CIGÁNYRÉCE (Aythya nyroca)

A cigányréce állománya világszerte drasztikusan csökken, olyannyira, hogy ma már a globálisan veszélyeztetett fajok közé tartozik. A faj biológiájáról viszonylag szerények az ismereteink. Ezért fontos, hogy haladéktalanul megkezdődjenek azok a kutatások, amelyek a cigányréce élőhelyválasztásának, költés- és táplálkozásbiológiájának, valamint a fajt veszélyeztető tényezőknek a jobb megismerését szolgálják.

A védelmi terv számba veszi a cigányréce magyarországi állományát veszélyeztető tényezőket, melyek a következők: élőhelyek megszűnése és leromlása, vadászat, tájidegen fajok betelepítése, nem megfelelő időben végzett munkálatok a fészkelőhelyen, emberi zavarás stb. A veszélyeztető tényezők elhárítására az alábbi intézkedéseket kell megvalósítani: a még nem védett élőhelyek védetté nyilvánítása, a fészkelőhelyül szolgáló gátak, töltések kaszálásának késleltetése, mesterséges fészkelőhelyek létesítése, természetes élőhelyeken a fiókákat is elfogó ragadozóhalakra háromévenkénti kontrollhalászat rendezése, az amur kiszorítása legfontosabb élőhelyeiről, vadászat során az illegális lelövések megakadályozása. Az utóbbi időben egyre több alkalommal jelentkező illegális vadászat visszaszorítása érdekében a vadászati hatóságokkal és a vadászati érdekképviseleti szervekkel közösen kell megtenni a szükséges intézkedéseket.

ELTERJEDÉS
A cigányréce fő költési területe Kelet-Európától egészen Nyugat-Kínáig (Xinjiang Uygur Zizhiqu, ill. Sichuan tartományok) és Nyugat-Mongóliáig terjed. A legnagyobb sűrűségben a kelet-európai sztyeppék tavain fészkel. Kicsi, elszigetelt állományok élnek Líbiában, Törökországban, Iránban, Afganisztánban és Kashmírban. Korábban költött Marokkóban, Algériában és Izraelben is. Hazánkban elsősorban a Dél-Dunántúl kis kiterjedésű, völgyzárógátas halastavain, a Bodrogzug és a Taktaköz a holtágaiban él jelentősebb állománya, de kisebb számban az Alföldön is előfordul, elsősorban a halastavakon. Az Észak-Dunántúlon csak kis számban és csak néhány helyen költ.

ÁLLOMÁNYNAGYSÁG
A cigányréce világállományát legfeljebb 70 000 példányra becsülik. Nem ismertek azonban pontosan az egyes részállományok. Az utóbbi években a korábban ismert világállományhoz képest igen jelentős állományokat találtak Kazahsztánban és Üzbegisztánban. Ezeknek az új populációknak a vizsgálata még nem fejeződött be és egyelőre nem is publikálták az eredményeket. Három egymástól jól elkülöníthető állatföldrajzi régióban létszáma az alábbiak szerint alakul:

 

Nyugat-Mediterráneum - Nyugat-Afrika      10 000 pld.
Kelet-Európa - Fekete tenger - Kelet-Mediterráneum 10 000-50 000 pld.
 Délnyugat-Ázsia - Északkelet-Afrika 5 000 pld.

 

A magyarországi állományról átfogó felmérés 1997 előtt nem készült. Korábban a nálunk fészkelők számát 1200-1600 párra becsülték. Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya által 1997-ben végzett felmérés szerint hazai állománya ma már nem több mint 585-675 pár, amely a következőképpen oszlik meg:

 

Biharugra 20-25 pár
Bodrogzug - Taktaköz 140-150 pár
Dél-Alföld 40-50 pár
Dél-Dunántúl 200-250 pár
Hortobágy 140-150 pár
Kis-Balaton 45-50 pár

 

VÉDELMI HELYZET
A cigányréce Magyarországon 1982-tól védett, 1992 óta pedig fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. Az MME által 1999-ben összeállított Vörös Lista szerint magyarországi állománya alapján az ún. ritka fajok kategóriájába tartozik.

ÉLETMÓD
Fészkelőterület
Magyarországon legjellemzőbb fészkelőhelyei a halastavak, holtágak, természetes mocsarak. Kedveli azokat az élőhelyeket, ahol foltszerűen található a gyékény és a sás, illetve ahol gazdag hínárvegetáció van. Azokban a vizekben, ahol csak vékony parti nádszegély található, nem telepszik meg. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egymástól viszonylag eltérő jellegű élőhelyeken is megtelepedik, de pontos és részletes információink egyelőre nincsenek arról, hogy milyen ökológiai tényezők befolyásolják a fészkelőhely kiválasztását.

Költés
Fészkét nyílt vizek közelében, a szegélynövényzetbe építi a környezetében található növényekből, melyet saját tollaival bélel. Szívesen fészkel sirálytelepeken is. Tojásainak száma 8-12. Előfordul, hogy több tojó közös fészekbe, vagy más fajok fészkébe rakja tojásait. Csak a tojó kotlik, a gácsér ilyenkor általában a közelben tartózkodik. A kotlási idő 25-28 nap. A fiókák felszáradás után együtt hagyják el a fészket. Röpképességüket két hónapos korukra érik el. Gyakori, hogy a család a fiókák röpképessé válása után is együtt marad. Május elejétől június végéig vannak friss fészekaljai. Költési ideje augusztus végéig is elhúzódhat.

Táplálkozás
A cigányréce táplálkozása kevéssé kutatott, annak ellenére, hogy korábban vadászható faj volt. Gyomortartalom-vizsgálatok alapján tudjuk, hogy gyommagvakat, zöld növényi részeket, rovarlárvákat, csigákat és kultúrnövénymagvakat eszik. Alkalmanként rákokat, békákat és apró halakat is fogyaszt.

Vonulás
A cigányréce fontos telelőterületei a Fekete- és Kaszpi-tenger térségében, a Földközi- tenger környékén találhatók, de legnagyobb számban Kelet-Afrikában (Szudán, Etiópia) és Nyugat-Afrikában (Szenegál) telel. További áttelelő állományok találhatók Spanyolországban, Irakban és Iránban, Pakisztánban, Észak-Indiában, Észak-Burmában és Dél-Kínában is. A Magyarországon fészkelők márciusban érkeznek vissza telelőhelyükről és novemberben vonulnak el. Az átvonulók miatt létszámuk számban április elején, valamint augusztus végén, szeptember elején megemelkedik. A magyarországi állomány főként a Kelet-Mediterráneumban, a Fekete-tenger környékén és Törökországban tölti a telet. Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozni kisebb áttelelő csapataival.

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
Élőhelyek megszűnése, leromlása
A veszélyeztető tényezők közül a legjelentősebb a faj számára ideális élőhelyek megszűnése. Az utóbbi évtizedekben eltűnt vizes élőhelyek nagy része a cigányréce számára is alkalmas volt. Nagy veszélyt rejt a halastavak művelésének felhagyása, illetve helyenként intenzív hasznosítása, de gyakori probléma a természetes mocsarak felgyorsult eutrofizációja is. Az élőhelyeket közvetlenül érintő negatív emberi hatások mellett az utóbbi időszak rendkívüli csapadékszegénysége is súlyosan érintette állományát, mivel a kis kiterjedésű vizes élőhelyek sok helyen megszűntek. Az élőhelyek pusztulásánál a legfontosabb tényező a vízinövényzet pusztulása, szerkezetének megváltozása, átrendeződése. Ez elsősorban a halastavainkon élő cigányrécéket veszélyezteti, mert ott gyorsan változhatnak ezek az ökológiai tényezők. A növényzet irtása mellett az eutrofizációs folyamatok is veszélyeztethetik a cigányréce élőhelyeit, ha azok a kis kiterjedésű nyílt vízterületek eltűnésével járnak.

Vadászat
Valószínű, hogy sokkal jelentősebb veszélyeztető tényező, mint azt korábban gondoltuk. A közelmúltban igen súlyos szabálytalanságok váltak ismerté. Elsősorban ott jelentkezik ez a veszélyeztető tényező, ahol jelentős állományok élnek, és a vízivad-vadászati szezon folyamán külföldi (olasz) vendégvadászokat is fogadnak. Egyes jelentős magyarországi élőhelyein a terítékekben rendszeresen 3-5%-nyi cigányrécét találtak. Középtávon el kell érni, hogy a vízivad vadászat kizárólag a tőkés récére korlátozódjon.

Emberi zavarás
Azokon a területeken, ahol jelentős az emberi zavarás, előfordulhat, hogy a madarak szaporodási sikere csökken, bár nem állnak rendelkezésünkre információk arról, hogy a faj milyen mértékben viseli el a zavarást. Mindenesetre biztos, hogy a költési és a vedlési időszakban történő zavarás az, amely a leginkább problémát jelenthet a madarak számára.

Ólommérgezés
Azokon a területeken, ahol hosszú ideje aktív vadászati tevékenység folyik, gyakran nagy mennyiségben halmozódhat fel a tavak aljzatán ólomsörét. A víz alá bukó, az iszapban keresgélő madarak ezt könnyen felveszik és mérgeződhetnek. Arról, hogy ez a jelenség a magyarországi cigányrécéket milyen mértékben károsítja, nincsenek pontos információink.

Tájidegen fajok betelepítése
Alkalmilag előfordulhat, hogy halastavakon költő cigányrécék élőhelyeit a faunaidegen amur (Ctenopharyngodon idella) károsítja. Mivel ez a halfaj főleg a halastavak növényzetét (hínár, gyékény, sás stb.) fogyasztja, ha nagy mennyiségben telepítik, teljesen megváltoztathatja a növényzetet.

Gátak, töltések költési időben történő kaszálása
Több megfigyelés is tanúskodik arról, hogy a cigányréce szívesen választja fészkelőhelyül a halastavak, víztárolók háborítatlanabb töltéseit. Ezeket a kötelező karbantartás részeként májusban, júniusban lekaszálják, és ezzel tönkreteszik az abban megtelepedő récefélék fészkeit is. Ez különösen ott veszélyes, ahol a gát kínálja az egyetlen alkalmas fészkelőhelyet. A Kis-Balaton területén több alkalommal szükség volt arra, hogy az ilyen fészkeket áthelyezzék.

Halászhálókban történő pusztulás
Esetenként előfordulhat, hogy a halastavak lecsapolásakor, lehalászásakor a még röpképtelen vagy vedlő madarak nem tudnak elrepülni, lebukva próbálnak menekülni és így a halászhálókba gabalyodva pusztulnak el.

Más fajok hatása
Egyes ragadozó fajok számottevő mértékben ronthatják a cigányréce költési sikerét, a fiókák túlélési esélyét. Azokban a halastavakban, ahol számottevő mennyiségű, nagy méretű ragadozóhalat is tartanak, gyakran esnek a fiókák a harcsák és a csukák áldozatául. Potenciális veszélyforrást jelenthetnek továbbá természetesen a ragadozómadarak is. Mindenképpen szólni kell az agresszív fajokkal, mindenekelőtt a bütykös hattyúval kapcsolatos jelenségről. Egyes kutatók szerint azokon a területeken, ahol a hattyú megtelepszik, a különböző lúd- és récefajok szaporodási sikere csökken. Különösen veszélyes lehet ez a jelenség a cigányrécére, mert az a récefélék között is viszonylag kis termetű madár.

VÉDELMI CÉLKITŰZÉS
Biztosítani kell a jelenlegi költőhelyek állapotának fenntartását és a degradálódottak rekonstrukcióját. Az MME célkitűzése, hogy néhány éven belül megállítsa a hazai állomány fogyatkozását, és 2005-ig meginduljon a fészkelő párok számának növekedése.

FELADATOK
Jogi szabályozás
A faj jelenlegi védettségi szintjét hosszú távon fenn kell tartani. Gondoskodni kell a jelentős költőhelyek védetté nyilvánításáról. A vízivad-vadászati szezon korai kezdete a cigányréce vedlésének elhúzódása miatt nagy veszélyt rejt magában, többek között ezért is biztosítani kell, hogy az mielőbb kizárólag a tőkés récére korlátozódjon illetve hogy e fajra is csak 10-14 nappal később kezdődjön. Legfontosabb, még nem védett élőhelyeit védetté kell nyilvánítani. El kell érni, hogy az ólomsörét használata két éven belül megszűnjön, és helyette acélsörétet használjanak.

Gyakorlati védelem
Élőhelyein a vízinövényzet kezelését, a halastavakon az irtását, a hínárkaszálást úgy kell elvégezni, hogy az ne rontsa megtelepedési esélyeit, illetve a költés sikerességét. Az esetleges vizes élőhely-rekonstrukciók tervezésekor figyelembe kell venni a faj élőhelyi igényeit (mozaikosság, vegetáció-mintázat). Biztosítani kell, hogy legfontosabb halastavi élőhelyein az amurt ne telepítsék, vagy ha már betelepítették, akkor azt onnan ki kell szorítani. Azokon a töltéseken, ahol fészkelésére számítani lehet, a töltések kaszálását július második felére kell halasztani. Azokon a természetes élőhelyein, ahol nagytestű ragadozóhalak is élnek, három évente kontrollhalászatot kell rendezni. A külföldön már sikerrel használt fészekkosarakat, fészkelőládákat Magyarországon is széleskörűen alkalmazni kell. Költőhelyén gondoskodni kell a gyékényes és a nádas egy részének visszahagyásáról. Az így megmaradt ún. avas nádasok mellett az aratást február végén be kell fejezni. Biztosítani kell - akár őrzéssel is - a madarak zavartalanságát azokon a helyeken, ahol nagy mennyiségű vedlő madár gyűlik össze. Azokon a területeken, ahol nagy mennyiségben táplálkozik a cigányréce, kerülni kell az év minden időszakában a vízivadvadászatot, mert a tavak aljzatában az ólomsörét felhalmozódhat. Az MME tulajdonában és kezelésében lévő területek közül több is fontos fészkelőhelye a cigányrécének (pl. Biharugrai-halastavak, belső-somogyi halastavak). Ezeken a területeken kiemelten kell kezelni a cigányréce védelmét, segíteni kell megtelepedését és sikeres szaporodását.

Kutatás és monitoring
Folytatni kell a hazai állomány monitorozását és térbeli eloszlásának folyamatos vizsgálatát. A monitoring mellett különös hangsúlyt kell fektetni a jövőben a faj élőhelyválasztásának, költésbiológiájának és veszélyeztető tényezőinek jobb megismerésére. A korábban kidolgozott kutatási terv alapján folytatni kell az MME Cigányréce-kutatási Programját a Pacsmagi-halastavakon. Szükséges olyan témaköröket is kutatni, mint a madarak ólommérgezésének jelentősége, más fajok cigányrécére gyakorolt hatása.

Tudatformálás és propaganda
Legfontosabb előfordulási helyein tájékoztatni kell a vad- és a halgazdálkodókat a faj veszélyeztetettségéről és a védelme érdekében szükséges intézkedésékről. A külföldi vendégvadászok számára információs anyagot kell készíteni, amely tartalmazza a cigányréce főbb faji bélyegeit, segíti terepi felismerését és a vadászható fajoktól való elkülönítését. Gondoskodni kell arról, hogy valamennyi külföldi és hazai vadász kézhez kapja az ismertetőt.

EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEK, SZEMÉLYEK
Az MME a cigányréce-védelmi tevékenységét a természetvédelmi és vadászati hatóságokkal szoros együttműködésben valósítja meg. Az állományfelmérési és monitoring tevékenység elsősorban az MME tagságának feladata. Napi együttműködést kell kialakítani a vadászatra jogosult szervek képviselőivel és meg kell ismertetni velük a védelmi célokat. A halastavakon élő cigányrécék védelme érdekében együtt kell működni a halgazdálkodókkal, gondoskodni kell a halászati ütemtervek és a védelmi célok összehangolásáról.

IRODALOM
Anonymus (1998): New Ramsar sites help conserve the Ferruginous Duck in Hungary.
TWSG News 11.11. p.

Crockfrod, N.- Green, N.- Romacora, G. - Schaffer, N. - Stowe, T. -Williams, G. (1996):
Action plan for the Corncrake (Crex crex) in Europe.
Globally threatened birds in Europe. Action plans. 205-243. p.

Habermeier, A. (1998): Zur Situation der weltweit gefährdeten Moorente (Aythya nyroca) in
Deutchland und Europa.
Ber. z. Vogelschutz 35.119-126. p.

Magyar, G. (1998): Cigányréce (Aythya nyroca Güldenstädt, 1770).
In Magyar, L.-Hadarics, T.-Waliczky, Z.-Schmidt, A.-Nagy, T.-Bankovics, A.:
Nomenclator Avium Hungariae. KTM Madártani Intézet - MMTE, Budapest-Szeged.

Szabó, B. (1998): Jelentés az 1997. Évi cigányréce-felmérési programról.
Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztályának Hírlevele. Budapest, 1998.

Szabó, B. (1998): Adatok néhány vadlúd és vadréce ólom és kadmiumterheléshez: az ivarok és a fajok közötti különbségek vizsgálata.
Ornis Hungarica Vol. 8 Suppl. 1 95-99. p.

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
és más állatfajok védelméhez!

     

     

 

     Egyéni és céges adományozás >>

 

     Köszönjük!