Önkéntes felmérőket keresünk

Önkéntes felmérők jelentkezését várjuk a madarak áramütésével kapcsolatos országos szintű felmérésekhez (Középfeszültségű oszlopok felmérése - KFO). A felmérést a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervezi, az adatok feldolgozását  az MME Monitoring Központja végzi majd. Az elmúlt években több mint 60 000 oszlopot ellenőriztünk. Alattuk mintegy 5 000 madár maradványait találtuk meg. Ezek az adatok nagyban segítik a probléma megoldására tett erőfeszítéseket.

Áramütött egerészölyv (Fotó: Pellinger Attila)

Felmérési időszak: 2015. október 20. – november 15.

A KFO fontos információkat szolgáltat ahhoz a munkához, amely elősegíti azon törekvésünket, hogy a különösen veszélyes oszlopokat mielőbb szigeteljék. Bár az áramütés problémája évtizedek óta ismert, s az MME és a hazai természetvédelmi szervezetek eddig is nagyon sokat tettek a megoldás érdekében, még nem született meg a madárvédelmi szempontból megnyugtató eredmény. A még nem szigetelt vagy madárbarát módon át nem alakított veszélyes oszlopok továbbra is védett és fokozottan védett madarak ezreit pusztítják el minden évben.

Az idei évben különösen fontos lenne, hogy „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081)” elnevezésű LIFE+ projekt által érintett területeken megvalósuljon a középfeszültségű oszlopok felmérése, mivel a projekt egyik fontos eleme az MME által 2008-ban elkészített országos konfliktus-térkép frissítése. A LIFE+ projekt a következő Különleges Madárvédelmi Területeken hajt végre különböző akciókat: Alsó-Tiszavölgy (HUKN10007), Balástya-Szatymaz környéki homokvidék (HUKN10008), Gátéri Fehér-tó (HUKN30002), Csongrád-bokrosi Sóstó (HUKN30001), Felső-kiskunsági szikes puszták és turjánvidék (HUKN10001), Kiskunsági szikes tavak és az Őrjegi turjánvidék (HUKN10002), Izsáki Kolon-tó (HUKN30003), Borsodi-sík (HUBN10002), Hevesi-sík (HUBN10004), Kesznyéten (HUBN10005), Hortobágy (HUHN10002), Jászság (HUHN10005), Szatmár-Bereg (HUHN10001), Bihari (HUHN10003), Abonyi kaszálóerdő (HUDI10001), Jászkarajenői puszták (HUDI10004), Vásárhelyi- és Csanádi-puszták (HUKM10004).

A projekt területek áttekintő térképe itt megtekinthető. >>

Mit tehet Ön, ha be szeretne kapcsolódni a felmérésbe?

  • 2015. október 20. – november 15. között járjon végig egy vagy több, tetszőlegesen kiválasztott középfeszültségű szabadvezeték szakaszt, és vegye számba az áramütés vagy vezetéknek ütközés következtében elpusztult madarakat. A felméréshez adatlapot, a kitöltéshez részletes útmutatót biztosítunk. Igény szerint térképet is küldünk a felmérendő területről.Ha korábban valamelyik vezetékszakaszon már végzett felmérést, s most újra végigjárná azt a szakaszt, akkor azt is megteheti. Ilyen esetben kérjük, hogy jelezze ezt az adatok megküldésekor.
  • Ha nincs ideje vagy lehetősége az oszlopok nyomvonalán végigmenni és megszámolni az elpusztult madarakat (pl. azért, mert a növényzet vagy a mezőgazdasági munkálatok ezt éppen nem teszik lehetővé), de egy-egy szakasz mentén azonosítani tudja az oszlopok típusait, akkor azokat az adatokat is rögzítheti az adatlap 2. részén (lásd az útmutatóban), hiszen az oszloptípusok eloszlása, és azon belül a szigetelt oszlopok aránya, szintén hasznos információk számunkra.
  • Kérjük, ha módjában áll, akkor fotózza le a felmért oszlopokat és GPS-el mérje be a pontos helyüket is! Az adatlapokat 2015. november 30-ig várjuk a lent megadott címen, melyeket a beérkezés után azonnal feldolgozunk, és ismertetjük a felmérés eredményeit.
  • Kérünk mindenkit, részvételi szándékát mielőbb jelezze, hogy a megfelelő útmutatást és az adatlapokat időben elküldhessük!
  • Természetesen a megadott időszakon kívüli felmérések eredményeit is várjuk, hiszen minden egyes ellenőrzött oszlop és feldolgozott adat segítheti munkánkat.
  • Amennyiben a Madáratlasz Program (MAP) megfigyelői is részt vesznek a KFO felmérésben, nekik azt ajánljuk, hogy a végigjárt vezetékszakaszok mentén végezzenek megfigyeléseket, vigyenek magukkal távcsövet, MAP térképet és terepnaplót, s rögzítsék az észlelt fajok listáját! Aztán ne felejtsék el feltölteni az adatokat a MAP adatbázisba!

Jelentkezés: Görögh Zoltán - Telefon: 20/372-4280 - E-mail: gorogh.zoltan@mme.hu

Az e-mail-en történő jelentkezés és adatközlés esetén kérjük, hogy az „Oszlopfelmérés” tárgyat használja, s mindenképpen jelezze, hogy mely település(ek) külterületén végezne felméréseket.

Az adatlap és a felmérés módszereit részletező útmutató letölthető ide kattintva >>.

Részletes adatok és fontos információk megtalálhatóak a 2010 júniusában megjelent kiadványunkban, amely a következő linkre kattintva le is tölthető: Horváth, M., Demeter, I., Bagyura, J., Kovács, A., Lovászi, P., Nagy, K., Szügyi, K. és Tóth, P. (2010): Madarak és légvezetékek. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. 44 p. (PDF, 1,5 MB)

 

Akadálymentes Égbolt

2008. február 26-án a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az MME és a hazai villamos energia ellátás képviselői aláírták az Akadálymentes Égbolt megállapodást, a kis- és középfeszültségű vezetékek mentén elpusztuló madarak védelmére. A megállapodás szerint 2020. januárig minden madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszt átalakítanak madárbaráttá.

A KFO felmérések során vizsgált vezetékszakaszok eloszlása (Csak azok a szakaszok lettek feltüntetve, amelyeket egyértelműen csatolni tudtunk valamelyik létező középfeszültségű vezetékszakaszhoz. Így előfordul, hogy néhány, a korábbi KFO felméréseken vizsgált szakasz nem látható ezen a térképen.)

Bár az útmutatóban részletesen leírtuk, hogyan kell elvégezni a munkát, új önkénteseink részéről mégis felmerülhetnek olyan kérdések, melyeket tisztázni szeretnének. Ilyen esetben bátran fordulhatnak munkatársainkhoz!

Néhány tipikus kérdés és válasz:

  • Mit tegyek, ha nem ismerem fel, hogy milyen madárfaj tetemét találtam? Ha friss a tetem, akkor a legtöbb esetben egy madárhatározó segítségével viszonylag egyszerűen meghatározható a madárfaj. Ha nem rendelkezik madárhatározóval, akkor készítsen néhány fotót, s küldje meg nekünk a felmérés adataival együtt, ügyelve arra, hogy a fotó fájcímét is írja be az adatlap megfelelő sorának megjegyzés rovatába. Ha csak tollakat és csontmaradványokat talált, akkor is készítsen fotókat, de emellett is megpróbálkozhat a faj meghatározásával.
  • Mi alapján tudom meghatározni az oszlopfej-szerkezetek típusait? Az útmutatóban a főbb típusok bemutatásra kerültek, de a Madarak és légvezetékek című kiadványunkban részletesebb információkat is találhat. Ha ezek tanulmányozása után sem tudja biztosan azonosítani az oszlopokat, akkor készítsen fotókat, s küldje meg a kitöltött adatlappal és térképpel együtt! Az adatlapon jól azonosítható módon jelezze, hogy melyik fotó, melyik oszlopot jelöli!
  • Nincs GPS készülékem. Ennek ellenére részt vehetek a felmérésekben? Természetesen ebben az esetben is részt vehet a felmérésben, de GPS nélkül is törekednie kell arra, hogy a felmért vezetékszakaszok kezdetét és végét, valamint azoknak az oszlopoknak a helyeit, melyek alatt az elpusztult madarak maradványait találta, a lehető legpontosabban határozza meg! Ilyen esetben mindenképpen kérjük, hogy részletes térképet használjon, s azon jelölje a helyeket, s az oszlopokon látható azonosító számokat is jegyezze fel az adatlapra! (Sajnos nem minden esetben található azonosító az oszlopokon.)

Kapcsolódó hírek

Tojóra várva, a fészek már kész

Bár „Báró” már több mint két hete itthon van és időközben a fészektatarozással is elkészült, párja még nem akadt. Ez egyáltalán nem furcsa, hiszen ő extra korán hazaérő gólyáink egyike és ezért neki az átlagosnál többet kell magányosan várakoznia. Közben egyre több helyre érkeznek meg korai hímek és egy-két tojó is itthon van már. Reméljük, „Báró” mellé is napokon belül...

Molnárfecske (Fotó: Orbán Zoltán).

Miközben hazai füsti- és molnárfecske-állomány felére, a tiszai partifecskéké pedig alig 10%-ára (!) csökkent hazánkban 2015-re, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is.

Ugyan még pár hétig zölden virít a sivatag, április elejével megkezdődik a 6 hónapig tartó száraz évszak (Forrás:  journeyinstyle.co.za).

Három jeladós madarunk jelenleg még Afrika déli országaiban telel, az ottani száraz évszak közeledte azonban már jelzi, hogy lassan ideje útnak indulniuk.