Oázisok az agrársivatagban – felhagyott tanyahelyek és parlagi sasok védelme a Jászságban

A hazánkban több mint ezer éves múlta visszatekintő tanyasi életmód, az ezzel járó kisparcellás, mozaikos mezőgazdálkodás és a régebben hatalmas területeken folyó legeltető állattartás alakította ki az Alföld és a Duna-Tisza köz jellegzetes pusztai kultúrtáját. Az évszázadokon keresztül önfenntartóan „működő” vidék rengeteg állatnak kínált életteret, illetve számos faj tanulta meg kihasználni az ember kínálta lehetőségeket.

Megvásárolt tanyahely Jászárokszállás térségében (Fotó: Fatér Imre).


A tulajdonosváltást követően az MME a helyi vadászokkal és gazdálkodókkal együttműködésben sas- és apróvadélőhely-kezelésbe kezdett:

  • az elhanyagolt, kedvezőtlen kor- és fajösszetételű faállományokat erdészeti irányelvek alapján (gyérítés és törzsalakítás) madárbaráttá alakítják;
  • a sarjaztatásra szánt törzseket évente kora nyáron visszavágják, hogy télre zsenge hajtásokat neveljenek a mezei nyulak számára;
  • az énekesmadarak és apróvadak számára búvó- és szaporodóhelyül szolgáló kökény-, illetve a termőhelyi adottságoknak megfelelően helyenként vadrózsa-bokrokat ültetnek a tanyahelyek szegélyébe;
  • a helyenként jelentős állományú behurcolt és vészesen szaporodó bálványfákat vegyszeresen injektálják és permetezik, majd kiszáradása után a fákat kivágják;
  • a tanyahelyeken szórványban megtalálható, tájra jellemző gyümölcsfa-fajtákat (elsősorban szilva, birsalma, körte) egészségügyi kezeléssel (metszés, visszavágás) őrizzük meg, illetve helyenként új példányokkal pótolják;
  • a parlagi sasok számára a későbbiekben fészkelést, pihenést biztosító, több mint 900 őshonos fát ültetnek, úgy mint kocsányos tölgy, fehér és fekete nyár, magyar kőris, mezei szil, mezei juhar és virágos kőris;
  • a korábban változó módon kezelt vagy felhagyott gyomos lágyszárútársulások tisztító kaszáláson esnek át, hogy a területre jellemző őshonos fajok teret nyerhessenek;
  • az elültetett fákat és cserjéket szükség szerint az első években többször öntözik, hogy a megfelelő gyökérrendszer kialakulása előtt nehogy kiszáradjanak.

MME HELICON LIFE+ projekt - tisztító kaszálás (Fotó: Fatér Imre - parlagisas.hu)
Tisztító kaszálás, …

MME HELICON LIFE+ projekt - fatelepítés (Fotó: Fatér Imre - parlagisas.hu)
 … fa- …

MME HELICON LIFE+ projekt - cserjeültetés (Fotó: Fatér Imre - parlagisas.hu)
… és cserjeültetés, …

MME HELICON LIFE+ projekt - cserjeültetés (Fotó: Fatér Imre - parlagisas.hu)
… gondozás, …

MME HELICON LIFE+ projekt - öntözés (Fotó: Fatér Imre - parlagisas.hu)
… öntözés (Fotók: Fatér Imre).

 

A két-három évig tartó élőhely-kialakítási munkákat követően az a cél, hogy a területeken csak a feltétlenül szükséges további beavatkozások történjenek meg és azok is úgy, hogy ne zavarják az időközben a tanyahelyeket "visszafoglaló" élővilágot. Az MME további célja, hogy a sikeres élőhelyfejlesztés és a szakmai csoportok (természetvédők-vadászok-gazdálkodók) közötti együttműködés pozitív példáját minél szélesebb körben bemutassa, hogy ehhez hasonló  kezdeményezések elindulhassanak az ország többi területén is.

A sas- és apróvadbarát élőhelykezelés célja a szemléletformálás is, hiszen a ragadozómadarak ellen irányuló bűncselekmények hátterében gyakran az a tévhit áll, hogy miattuk nincs elegendő vadászható apróvad. Holott ezek megfogyatkozásának fő okát nem a védett szárnyas ragadozók, hanem az életfeltételeiket megszüntető nagyüzemi agrárgazdálkodás jelenti. Reményeink szerint a "tanyahely-oázisok" is segítenek bizonyítani majd mindenki számára azt a sok millió éve működő ökológia alapszabályt, miszerint a sasok (mint csúcsragadozók) és az apróvadak (mint zsákmányfajok) egészséges állományai nem csak hogy képesek együtt élni hosszú távon egy számukra megfelelő élőhelyen, de egymás létezésének alapfeltételét is jelentik.

Halgassa meg a témához kapcsolódó rádió riportot is - letöltés itt >>

 

Fatér Imre – Horváth Márton – Orbán Zoltán

 


Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az
Európai Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019).
A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros
Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az
Országos Magyar Vadászkamara, a Fővárosi és a
Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a
Természetfilm.hu Egyesület.
www.parlagisas.hu

 

Kapcsolódó hírek

Kezdő madarász képzés Székesfehérváron

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Fejér Megyei Helyi Csoportja két napos képzéseket hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel, amely az ország több pontján eddig nagy sikert aratott. A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, amelynek birtokában bárki sikerélményekkel vághat bele a...

2500 kutató egybehangzóan állítja: az intenzív mezőgazdálkodás elpusztítja a természetet! Európai tudományos műhelyek a Közös Agrárpolitika teljes és azonnali reformját szorgalmazzák.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei Helyi Csoportja fotópályázatot hirdet két témában.