Felső-kiskunsági szikes puszták és turjánvidék

Betűrendes kereső

A B C D E
F G H I J
K L M N O
P R S T U
V W X Y Z

Kereső

Alapadatok

Terület neve
Felső-kiskunsági szikes puszták és turjánvidék
Terület kódja
HUKN10001
Kiterjedés (ha)
15 776.02ha
Legutóbbi adatfrissítés
2012. október 1

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület

Általános leírás, jellemzés 

A területet szikes gyepek és extenzív szántók dominálják, kisebb felhagyott vagy művelt táblákban, csatornákkal, halastavakkal. A mélyedésekben szikes mocsarak, időszakos vizes élőhelyek jelennek meg tavaszonként. A terület legfőbb természetvédelmi célkitűzése az optimális hidrológiai viszonyok és az extenzív állattartás visszaállítása. Az itteni szoloncsák és szoloncsák-szolonyec típusú szikesek és a szikes talajok jellezője a felszínközeli sókiválás. Jellegükben eltérnek a híres hortobágyi szikesektől, ez utóbbin ugyanis a sókiválás a talajfelszíntől messzebb történik meg, valamint a talajok kémiai összetétele is különböző. A terület a Duna vízgyűjtőjének fontos madárélőhelye mind a vonulási, mind a költési időszakban. Az élőhelyek természetessége a közepes és a jó között változik. A szikesek mikrodomborzata változatos, a  mindössze néhány centiméteres szintkülönbségek jelentős különbségeket produkálnak mind a mikroélőhely, mind az annak megfelelő növényettípus szempontjából. A magas sótartalom és a rossz vízháztartás csak sótűrő fűfélék megtelepedését teszi lehetővé. A szikes rétek, legelők, kopár síkságok, szikpadkák kisléptékű, változatos mozaikja található itt, valamitn mocsarak és szikes tavak, amelyek fontos madár- és rovarélőhelyek. A sekély mélyedésekben magas sókoncentrációjú víztestek alakulnak ki, amelyek nyaranta rendszeresen kiszáradnak. A terület nemcsak a szárazföldi szikes folyamatok, de a különböző  madárfajok állományainak szempontjából is nagy jelentőségű. A vízkormányzó beavatkozások negatív ahtásai ellenére viszonylag jó természetességi állapotú terület.Az itteni buckaközökön találhatók hazánk legnagyobb kékperjés komplexumai. A homoki gyepek és a nyáras-borókások szintén kiemelkedő jelentőségűek, csakúgy, mint a síkvidéki kocsányos tölgyes állományok, amelyek az Alföld egészére nézve veszélyben vannak az erdőgazdálkodási tevékenységek és a csökkentő talajvízszint miatt. Itt található hazánk legnagyobb folytonos gyöngyvirágos-tölgyese. A művelt területek a túzok, az ugartyúk és a székicsér fontos élőhelyei. 

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű madárfajok: nyári lúd, vörös gém, bölömbika, cigányréce, kanalasgém, fattyúszerkő, fehérszárnyú szerkő, kormos szerkő, barna rétihéja, kerecsensólyom, rétisas, gólyatöcs, széki lile, túzok, ugartyúk, székicsér, hamvas rétihéja, réti fülesbagoly, szalakóta, kék vércse, kis őrgébics, vetési varjú, fekete gólya, kígyászölyv.​ 

 

Természetvédelmi célkitűzések 

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Specifikus célkitűzések: Általános veszélyeztető tényezők mérséklése: 1. A kedvezőtlen környezeti hatások (területek kiszáradása, természeti katasztrófák, kedvezőtlen téli időjárás, predátorok, kedvezőtlen szukcessziós folyamatok) lehetőség szerinti mérséklése. 2. A negatív antropogén hatások mérséklése: 2.1. Gyepeken: a feltörés, felülvetés, műtrágyázás, túllegeltetés, alullegeltetés, kedvezőtlen időpontban és módon végzett kaszálás, égetés, csatornázás, tájidegen növényfajok terjedésének megakadolyázása. 2.2. Szántókon: intenzív kemizálás, mezőgazdasági gépek munkavégzése, tarlóégetés 2.3. Erdőkben: nem őshonos fajok telepítése, erdők véghasználata 2.4. Egyéb: emberi zavarás, légtérhasználat, honvédség, vadászat és vadgazdálkodás, védett fajok lelövése, növény- és állatfajok gyűjtése, illegális fakivágás, terület szennyezése, szigeteletlen légvezetékek, vonalas létesítmények építése. Általános természetvédelmi célkitűzések: 1. A kijelölt Natura 2000 terület rendeltetésének megfelelően a fő cél a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelmét szolgáló Natura 2000 területek hálózatának fenntartása és a jelölő élőhelyek, valamint fajok populációinak fejlesztése; 2. A meglévő természetes és természetközeli élőhelyek, ezekre az élőhelyekre jellemző fajok, életközösségek, valamint a biodiverzitás megőrzése, fejlesztése; 3. A degradálódott élőhelyek rehabilitációja, a megsemmisült élőhelyek és ökológiai kapcsolatok rekonstrukciója különös tekintettel a tájra jellemző pusztai- és vizes élőhelyekre, törekvés a tájléptékű rehabilitációra az élőhely feldarabolódás csökkentése érdekében; 4. A természetvédelmi intézkedésekkel összhangban a területek fenntartható használatának biztosítása, a kezelési és fejlesztési intézkedések beépítése a vidékfejlesztési stratégiába; 5. A helyi társadalom szemléletének, ismeretének fejlesztése a természeti értékek, területek vonatkozásában, a természetvédelmi intézkedések kommunikációs fejlesztése. Kezelési stratégiák Élőhelyek megőrzése - A nemzeti park kezelési terveinek felülvizsgálata a Natura 2000 hálózat jelölő élőhelyeinek megőrzése szempontjából; - A természetes és természetközeli vízi- vizes- pusztai- és erdei élőhely mozaikok megőrzése és fejlesztése; - További erdőtelepítések visszaszorítása; - A vizes élőhelyek védőövezetének kialakítása; - Az infrastruktúra és ipari fejlesztések, vonalas létesítmények további terjedésének megakadályozása; - A kavicsbányászat további terjedésének megakadályozása; - Az állami földterületek vagyonkezelési jogának átadása a természetvédelmi kezelőnek; - Földvásárlás a természetvédelmi kezelő javára; - Az érvényben lévő vízjogi engedélyek felülvizsgálata; Élőhelyek rehabilitációja - A szántóterületek arányának csökkentése (kivéve a túzokvédelmi szempontból jelentős egységeket); - A nem őshonos faültetvények természetszerű átalakítása; - Pusztai élőhely-rehabilitáció természetszerű gyepek kialakításával; - Vizes élőhely rehabilitáció vízvisszatartással és árasztással; - Tájrehabilitáció - Nyílt vízfelületek kialakítása; - A bányatelkek, tájsebek és illegális hulladéklerakók felszámolása és rekultivációja; - A tájidegen növényfajok visszaszorítása (különösen keskenylevelű ezüstfa, aranyvessző); - Az állami földterületek vagyonkezelési jogának átadása a természetvédelmi kezelőnek; - Földvásárlás a természetvédelmi kezelő javára - Az érvényben lévő vízjogi engedélyek felülvizsgálata; Fajok megőrzése - A kmt. jelölő fajainak megőrzése elsődlegesen az általános élőhely megőrzésen és rehabilitációs stratégián keresztül valósul meg; - A nemzeti park kezelési terveinek felülvizsgálata a Natura 2000 hálózat jelölő fajainak megőrzése szempontjából; - A kmt. jelölő fajainak megőrzésére irányuló speciális intézkedések kidolgozása; - Fajmegőrzési tervek kidolgozása a Magyarország vonatkozásában különösen jelentős és veszélyeztetett jelölő fajokra; Különleges madárvédelmi intézkedések - Túzokkíméleti területek kialakítása - A madárpopulációk szaporodási lehetőségeinek fejlesztése - A madárpopulációk táplálkozási lehetőségeinek fejlesztése - A madárpopulációk zavartalanságának biztosítása - A vonalas létesítmények okozta madárpusztulások csökkentése - A halastavak üzemrendjének szabályozása - A vadászati, vadgazdálkodási tevékenység (üzemtervek) felülvizsgálata Vidékfejlesztés - Az ökológiai feltételekhez alkalmazkodó fenntartható földhasználati struktúra kialakítása, különös tekintettel a természet- és tájvédelmet szolgáló tevékenységek támogatására; - A természeti erőforrások környezettudatos használatának általános fejlesztése, az elővigyázatosság és megelőzés elvének érvényre juttatásával, fennmaradt hagyományos gazdálkodási formák megőrzése; - Az agrárgazdaság fenntartható fejlesztése területi feltételeinek biztosításával hozzájárulni a népességmegtartó képesség új alapokra helyezéséhez a tájgazdálkodás hosszú távú biztosítása érdekében. Kutatás, monitoring A legfőbb élőhely- típusokhoz köthető célkitűzések Az SPA területén prioritásként megjelölt madárfajok populációméretének, valamint a fajok élőhelyének elérni kívánt minőségbeli, kiterjedésbeli és elhelyezkedésbeli célállapotának meghatározása és rendszeres felülvizsgálata, beleértve az adott faj jelenlegi és potenciális előfordulási területeit egyaránt. Vizes élőhelyek Az időszakos, vagy állandó vizes élőhelyekhez kötődő madárfajok esetében a természetes vízkészletek megőrzése, valamint az élőhelyek megóvása érdekében a kedvező vízállapotok kialakítása mesterséges árasztások révén az elsődleges célkitűzés. Az SPA területén a mesterséges vizes élőhelyek számának, a meglévők kiterjedésének növelése a jövőben nem, míg a meglévők fenntartása és állapotuk javítása kiemelt természetvédelmi célkitűzés. A természetes vízkészletek megőrzése és a területi adottságokhoz igazodó mezőgazdasági művelés mellett a természetes, jellemzően időszakos vizes élőhelyek száma növekedhet. Szántó- és gyepterületek A változatos pusztai környezetet biztosító szántó, gyep és időszakos vizes élőhely-komplexek fenntartása, illetve az egyes élőhelyek arányának javítása kiemelt természetvédelmi célkitűzés a pusztai madárközösségek védelme érdekében. A mezőgazdasági környezethez kötődő madárfajok populációinak megőrzése és kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása érdekében az alábbi célkitűzések megvalósítása szükséges: 1. Az élőhelyek átalakítása miatt, a jelölő madárfajok jelenlegi és potenciális élőhelyén bekövetkező irreverzibilis változások (pl. új kavicsbányák létesítése, meglévő kavicsbányák bővítése, újabb erdősítések, infrastrukturális beruházások létesítése stb.) megakadályozása. 2. A szántóföldi művelés racionalizálása az agrártámogatások fenntartásával, de a jelenleginél racionalizáltabb és célirányosabb kifizetése által. 2.1.A földrészletek művelési ágának, illetve termőhelyi adottságának, természetbeni állapotának újbóli meghatározása és kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő művelés támogatása. 2.2. Az intenzív mezőgazdasági művelés lehetőségeinek korlátozása az agrár-környezetgazdálkodási program természetvédelmi célprogramjainak értékelésével és módosításával, valamint a horizontális célprogramok háttérbe szorításával. 3. A gyepterületek általános védelme, természetvédelmi állapotuk helyreállítása 3.1. A gyepterületek arányának növelése elsősorban a kedvezőtlen adottságú szántóterületek visszagyepesítése révén. 3.2. A gyepterületek tényleges kiterjedésnek növelése az inváziós tájidegen növények állományainak visszaszorítása révén. 4. Az SPA területén fészkelő madárfajok költési sikerének növelése: 4.1. Mezőgazdasági és vadgazdálkodási tevékenységek ésszerű szabályozása a szaporodási időszakban, a szabályozási rendszer rendszeres felülvizsgálata mellett. A felülvizsgálatnak az előírások hatékonyságának értékelésén túl a védendő fajok körének meghatározására, illetve a korlátozások alkalmazásnak térbeliségére is ki kell terjednie. 4.2. A pusztai környezetben meglévő magányos fák, fasorok és kisebb facsoportok természetvédelmi állapotának helyreállítása a megfelelő utánpótlás biztosításával és az őshonos fafajok arányának növelésével. 4.3. A gyepterületek hasznosítási módjának (kaszálás, vagy legeltetés) meghatározása, figyelemmel a fészkelő és vonuló fajok ökológiai igényire, így különös tekintettel a kaszálás időpontjára, valamint a legeltetés időzítésére, módjára és mértékére. 5. A degradált élőhelyek természetvédelmi helyzetének helyreállítása, különös tekintettel a korábban létesített vonalas létesítmények (pl. funkció nélküli belvízelvezető-árkok és öntözőcsatornák, légvezetékek) felszámolásával, újabb létesítések megakadályozásával. Erdők Az SPA területén található legjelentősebb erdei élettérben (Peszéri erdő) fészkelő madárfajok természetvédelmi helyzetének helyreállítása a természetes, vagy természetközeli foltok megőrzésével, valamint azok arányának növelésével, valamint a vadgazdálkodói és erdészeti, és különféle illegális emberi tevékenységek (pl. gyöngyvirággyűjtés) okozta zavarás csökkentésével. A jelölő pusztai élőhelyek és fajok állományainak térbeli kapcsolatait rontó, természetvédelmi célt nem szolgáló erdőtelepítések kerülendők. 

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Fülemlesitke Acrocephalus melanopogon 10 - 15 pár D
Kanalas réce Anas clypeata 300 - 400 egyed B
Tőkés réce Anas platyrhynchos 3500 - 3500 egyed C
Böjti réce Anas querquedula 100 - 150 egyed B
Nagy lilik Anser albifrons 4000 - 15000 egyed B
Nyári lúd Anser anser 50 - 50 pár B
Nyári lúd Anser anser 1500 - 2000 egyed B
Vetési lúd Anser fabalis 200 - 220 egyed C
Parlagi pityer Anthus campestris 30 - 40 pár C
Parlagi sas Aquila heliaca 1 - 2 egyed D
Vörös gém Ardea purpurea 10 - 15 pár C
Vörös gém Ardea purpurea 20 - 30 egyed C
Üstökösgém Ardeola ralloides 20 - 30 egyed D
Réti fülesbagoly Asio flammeus 15 - 20 egyed B
Réti fülesbagoly Asio flammeus 5 - 10 egyed C
Réti fülesbagoly Asio flammeus 0 - 5 pár C
Cigányréce Aythya nyroca 15 - 20 pár C
Bölömbika Botaurus stellaris 15 - 25 pár B
Vörösnyakú lúd Branta ruficollis 5 - 10 egyed C
Ugartyúk Burhinus oedicnemus 10 - 15 pár B
Pusztai ölyv Buteo rufinus 2 - 4 egyed A
Lappantyú Caprimulgus europaeus 10 - 20 pár C
Széki lile Charadrius alexandrinus 3 - 3 pár B
Havasi lile Charadrius morinellus 0 - 4 egyed D
fattyúszerkő Chlidonias hybrida 0 - 50 pár C
Kormos szerkő Chlidonias niger 100 - 300 egyed B
Fehér gólya Ciconia ciconia 100 - 250 egyed B
Fehér gólya Ciconia ciconia 25 - 30 pár C
Fekete gólya Ciconia nigra 20 - 25 egyed C
Fekete gólya Ciconia nigra 3 - 3 pár C
Kígyászölyv Circaetus gallicus 4 - 5 egyed B
Barna rétihéja Circus aeruginosus 15 - 25 pár C
Kékes rétihéja Circus cyaneus 50 - 100 egyed B
Hamvas rétihéja Circus pygargus 10 - 15 pár B
Szalakóta Coracias garrulus 20 - 30 pár B
Haris Crex crex 0 - 20 pár C
Közép fakopáncs Dendrocopos medius 2 - 3 pár D
Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus 20 - 40 pár C
Fekete harkály Dryocopus martius 2 - 3 pár D
Nagy kócsag Egretta alba 10 - 50 egyed C
Nagy kócsag Egretta alba 100 - 250 egyed C
Kis kócsag Egretta garzetta 10 - 20 egyed D
Kerecsensólyom Falco cherrug 4 - 6 pár B
Vándorsólyom Falco peregrinus 2 - 3 egyed D
Kék vércse Falco vespertinus 15 - 20 pár B
Sárszalonka Gallinago gallinago 100 - 150 egyed B
Sárszalonka Gallinago gallinago 0 - 50 pár B
Székicsér Glareola pratincola 4 - 7 pár A
Daru Grus grus 40 - 50 egyed D
Rétisas Haliaeetus albicilla 1 - 2 egyed C
Rétisas Haliaeetus albicilla 8 - 10 egyed C
Gólyatöcs Himantopus himantopus 10 - 20 pár C
Törpegém Ixobrychus minutus 15 - 20 pár C
Tövisszúró gébics Lanius collurio 50 - 70 pár C
Kis őrgébics Lanius minor 50 - 60 pár C
Szerecsensirály Larus melanocephalus 30 - 50 pár B
Nagy goda Limosa limosa 1500 - 2000 egyed B
Nagy goda Limosa limosa 40 - 40 pár B
Erdei pacsirta Lullula arborea 8 - 10 pár C
Kékbegy Luscinia svecica 2 - 5 pár C
Nagy póling Numenius arquata 25 - 30 pár A
Nagy póling Numenius arquata 200 - 200 egyed C
Kis póling Numenius phaeopus 20 - 30 egyed C
Bakcsó Nycticorax nycticorax 70 - 80 egyed C
Túzok Otis tarda 400 - 420 egyed A
Túzok Otis tarda 450 - 500 egyed A
Halászsas Pandion haliaetus 3 - 5 egyed C
Darázsölyv Pernis apivorus 2 - 2 pár D
Kis kárókatona Phalacrocorax pygmeus 0 - 10 egyed C
Pajzsoscankó Philomachus pugnax 4000 - 5000 egyed B
Kanalasgém Platalea leucorodia 40 - 50 egyed B
Batla Plegadis falcinellus 0 - 6 egyed A
Aranylile Pluvialis apricaria 2000 - 4000 egyed A
Feketenyakú vöcsök Podiceps nigricollis 15 - 20 pár B
Kis vízicsibe Porzana parva 0 - 10 pár C
Pettyes vízicsibe Porzana porzana 0 - 10 pár C
Gulipán Recurvirostra avosetta 5 - 10 pár C
Küszvágó csér Sterna hirundo 50 - 100 pár B
Karvalyposzáta Sylvia nisoria 5 - 10 pár D
Réti cankó Tringa glareola 200 - 500 egyed B
Piroslábú cankó Tringa totanus 50 - 80 egyed B
Piroslábú cankó Tringa totanus 30 - 40 pár B


Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Natura 2000 adatbázis: Felső-kiskunsági szikes puszták és turjánvidék. http://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hukn10001 Letöltés dátuma: 2019-05-27
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.