Hevesi-sík

Betűrendes kereső

A B C D E
F G H I J
K L M N O
P R S T U
V W X Y Z

Kereső

Alapadatok

Terület neve
Hevesi-sík
Terület kódja
HUBN10004
Kiterjedés (ha)
77 016.28ha
Legutóbbi adatfrissítés
2012. október 1

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület

Általános leírás, jellemzés 

A terület földrajzilag a Hevesi ártér és a Hevesi-sík kistájakat fedi le. Felszínét a Tisza és mellékfolyói (az Eger, a Laskó és a Tarna) formálták. A két kistájat ma már igen enyhe domborzati szintkülönbségek jellemzik, az Alföld egyik jellegzetes, szinte teljesen sík vidékén járunk. Az éghajlata  meleg és száraz, szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokkal, kifejezetten nagy számú napos órával és éves szinten igen kevés csapadékkal. A vidék nagy része ártér, amelyet löszös iszap borít, ezen alakultak ki a különféle szikes talajok. Az északi, magasabban fekvő térszíneket réti talaj borítja. Jellemzően külterjes mezőgazdálkodás folyik, erdők csak nagyon korlátos mértékben találhatók a területen, amelyet legnagyobb részt szántók, kisebb részben gyepek dominálnak. A gyepeket sótűrő fajok jellemzik, fajösszetételüket erősen befolyásolják a különböző emberi tevékenységek (folyószabályozás, külterjes legeltetés). Emiatt a gyepek fajszegények, ugyanakkor különlegesek, hiszen csak kevés faj képes alkalmazkodni az itt uralkodó szélsőséges viszonyokhoz. A terület legértékesebb  élőlényei a ritka és veszélyeztetett madárfajok képviselői. Fészkel itt túzok (Otis tarda), ugartyúk (Burhinus oedicnemus) és szalakóta (Coracias garrulus), de jelentős állománnyal képviseltetik magukat egyes ragadozómadarak is, így a parlagi sas (Aquila heliaca), a kerecsensólyom (Falco cherrug), a hamvas rétihéja (Circus pygargus) és a kékvércse (Falco vespertinus). A vonulási időszakban parti madarak tömegei jelennek meg a pusztán, telente pedig nagyszámú rétisas keres itt táplálékot. A területnek csak kis része védett. A területen a kijelölés alapjául szolgáló, un. jelölőfajok közül az országos és nemzetközi viszonylatban is jelentős állománnyal bíró (A és B kategóriába sorolható) madárfajok kedvező védelmi helyzetének fenntartása, egyes fajok vonatkozásában védelmi helyzetük javítása a cél.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok: Parlagi sas (Aquila heliaca), Bölömbika (Botaurus stellaris), Ugartyúk (Burchinus oedicnemus), Hamvas rétihéja (Circus pygargus), Szalakóta (Coracias garrulus), Kerecsen (Falco cherrug), Kékvércse (Falco vespertinus), Daru (Grus grus), Kis őrgébics (Lanius minor), Pajzsos cankó (Pluvialis apricaria), Piroslábú cankó (Tringa glareola).

Természetvédelmi célkitűzések 

Általános célok: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Specifikus célok: A természetesség jegyeit hordozó élőhelytípusok, úgymint a szikes és löszgyepek, valamint a vizes élőhelyek területi arányának növelése. A térségre jellemző gyepterületek természetes állapotának fenntartása a megfelelő gyephasznosítás és kezelés biztosításával. A legeltetéses gyephasználat prioritást kell élvezzen, a természetvédelem eszközrendszerével történő támogatása szükséges. Nem hasznosított gyepterületek esetében a szukcessziós folyamatok gátlása, a fás-és cserje vegetáció, valamint a nem őshonos inváziós fajok és a nád terjedésének megakadályozása. Szántóföldek esetében fenn kell tartani a térségre jellemző, hagyományos növénykultúrák területi részesedését, és támogatni kell az alacsony intenzitású termesztéstechnológia alkalmazását. Kerülni kell, illetve megakadályozandó az intenzív technológián alapuló és a hagyományos táj-és élőhelystruktúrába nem illeszkedő nagy területigényű monokultúrák (energia-ültetvények) térnyerése. A területen előforduló fasorok, facsoportok, erdősávok fenntartása, természetességi állapotuk őshonos fafajokkal történő javítása. A területen előforduló időszakos vízállások megtartása, a vizes élőhelyfejlesztések üzemeltetése, kezelésük hosszú távú biztosítása. A vizes élőhelyek ökológiai vízigényének és természeteshez közeli vízjárásának biztosítása a fészkelő vízimadárfajok és az azok táplálékbázisát alkotó vízi szervezetek ökológiai igényeinek megfelelően. A mocsári szukcessziós sor (nádasok / gyékényesek / tavikákások – magassásosok – mocsárrétek) mozaikoltságának fenntartása a kezelési feladatok összehangolásával, az adott év ár- és csapadékjárásának a figyelembe vételével. Nádasok időbeni és térbeni változatosságának biztosítása a téli nádaratás szabályozásával. A nyílt vízfelület, a hínárnövényzet és a változatos összetételű mocsári növényzet arányának területrészek szerinti fenntartása, optimalizásálása, helyreállítása (elsősorban a bölömbika és a törpegém védelme érdekében). Az időszakos vízborítású területek arányának növelése, parti madarak fészkelési lehetőségeinek fejlesztése. A terület apróvadállományának megerősödését szolgáló, valamint a fészkelő madárfajokat veszélyeztető predátor- és dúvadállomány kontrollját biztosító vadgazdálkodás támogatása. Szándékos vagy gondatlanságból fakadó madármérgezések teljes felszámolása. A mezőgazdasági földhasználatra visszavezethető, a táplálékláncon keresztül ható vegyi terhelés kockázatának megszüntetése, ezzel együtt a zsákmányállat-közösséget is alkotó ízeltlábú-közösségek állományainak megerősítése. Egyes prioritás-fajok vonatkozásában (pl. túzok, ugartyúk, kékvércse) a fészkelő-, gyülekező-, éjszakázóhelyek védelme, zavartalanságuk biztosítása. A Tisza-tóval szomszédos, a vonuló-telelő vadlúdállományok táplálkozó-területeként kiemelt fontosságú mezőgazdasági környezetben a kedvező növénykultúrák területarányának biztosítása. Új, táji léptékben ható, a nyílt, tagolatlan pusztai környezethez kötődő madárfajok állományát veszélyeztető vonalas létesítmények kiépítésének megakadályozása, a meglévő, napjainkra gazdasági funkcióját vesztett vonalas létesítmények felszámolása. A területen lévő középfeszültségű vezetékek és oszlopok madárvédelmi eszközökkel történő felszerelése, ill. meglévő szabadvezetékek földkábellel történő kiváltása szükséges. Nagy területigényű, a madarak megtelepedését, vonulását károsan befolyásoló energetikai beruházások (pl. szélerőműpark, fotovoltikus naperőműpark) nem támogatottak.

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Billegetőcankó Actitis hypoleucos 50 - 50 egyed D
Jégmadár Alcedo atthis 25 - 35 pár B
Csörgő réce Anas crecca 0 - 100 egyed D
Tőkés réce Anas platyrhynchos 100 - 1000 egyed D
Böjti réce Anas querquedula 0 - 300 egyed C
Kendermagos réce Anas strepera 0 - 50 egyed D
Nagy lilik Anser albifrons 9000 - 11000 egyed B
Nyári lúd Anser anser 1800 - 2200 egyed C
Nyári lúd Anser anser 5 - 15 pár C
Kis lilik Anser erythropus 4 - 6 egyed C
Vetési lúd Anser fabalis 25 - 35 egyed D
Parlagi pityer Anthus campestris 130 - 170 pár B
Szirti sas Aquila chrysaetos 1 - 3 egyed D
Parlagi sas Aquila heliaca 17 - 19 pár A
Békászó sas Aquila pomarina 1 - 3 egyed C
Vörös gém Ardea purpurea 30 - 50 egyed C
Üstökösgém Ardeola ralloides 0 - 20 egyed D
Réti fülesbagoly Asio flammeus 0 - 5 pár C
Réti fülesbagoly Asio flammeus 40 - 40 egyed C
Kontyos réce Aythya fuligula 0 - 50 egyed D
Cigányréce Aythya nyroca 0 - 4 pár C
Cigányréce Aythya nyroca 0 - 20 egyed C
Bölömbika Botaurus stellaris 25 - 30 pár B
Vörösnyakú lúd Branta ruficollis 20 - 60 egyed B
Ugartyúk Burhinus oedicnemus 10 - 15 pár B
Pusztai ölyv Buteo rufinus 1 - 3 egyed C
Lappantyú Caprimulgus europaeus 25 - 35 pár C
fattyúszerkő Chlidonias hybrida 0 - 20 pár D
Fehér gólya Ciconia ciconia 110 - 120 pár B
Fehér gólya Ciconia ciconia 80 - 150 egyed B
Fekete gólya Ciconia nigra 2 - 4 pár C
Fekete gólya Ciconia nigra 40 - 60 egyed C
Kígyászölyv Circaetus gallicus 1 - 3 egyed D
Barna rétihéja Circus aeruginosus 100 - 120 pár B
Kékes rétihéja Circus cyaneus 90 - 110 egyed B
Hamvas rétihéja Circus pygargus 5 - 5 pár C
Kék galamb Columba oenas 800 - 1200 egyed D
Szalakóta Coracias garrulus 90 - 100 pár A
Haris Crex crex 0 - 120 pár C
Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus 15 - 25 pár C
Nagy kócsag Egretta alba 100 - 150 egyed D
Kis kócsag Egretta garzetta 0 - 50 egyed D
Kerecsensólyom Falco cherrug 17 - 18 pár A
Vándorsólyom Falco peregrinus 2 - 4 egyed C
Kék vércse Falco vespertinus 200 - 300 egyed B
Kék vércse Falco vespertinus 30 - 35 pár A
Sárszalonka Gallinago gallinago 0 - 200 egyed C
Sárszalonka Gallinago gallinago 0 - 10 pár C
Rétisas Haliaeetus albicilla 30 - 40 egyed B
Gólyatöcs Himantopus himantopus 5 - 50 pár B
Törpegém Ixobrychus minutus 45 - 55 pár C
Tövisszúró gébics Lanius collurio 450 - 550 pár C
Kis őrgébics Lanius minor 170 - 190 pár B
Nagy goda Limosa limosa 0 - 100 egyed C
Nagy goda Limosa limosa 0 - 10 pár C
Kékbegy Luscinia svecica 0 - 25 pár C
Barna kánya Milvus migrans 4 - 6 egyed D
Barna kánya Milvus migrans 4 - 6 egyed D
Nagy póling Numenius arquata 40 - 60 egyed D
Kis póling Numenius phaeopus 8 - 10 egyed D
Túzok Otis tarda 14 - 15 egyed C
Füleskuvik Otus scops 2 - 5 pár C
Halászsas Pandion haliaetus 2 - 4 egyed C
Darázsölyv Pernis apivorus 2 - 3 egyed D
Pajzsoscankó Philomachus pugnax 100 - 2000 egyed C
Kanalasgém Platalea leucorodia 10 - 15 egyed C
Batla Plegadis falcinellus 0 - 2 egyed D
Aranylile Pluvialis apricaria 100 - 2000 egyed A
Kis vízicsibe Porzana parva 10 - 50 pár C
Pettyes vízicsibe Porzana porzana 0 - 20 pár C
Guvat Rallus aquaticus 5 - 30 pár D
Gulipán Recurvirostra avosetta 0 - 10 pár C
Függőcinege Remiz pendulinus 8 - 12 pár C
Partifecske Riparia riparia 0 - 50 pár D
Karvalyposzáta Sylvia nisoria 20 - 30 pár D
Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 0 - 10 pár D
Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 0 - 100 egyed C
Réti cankó Tringa glareola 450 - 550 egyed B
Piroslábú cankó Tringa totanus 0 - 30 pár C


Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Natura 2000 adatbázis: Hevesi-sík. http://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hubn10004 Letöltés dátuma: 2019-05-27
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.