testhossz kétharmadában is kinyújtható, ragadós bevonatú, és többszörösen szakállas szigonyfejhez hasonlóan „szőrös” hegyű, hogy a járataikból ki tudják piszkálni a farontó bogarak lárváit, vagy egyes fajok fel tudják nyalogatni a kicsorgó fanedvet.

A harkályok (a képen nagy fakopáncs) erős, hegyes csőre és egész testfelépítése ...

... azt a célt szolgálja, hogy ezek a madarak (a képen közép fakopáncs) képesek legyenek a kemény fából is táplálékot szerezni és a fatörzsekbe költőodút készíteni.

Miért kopácsol a harkály?
A harkályok számára a fatörzsek, faágak függőleges világa táplálkozó- és szaporodóhelyet egyaránt kínál, ez az a két motiváció, ami miatt felkereshetik épületeinket is. Táplálékkereséskor a fák doktorai változatos módon használják erős csőrüket. A harkályok a táplálékukat – a közhiedelemmel ellentétben – nem kizárólag a fák belsejéből, hanem a kéreg alól vagy akár a talajról (elsősorban hangyabolyokból) szerzik, de esznek magokat és terméseket (mogyoró, makk, fenyőtobozból fenyőmagot), és zsákmányolnak fészekben ülő, még menekülésre képtelen madárfiókákat is. Amikor farontó bogár lárvákat keresnek mélyen a fatörzsekben, valószínűleg a fában magukat előre rágó lárvák akár több méterre elhallatszó hangja, és a járatok elhelyezkedése alapján kezdik el megbontani a fát. A céljuk az, hogy járatok falát a lárvához minél közelebb törjék át, ahonnan "szálkás" végű nyelvükkel ki tudják piszkálni őket.

Fenyőben élő cincér faj lárváinak járatai. ...

... A farontó bogár lárvára vadászó harkálynak ...

... a fa kérgén és törzsén keresztülhatolva át kell törnie a lárva járatok falát, hogy a nyelve segítségével kipiszkálhassa a zsákmányt.

A harkályok szondázó lyukai szépen kirajzolják a farontó bogár lárvák járatait ebben a kidőlt, korhadó fában az MME központi irodájának is otthont adó Jókai kertben, a fővárosban.

Harkályok lyuggatta harkályfa az MME központi irodájának is otthont adó Jókai kertben. ...

... Egy olyan állatcsoportnak, ami így elbánik a fém eszközöket is elnyűvő keménységű fákkal, épületeink erősnek tűnő szigetelése meg sem kottyan.

A harkályok képesek még a fémet is megrongálni, csőrük nyomot hagy az alumínium vagy bádog lemezen is, a képen mesterséges odú bejáratát védő fém szoknyán.

A harkályok nem csak táplálékot keresgélnek a fákon, de itt készítik fészeküregeiket is, jelentős mértékben segítve ezzel számos odúköltő faj (cinegék, légykapók, csuszka, nyaktekercs, verebek) életét is. Annak köszönhetően, hogy a nálunk élő harkályok veréb és varjú nagyság közötti méretűek, egy harkályokban fajgazdag területen a nagyobb madarak (kék galamb, füleskuvik, szalakóta, seregély) is költeni tudnak.

Végül de nem utolsó sorban, a harkályok udvarló, területkijelölő hangadásra is használják a fákat. Kellő tapasztalattal az egyes harkály fajok a jelző hangjuk alapján el is különíthetők, amint a hangerősítőként működő száraz ágakon, törzseken messze hangzó géppuskaropogás-szerű doboló hangot keltenek.