Fecske- és denevérbarát falfelújítás

Tisztelt építkezők, kivitelezők, ingatlantulajdonosok! Fontos tisztában lenni azzal, hogy a falfelújítások veszélyeztethetik a természetvédelmi oltalom alatt álló fecskéket és denevéreket, ezért a munkálatok megtervezésekor figyelembe kell venni az erre vonatkozó jogszabályokat is.

Az MME rendkívül fontosnak tartja, ezért üdvözli és támogatja a lakások és középületek szigetelését, és az ezt anyagilag is segítő állami pályázati programokat.

Sajnálatos módon ezek a felújítások megszüntetik a falak hasadékaiban élő sarlósfecskék és denevérek költő- és pihenőüregeit, ...

... és a sárfészket építő füsti és molnárfecske fészkeket. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy ezeket a munkálatokat éppen ezért több jogszabály természetvédelmi vonatkozásai is érintik, melyek nem ismerete nem mentesíti a károkozót a felelősségére vonás alól! - Ebben a helyzetben szeretnénk olvasóinknak segíteni.

Az alábbiakban - áttekintési céllal -  összegyűjtöttük egyrészt azokat a jogszabályok, melyek az építkezési, kivitelezési és felújítási tevékenységek természetvédelmi vonatkozásait  érintik, másrészt azokat a megoldási lehetőségeket, melyek lehetővé teszik a madár- és emlősbarát kivitelezést. A jogszabályi környezet folyamatosan változik, ezért ezek az információk csak tájékoztató jellegűek, érintettség esetén vegye igénybe jogász szakember segítségét!  

5. § (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.

8. § (1) A vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.

42. § (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.

43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
  (3) Védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani.

74. § (1) Védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság hasonló célra irányuló intézkedését.
  (2) Riasztási módszerek alkalmazása, illetve - kivételes esetben - a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak a természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével végezhető.
  (3) A természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról. A természetvédelmi hatóság saját kezdeményezése esetén az ebből eredő költségeket maga viseli. Ha a természetvédelmi hatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.
  (4) A természetvédelmi hatóság kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert
  a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;
  b) indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését;
  c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.
A természetvédelmi hatóságot más esetben kártalanítási kötelezettség nem terheli.

80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával  a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
  (5) A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

109. § Építményt vagy annak egy részét csak úgy szabad elbontani, hogy ez a szomszédos földrészletek és építmények, továbbá visszamaradó építményrészek állékonyságát, rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát ne veszélyeztesse, környezetét ne szennyezze, az egészséget ne károsítsa, valamint az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi) érdeket, továbbá táj- és természetvédelmi érdeket ne sértsen.

Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

Fecske- és denevérbarát falfelújítási megoldások
Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a falfelújítások,-szigetelések nélkülözhetetlenek, hosszú távon - a kisebb energiafogyasztásnak köszönhetően - csökkentik környezetterhelést. Ráadásul a falfelújítások egyszerűen és olcsón tehetők állat- és emlősbaráttá az alábbiak betartásával:

1. A munkálatok megkezdése előtt - lehetőleg az állatok aktív időszakában, elsősorban nyáron - fel kell mérni az érintett falak lakóit: a sárból készült füsti és molnárfecske fészkeket, a sarlósfecskék és denevérkolóniák által lakott réseket, hasadékokat, üregeket.
   
   A kivitelező számára ebben a felmérésben a legfontosabb partner a ház lakóközössége lehet, akik jól ismerik a falak "albérlőit". A lakók bizalmának és támogatásának (információközlés) elnyerése érdekében már ekkor hangsúlyozni kell, hogy nem az állatok elüldözéséről, hanem mesterséges fészkek és odúk alkalmazásával az áttelepítésükről van szó.
   
   Az épületfelújítások jó lehetőséget kínálnak az esetleges ember-fecske, ember-denevér konfliktusok kezelésében is azzal, hogy az alábbi eszközök alkalmazásával áttelepíthetők a problémás részekről, a lakókat zavaró helyekről.
   

   
   

2. A falak állatainak felmérése, létszámuk és fajösszetételük megismerése után fel kell deríteni, hogy a lehető legközelebb hol lehet mesterséges fészkek, odúk és költőládák kihelyezésével pótolni a megszűnő fészkelő- és pihenőhelyeket.
   
   A mesterséges molnár- és füsti fecske fészkek, sarlósfecskeodúk a szomszédos épületekre szerelhetők, a denevérodúk viszont nemcsak a falakra, de akár az épületek közötti nagyobb fákra is telepíthetők:
   
   • mesterséges fecskefészkek kihelyezése >>
     
   • sarlósfecskeodúk és -költőládák kihelyezése >>
     
   • denevérodúk kihelyezése >>  
     

     
     

3. A területileg illetékes zöldhatóságnál el kell indítani a fészek eltávolítási engedély megszerzését (ezt az illetékes nemzeti park igazgatóság is véleményezi), amit csakis a költési időszakon kívüli időpontra kaphatunk meg.
   

   
   

4. Csakis az engedélyek birtokában és ennek utasításai szerint lehet leverni a felújítást akadályozó fecskefészkeket, betömni a sarlósfecskék fészeküregeit, amire a költési időszakot követő vagy ezt megelőző időszakban: november-március között, legkésőbb március végéig kerülhet sor.
   
   Ha így járunk el, elkerülhetjük, hogy a vonulásból visszatérő madarak ismét elfoglalják a fészkelőhelyeket, mert az aktív fészekaljak bolygatása, a kotló és etető madarak zavarása ettől kezdve már tilos!
   
   A denevérek eltávolítására a hűvös, de még fagymentes őszi és kora tavaszi időszak a legalkalmasabb, mert ezek a téli álmot alvó állatok ilyenkor még vagy már nem alszanak, részben ébren vannak, így a megfogásuk nem okoz telelési problémát.
   

Mesterséges molnár- és füsti fecske fészkek, ...

... sarlósfecskeodúk ...

Hova fordulhatunk segítségért?
Az ország bármely részén két állami természetvédelmi szervezet régiós képviseletétől: a nemzeti park igazgatóságoktól és a zöldhatóságoktól kérhetünk segítséget a falfelújítások természetvédelmi vonatkozásai kapcsán.

A nemzeti parki őrszolgálat elsősorban a felmérésben és a denevérek eltávolításában vehet részt, a nemzeti park igazgatóságok portálját megtalálja itt >>.

Ha lakott fecskefészkek leverését tapasztaljuk, veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, a legjobb, leggyorsabb megoldás, ha a területileg illetékes zöldhatósághoz (Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Felügyelőséghez [KÖTEVIFE])  fordulunk. Ez az országos hatósági hálózat köteles és jogosult eljárni minden ilyen bejelentés ügyében.

A területileg illetékes zöldhatóságok listáját megtalálja itt >>. Az oldalon, a felsorolás előtt, található az a felügyelőség-kereső településlista, melynek segítségével kideríthető a területi illetőség. A bejelentést mindenképpen írásban, e-mailen (vagy postai levélben, de ez sokkal lassúbb) érdemes megtenni, mert ennek nyoma van.

Természetesen az MME-hez is lehet bejelentést tenni, mivel azonban az egyesület civil szervezetként semmiféle ellenőrzési és hatósági jogkörrel nem rendelkezik (ebben a tekintetben az MME is az állampolgárokkal azonos jogérvényesítési körbe tartozik), a bejelentéseket mi is csak továbbítani tudjuk a hatóságokhoz. 

Látogasson el Ön is az Európában egyedülálló lakossági fecske oldalra és védelmüket segítse fecske adatainak feltöltésével. Költési időben innen is elérheti fecske fészekkameránkat, mellyel nyomon követheti költésüket.

Kapcsolódó oldalak

• A 2010. év madarai a fecskék >>
       
  

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

Köszönjük!

Orbán Zoltán