A panelfelújítások és a sarlósfecskék problémája

A hazai sarlósfecske állomány stabil, de az utóbbi évek panelfelújításai egyre nagyobb problémát okoznak azzal, hogy a természetvédelmi szabályozást figyelmen kívül hagyva a költési időszakban végzett munkák tojásos és fiókás fészekaljak pusztulását okozzák. Pedig erre is van megoldás!

A sarlósfecskék hazai állománya stabil, a faj kedvelt fészkelőhelyei a magas panelépületek, ahol a falak réseiben költenek.

Egy kis "sarlósfecskológia"
A sarlósfecskék a repüléshez a legszélsőségesebben alkalmazkodott madarak közé tartoznak. Lábuk a testméretükhöz viszonyítva meglepően kicsi, rövid, és nem igazán alkalmas a járásra. Erre a sarlósfecskék esetében nincs is szükség, mivel ezek a madarak nem szállnak le a talajra, mert repülő rovarokra vadásznak, és (sár) fészket sem építenek, ehelyett magas fák odvaiban, sziklahasadékokban, és egyre inkább a legmagasabb városi épületeink résekben költenek, és a fészekanyag apró szálait is repülés közben gyűjtik össze. A rövid láb azért előnyös, viszonylagos gyengesége pedig azért nem jelent problémát számukra, mert a fészkeket rejtő hasadékokban amúgy is csak kúszva tudnak közlekedni, és a magasan lévő fészeküregekből nem elrugaszkodva szállnak fel, hanem egyszerűen kivetik magukat . A kutatók szerint a sarlósfecskék a  költési időszakon kívül az életüket teljes egészében a levegőben töltik, olyannyira, hogy éjszaka repülés közben alszanak.

Magaslati kilátás egy sarlósfecskeodúból.

A panelfelújítások és a sarlósfecskék, denevérek problémája
Az energiaár-robbanás következtében az elmúlt néhány évben állami pályázatok segítik a lakóközönségeket a háztömbök szigetelésének korszerűsítésében, ezzel párhuzamosan viszont egyre gyakrabban érkezik bejelentés az MME-hez a falb réseiben, üregeiben költő, és itt lakó denevérek nemtörődöm befalazásáról, elpusztításáról vagy "csak" elüldözéséről. Mivel mind a sarlósfecskék, mind a denevérek természetvédelmi oltalom alatt állnak, elüldözésük, és különösen az elpusztításuk törvénytelen, a menekülni képtelen fiókák és nappal alvó denevérek befalazása pedig embertelen, kegyetlen és állatkínzó (szintén büntetendő) tett. Természetesen az sem megkérdőjelezhető, hogy a lakók és az ország gazdasága számára létkérdés az épületek szigetelése, ezért meg kell találni a két, látszólag ellentétes érdek közti egyensúlyt.

Mit lehet tenni?
A megoldás három részből áll:
     1. a felújítandó épületek felmérése sarlósfecske- és denevérvédelmi
         szempontból;
     2. a munkák ütemezése;
     3. a felújítást követően a fészkelőhelyvesztés ellensúlyozása mesterséges
         odúkkal.

1. Madár- és emlősvédelmi felmérés 
Természetvédelmi és erkölcsi, etikai probléma csak azoknál az épületeknél merülhet fel, ahol a fal hasadékaiban sarlósfecskék és/vagy denevérek élnek. A tervezőnek, kivitelezőnek erről a lakók általában pontos információval tudnak szolgálni, mert mindkét állatcsoport kellően feltűnő ahhoz, hogy tudjanak róluk. A falak külső szemrevételezése is fontos, ha ezen technológiailag nem lehet(né)nek rések, hasadékok (példásul egységes Nikecell szigetelőréteg esetén), és ilyenek valóban nincsenek is, akkor az állatvédelmi probléma sem áll fenn. Amennyiben a ház olyan technológiával épült, melynek következtében a fal lapok között rések, külvilágra nyíló szellőzők (különösen akkor, ha az ezt fedő rács törött vagy hiányzik), az erkélytartó gerendák tövében hasadékok vannak, akkor ott számítani kell sarlósfecske és denevér vendégekre. A falak felmérésében segítséget lehet kérni az illetékes nemzeti park őreitől és az MME területi működésű helyi csoportjaitól.    

2. Munkaütemezés
Sajnálatos módon a sarlósfecskék pont akkor - májusban - kezdenek költeni, amikor a meleg időjárásnak köszönhetően a felújítások is elkezdődhetnek. Szerencsére ez a faj a többnyire legkésőbb július közepéig befejezik a költést, és a fiókák is elhagyják a fészkeket. Így ahol  lehetséges, érdemes a nyár második felére és a kora őszre ütemezni a felújítást. Ebben az esetben a madarak ki tudják reptetni a fészekaljat, és csak a következő évben kell új fészkelőhelyeket keresniük, amiben a 3. pont szerint segíthetjük őket. Egy másik megoldás, ha a munkálatokat tavasszal, áprilisban vagy május elején kezdik el, amikor a sarlósfecskék még nem érkeztek meg (késői tavaszi vonuló faj) vagy nem kezdtek el költeni. Ilyenkor már a denevérek is aktívak, így eltávolításuk és mesterséges denevér odúkba telepítésük az állatok kímélete mellett megoldható. Ebben az esetben a fecskéknek - mivel látják, hogy az előző évi fészekhelyek már nem elérhetők számukra - még van idejük új fészeküregeket keresni, amiben a következő pontban foglaltak szerint segíthetjük őket.

3. Fészkelőhelyvesztés ellensúlyozása mesterséges odúkkal
A sarlósfecskék jól telepíthetők mesterséges odúkkal (erről minden szükséges információt megtalál itt >>). Ezeket a felújítás megkezdése, és a madarak megérkezése előtt kell kihelyezni a szomszédos épületekre, így a költésre érkező sarlósfecskék a közelben találhatnak új fészkelőhelyeket. A munkák végeztével a megújult házra is felhelyezhetők az odúk, így újabb fészkelőhelyekkel segítve a madarakat. A denevérek esetében a környék házaira vagy fáira kihelyezett mesterséges denevér odúkba történő áttelepítés is járható út, amennyiben a lakott falrések akkorák, hogy oda kesztyűs kézzel be lehet nyúlni, és az állatokat biztonságosan meg lehet fogni. Fecskevédelmi eszközök, sarlósfecsketelep, sarlósfecskeodú és denevérodú is vásárolható az MME boltjában.

A felújítás elkezdése előtt a szomszédos épületek, ezt követően pedig a felújított épület számos pontjára helyezhetők ki ...

... a különböző típusú mesterséges sarlósfecskeodúk: ...

... a három rekeszes ...

... telep, illetve ...

... az egy pár befogadására alkalmas odú, amikről részletesebben a sarlósfecskeodúk oldalon olvashat (Fotók és szöveg: Orbán Zoltán).

Meddig érdemes kihelyezni a sarlósfecskeodúkat?
A sarlósfecskék évente egyszer, május-júniusban költenek, ehhez igazodva az április közepe-végéig kihelyezett odúkban még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni az eszközöket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak.

A sarlósfecskeodúk és a -kutatás
A tavaly megjelent Magyar madárvonulási atlasz adatai szerint az elmúlt hatvan évben csak 1235 sarlófecskét gyűrűztek Magyarországon. Az alacsony jelölésszám oka, hogy ezt a fajt gyakorlatilag csak fészken lehet megfogni, ezek viszont többnyire megközelíthetetlenül magasan vannak. Az eddig csak elvétve alkalmazott mesterséges odúk áttörést jelenthetnek a sarlósfecske kutatásban, mert ezekben nagy számban gyűrűzhetők és foghatók vissza a rendkívül területhű madarak, így itt a világújdonságot jelentő geolokátorok is használhatók.  

A sarlósfecskék is színesíthetik a települési és várturizmust!
Az akár százas létszámú telepek sólyomreptű, jellegzetes sivító hangú sarlósfecskéi szokatlan, éppen ezért izgalmas élményt nyújthatnak a nagyvárosok belterületeire és a várakhoz, várromokhoz látogatók számára. A fecske telepekre szervezhető turizmusfejlesztési lehetőségekről részletesen olvashat itt >>

Látogasson el Ön is az Európában egyedülálló lakossági fecske oldalra és védelmüket segítse fecske adatainak feltöltésével. Költési időben innen is elérheti fecske fészekkameránkat, mellyel nyomon követheti költésüket.

Kapcsolódó cikkek, oldalak 

• Fecske- és denevérbarát falfelújítás >>
• A 2010. év madarai a fecskék >>
  

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

Köszönjük!

Orbán Zoltán