Helyet a természetnek! – Egy új remény
Új európai szabályozás-javaslat az élőhelyek helyreállításáról és a kémiai növényvédőszerek használatának csökkentéséről!
A természeti sokféleség csökkenése, a természetes élőhelyek fogyatkozása világszerte – így Európában1 , ezen belül hazánkban is – gyorsuló ütemben zajlik2 . Régóta ismert, hogy a védett és Natura 2000 területek kijelölése és megóvása, még ha hibátlanul is menne végbe sem lenne képes ellensúlyozni az ezeken kívül zajló negatív folyamatokat. Az iparszerű mezőgazdálkodás és a beépített területek egyre terjeszkedő „tengerében” úszó zöld szigetek nem elegendőek az élővilág fennmaradásához.
A megoldás: amilyen mértékben csak lehetséges, csökkentenünk kell az emberi tevékenységek okozta környezeti terhelést, és helyre kell állítanunk a sérült élőhelyeket a védett területeken kívül is – helyet kell biztosítanunk a természetnek.
Az Európai Bizottság június 22-én szabályozási javaslatot terjesztett elő az emberi tevékenységek következtében károsodott élőhelyek helyreállítására. A javaslat rendkívüli jelentőségű, az első olyan szabályozás, amely az uniós tagországok számára kötelezettségként írja elő a mezőgazdasági területek, a tengerek, az erdők, sőt a városokban található egykori élőhelyek 20%-ának helyreállítását az évtized végéig. Ezzel párhuzamosan javaslat született arra is, hogy 2030-ig 50%-kal csökkentsék a mezőgazdaságban használt kémiai növényvédőszerek használatát és kockázatát.
A természeti rendszerek helyreállítása és a vegyszerhasználat csökkentése nem csupán a biodiverzitás megóvása szempontjából fontos, de a biztonságos, egészséges élelmiszerek előállításának is alapvető feltétele: mérgezett környezetben, ahonnan a természet elmenekül, a beporzó rovarok eltűnnek, nem lehet egészséges élelmiszert sem termelni. Európa vizes élőhelyeinek, folyóinak, erdőinek, gyepeinek, tengeri ökoszisztémáinak, városi környezeteinek helyreállítása ezért kulcsfontosságú és költséghatékony befektetés: élelmezésbiztonságunk, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességünk, egészségünk és jólétünk érdekében.
Magyarország kiváltságos helyzetben van abban a tekintetben, hogy az állami tulajdonú és a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő védett természeti területek alapvető fenntarthatósági garanciát biztosítanak a jövő nemzedékek számára és a biodiverzitás utolsó mentsvárai, mégsem lehetünk nyugodtak. Hazánkban a mezőgazdasági területek – a szántók, gyepek, gyümölcsösök természeti sokféleségét veszítjük el a legnagyobb ütemben, aminek oka egyfelől a területek beépítése, másfelől a zsugorodó termőterületek egyre intenzívebb hasznosítása. Az „eredményt” lemérhetjük a madárállományok összeomlásában és a beporzó rovarok – köztük a házi méhek – populációinak csökkenésében, vagy éppen egykor gyakori apróvadfajaink erőteljes fogyatkozásában. Mindeközben a szántóként művelt területeink legalább 10%-a szántóművelésre alkalmatlan3 , belvíz- és aszályérzékeny, gyenge termőképességű: ezeken a területeken ma a közösségi agrárforrásokból támogatott intenzív – talajforgatással és vegyszeres növényvédelemmel4 megvalósuló – mezőgazdálkodás egyetlen valódi eredménye a környezeti kár: a talaj vészes fogyatkozása, az élőhelyek és fajok eltűnése. Ezek a művelésre alkalmatlan területek jelenhetik a természet helyreállításának alapját: a mezőgazdálkodókat itt abban kell támogatni5 , hogy a természetvédelmi ágazattal együttműködve aktívan vegyenek részt a víz visszatartásában, a gyepek kíméletes hasznosításában, a természetes élőhelyek kialakításában. 6
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az európai természetvédelmi szervezetekkel együtt előremutatónak, és fontosnak tartja a Bizottság javaslatát, és azért dolgozik, hogy a javaslatcsomag minél magasabb szintű célokkal és kötelezettségekkel válhasson a következő évtized meghatározó európai természetvédelmi szabályozásává.
A klímaváltozás és az ökológiai válság nem a jövő kihívása, hanem a mindennapok valósága: rendkívüli időkben rendkívüli lépésekre van szükség.
További információk a jogszabály-tervezettel kapcsolatban:
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_22_3746
1 https://www.mme.hu/mintegy-600-millio-feszkelo-madarral-lett-kevesebb-az-europai-unioban-1980-ota-0
2https://www.mme.hu/aggasztoak-legfrissebb-magyarorszagi-madarallomany-elemzesek-20200527
3 https://www.mme.hu/ki-szelet-vet-vihart-arat
4https://www.mme.hu/rakkockazatu-glifozat-tilalmat-kovetelik-zold-szervezetek-az-agrarminisztertol
5 https://www.mme.hu/haromszoros-kornyezeti-vallalast-novekvo-videkfejlesztesi-keretekbol-20210201
6https://www.mme.hu/vedett-teruletek-megovasa-keves-helyre-kell-allitanunk-termeszetet-ha-elni-akarunk
