NAPI MADÁRVÉDELEM > Problémák madarakkal > Parlagigalamb-mentesítés

Legfrissebb híreink

Vörös riasztás - a kemény fagyokban kritikus kérdés az itthon telelő madarak segítése!


Kiemelt hírünk
Ezekben a napokban nem csak rendkívül hideg, de szélsőségesen száraz szibériai légtömegek alakítják Magyarország időjárását. Ilyen körülmények között ...

Tovább »

Nem korán érkeztek, el sem mentek! - Mit tehetünk az áttelelő gólyákért?




Kiemelt hírünk

Az elmúlt héten több "megérkezett az első gólya" témájú hír jelent meg a médiában. Azonban az ezekben a beszámolókban tévesen bemutatott ...

Tovább »

Madárodú készítés a Felnémeti Civil Házban


2012. február 2.
Az MME Bükki Helyi Csoportja madárodú készítésre hívja a madárbarátokat a Felnémeti Civil Házba. A résztvevők a barkácsolás mellett megismerkedhetnek ...

Tovább »

Nem sikerült lelőni, így megmérgezték a parlagi sast


2012. január 31.

Különös madármérgezési esethez riasztották január közepén az MME-t és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot (BNPI). Egy sportvadász Heves megyei terepbejárása ...

Tovább »

A jelölés helyétől 2.107 km-re olvasták le egy hazai nagy kócsag gyűrűjét


2012. január 27.
A Csongrád megyei Csaj-tónál kapott tavaly színes gyűrűt az a nagy kócsag, amelyet ÉNy-Spanyolországban figyeltek meg pár nappal ezelőtt. Az MME Madárgyűrűzési ...

Tovább »

50 érdeklődő vett részt a már hagyományosnak mondható madárgyűrűzésen Telkiben


2012. január 26.
Kocsis Zsuzsa, az MME környezeti nevelési munkatársa izgalmas gyűrűző bemutatót tartott 2012. január 21-én (szombaton) Telkiben. A Kokukk Egyesület felkérésére ...

Tovább »

Madarász Kör foglalkozás a Bükki Helyi Csoport szervezésében


2012. január 24.
Az MME Bükki Helyi Csoportja 2012. január 27-én (pénteken) megszervezi az év első Madarász Kör foglalkozását a Miskolci Civil Házban. A tervek szerint ezentúl ...

Tovább »

100 civil szervezet állt ki Ángyán József VM államtitkár mellett


2012. január 23.
Környezetvédők nyílt levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy ne fogadja el Ángyán Józsefnek, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának ...

Tovább »

Madárgyűrűzés Kiskőrösön 2012. január 22-én


2012. január 19.
Az MME Bács-Kiskun Megyei Helyi Csoportja madárgyűrűzést szervez Kiskőrösön, a szücsi turjános erdő természetvédelmi területen. A gyűrűzést Agócs ...

Tovább »

Beszámoló az MME Nomenclator Bizottság tavalyi gyűléséről


2012. január 19.
Az MME Nomenclator Bizottsága (NB) 2011-es évi rendes gyűlését Hortobágyon tartotta, 2011. október 21–23-án. Az alábbiakban adjuk közre azokat a főbb változásokat, ...

Tovább »

Madarász séta a Bükki Helyi Csoport szervezésében


2012. január 18.
Az MME Bükki Helyi Csoportja madarász sétát szervez 2012. január 21-én (szombaton) Lillafüredről Garadnára. A kb. 5 km-es túra során a gyakoribb fajokon ...

Tovább »

A hideg idő ellenére is több mint 70 ember látogatott ki vasárnap a Pomázi-síkra


2011. január 16.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja az Országos Sasszinkronhoz kapcsolódva ragadozómadár-megfigyelő túrát szervezett a Pomázi-síkon január 15-én, ahova a hideg ...

Tovább »

Közel 9 hónap alatt duplájára nőtt az MME Facebook közössége


2012. január 13.
4 ezer követőnk van a Facebook-on. Ez azt jelenti, hogy közel 9 hónap alatt megduplázódott az online közösség létszáma. Bízunk benne, hogy a növekedés ...

Tovább »

Pályázat a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár könyvtárosi munkakörére


2012. január 13.
A Nemzeti Környezetügyi Intézet pályázatot hirdet a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár könyvtárosi munkakörére. A beadási határidő ...

Tovább »

Ragadozómadár-megfigyelő túra a Pomázi-síkon


2012. január 12.
Az Országos Sasszinkronhoz kapcsolódva ragadozómadár-megfigyelő túrát szervezünk a Pomázi-síkra 2012. január 15-én (vasárnap). A túrát Bagyura János, ...

Tovább »

9. Országos Sasszinkron - 2012. január 13-15.


2012. január 12.
Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya és a Monitoring Központ, együttműködve a nemzeti parkokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel az idén ...

Tovább »

Ma ünnepli az MME a 38. szülinapját!


2012. január 6.
38 éve, 1974. január 6-án alakult meg a Magyar Madártani Egyesület. Az akkor 200 taggal induló egyesület mára nemcsak Magyarország, de Közép-Kelet-Európa ...

Tovább »

Szotyi az eperben


2012. január 6.
Amíg az etetők alakja nem akadályozza a táplálékhoz való hozzáférést, a madaraknak gyakorlatilag mindegy, hogy az etető hogy néz ki, mit utánoz vagy ...

Tovább »

Nyomtatás

Parlagigalamb-mentesítés

A problémákat jobb megelőzni, mint kezelni! – és ez különösen igaz a parlagi galamb kérdés kapcsán. Ha viszont már megtörtént a baj, nagyon fontos lenne, hogy komplex kezelési tervek szülessenek, ne pedig önmagában még tüneti eredményt is alig jelentő bulvár jellegű ötletelés. Ezekből nézzünk meg néhányat.

Lapostetőn lévő szellőző kémény hálóval lezárva a parlagi galambok elől (Fotó: Orbán Zoltán).
 Az egyik legbiztosabb módszer a lehálózás, a képen panelház
lapos tetején lévő szellőzőkémény lezárása látható.


Látszat „megoldások”
Való igaz, hogy a nagytestű sólymok zsákmányolnak galambokat, és a reptereken segítenek távol tartani a balesetveszélyt jelentő madarakat, a belvárosok épületei között azonban elvesztik a sebességük jelentette előnyt. A solymászathoz akadálymentes környezetre, folyamatos vizuális kontaktusra van szükség az ember és a madár között, ennek hiányában a sólyom megsérülhet vagy elveszhet. A végső ellenérv, hogy a madarak tartós távoltartásához a sólymoknak folyamatosan vadászniuk kell a területen, amihez gyors kifáradásuk miatt akár 3-5 solymászmadárra is szükség van. A nem valós veszély és a megszokás miatt nem túl hatékonyak a galamb csapatokkal szemben a ragadozó sziluettek vagy a ragadozó szemekkel preparált lufik sem.


Az olyan gyakoribb városi ragadozók, mint a karvaly vagy a héja
ki-kiemel egy-egy parlagi galambot a csapatból, de ennek
nagyságrendje nem képes még minimálisan sem
kezelni a túlszaporodási problémát.



A rámenős karvaly képes gyalog is üldözni az elmenekült,
például a tujába bújt zsákmányt
.


Hasonlóképpen nem oldja meg a problémát az ultrahangos riasztás sem, hiszen a városi galambok hozzá vannak szokva mindenféle zajhoz, ezért rájuk kevésbé hat, zavarhatja viszont a védett denevéreket és az ultrahangra is érzékeny kutyákat; ráadásul képtelenség egy egész várost behangszórózni.

A következő „varázsszer” a fogamzásgátlóval kezelt táplálék etetése. Csakhogy ezek kiszórásakor nehezen szavatolható, hogy a gyerekek ne ehessék meg, vagy védett madarak ne férhessenek hozzá; ráadásul a galambok tíz évet is meghaladó élettartama miatt az ilyen szerek hatása csak évtizedek alatt érvényesülhetne.

Végül szót kell ejtenünk a radikálisabb módszerekről, a galambok lelövéséről, altatásáról és befogásáról. A településeken érthető balesetvédelmi okból tilos vadászni, fegyvert használni, és a lakosságban is nagy ellenkezést szül, amikor egy-egy jegyző engedélyt ad a galambok lelövésére. A madarak tömeges befogása elsősorban nem technika, hanem etikai, állatvédelmi kérdés. Mivel területhűek, értelmetlen akár ezer kilométerre is elvinni őket, mert visszatérnek; a befogott madarak akár ezres-tízezres nagyságrendű elpusztítása pedig vállalhatatlan és értelmetlenül kegyetlen döntés lenne. Önmagában ugyancsak nem célravezető a galambokat jóhiszeműen etető turisták, járókelők, nyugdíjasok kampányszerű felvilágosítás, meggyőzés és tájékoztatás nélküli bírságolása sem.

Templom nyitott toronysüvege hálóval lezárva a parlagi galambok elől (Fotó: Orbán Zoltán).
A rákoskeresztúri református templom hálóval lezárt
tornya.
 
Panelház erkélye szúnyoghálóval lezárva a parlagi galambok elől (Fotó: Orbán Zoltán).
Szúnyoghálóval ...
 
Panelház erkélye dróthálóval lezárva a parlagi galambok elől (Fotó: Orbán Zoltán).
... és csibedróttal galambmentesített erkélyek. Utóbbinál egy
kivágott, öklömnyi lyukon tudnak télen bejárni
az etetőre a kisebb madarak.


A járható út
Ha már elszaporodtak a galambok, települési szinten igen nehéz és költséges megszabadulni tőlük. Először is pontosan kell ismerni a probléma nagyságát, amihez fel kell mérni az állomány nagyságát és az érintett területeket, majd ennek ismeretében ki kell dolgozni egy komplex cselekvési tervet. Ennek alapja a lakosság tájékoztatása, partnerként való kezelése és bevonása a galambmentesítésbe. Meg kell értetni az emberekkel, hogy saját egészségvédelmük miatt sehol, semmilyen körülmények között nem szabad etetni a galambokat, és a kommunális hulladékkal is sokkal gondosabban kell bánni, a kukákat, konténereket mindig gondosan vissza kell zárni. Az emberek felvilágosítása mellett fel kell készíteni a közterület felügyelőket a várható konfliktusokra, amikor a kampány türelmi idejében és ezt követően figyelmeztetik, és végső esetben akár megbírságolják a szabályszegőket. Amint elkezdődik a táplálék utánpótlás radikális csökkentése, el lehet kezdeni a fészkelő- és pihenőhelyül szolgáló párkányok, falfülkék lezárását (lásd a Madárbarát kert rovatot), és a még szélesebb körben alkalmazható beülésgátló drót tüskesorok kihelyezését. Az elszigetelő, beülést gátló eszközök alkalmazásakor ügyelni kell a résmentes és tartós kivitelezésre, a megfelelő hosszúságú tüskék alkalmazására. Egyedül ilyen komplex kezelési tervvel, a bevezetést követő folyamatos odafigyeléssel és szinten tartással van esély arra, hogy a parlagi galambok állományát elviselhető szinten lehessen tartani, hogy békésen éljünk egymás mellett, hiszen a Föld nem egyedül a miénk.

Parlagi galambok beülését megakadályozó tüskesor egy fővárosi ablakpárkányon (Fotó: Orbán Zoltán).
A másik bevált eszköz a beülést gátló tüske.
 
Rosszul kihelyezett parlagiglamb-mentesítő drótháló a dombóvári rendőrségi fogda ablakrácsán (Fotó: Orbán Zoltán).
Azonban a kevés biztos módszert is jól kell alkalmazni, mert ha
ekkora rés van a háló és a fal között (felül) vagy ...
 
Rosszul kivitelezett házi készítésü beülésgátló tüskesoron üldögélő parlagi galamb (Fotó: Orbán Zoltán).
... 15-20 cm-nél rövidebbek a házilag barkácsolt beülést gátló
tüskék, akkor a galambokat nem tudjuk távol tartani.
 

Szarka a hóban (Fotó: Orbán Zoltán).

A településeken egyre gyakoribbá váló szarkák ...

Városi vetési varjú füves részen keresgél (Fotó: Orbán Zoltán).

... és varjak (vetési varjú) fészekfosztogatók és többen is vannak,
ezért a sólyomalkatúaknál nagyobb mértékben járulhatnak hozzá
a parlagi galambo
k állománycsökkenéséhez.


Ha valakit részletesebben érdekelnek a galambmentesítő megoldások, a legjobb, ha a Google keresőbe beírja a „galambmentesítés” kifejezést, és máris válogathat a számos ötlet és cégajánlat között.






Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>


Köszönjük!


Orbán Zoltán