Ragadozók a sasok étlapján

A vadgazdálkodók szemében a ragadozómadarak elsősorban, mint a "hasznos" apróvadfajok kártékony pusztítói jelennek meg. Nem is gondolnánk, hogy a tápláléklánc csúcsán lévő ragadozómadarak – hazai viszonylatban főleg a parlagi és a rétisas – gyakran a vadászható dúvadfajok, leginkább a varjúfélék, időnként pedig az emlős ragadozók egyedeinek a leghatékonyabb természetes vámszedői.

Molnár görény zsákmány pusztaisas-fészekben - Oroszország, Orenburg régió, 2016. július (Fotó: Horváth Márton).


Az idei táplálékelemzések előzetes eredménye azonban még a szakértőket is meglepte. Az elsőként meghatározott  535 zsákmányállat között a korábban fő tápláléknak számító hörcsög mindössze négy (0,75%), az ürge pedig egyetlen (0,19%) példányban került elő! A riasztóan alacsony számok mögött természetesen nem a sasok ízlésének változása, hanem ezen fajok drasztikus állománycsökkenése áll. Ezzel szemben a dolmányos varjú és a szarka aránya összesen meghaladta a 20%-ot, utolérve ezzel az első helyen szereplő mezei nyulat.

Táplálékmaradvány-gyűjtés parlagisas fészek alatt a Hevesi-síkon 2016. júniusában (Fotó: Horváth Márton).
Táplálékmaradvány-gyűjtés parlagisas fészek alatt a Hevesi-síkon 2016. júniusában
(Fotó: Horváth Márton).

 

De voltak extrém példák is a ragadozófogyasztásra. A Jászságban egyetlen parlagisas-fészek alatt legalább hat barna rétihéja maradványát találták meg. Hasonló volt a tapasztalat Oroszország samarai régiójában is, ahol a hazai szakemberek parlagi és pusztai sasok jeladózása során sok hamvas rétihéja mellett például molnár görényt is találtak a fészkekben.

Rétihéja és varjú zsákmány maradványai parlagisas-fészek alatt -  Oroszország, Tatárföld, 2016. július (Fotó: Horváth Márton).
Rétihéja és varjú zsákmány maradványai parlagisas-fészek alatt -  Oroszország,
Tatárföld, 2016. július (Fotó: Horváth Márton).

Erdei fülesbagoly, szarka, dolmányos varjú, réce és galamb tollmaradványai parlagisas-fészek alatt - Jászság, 2016. június (Fotó: Horváth Márton).
Erdei fülesbagoly, szarka, dolmányos varjú, réce és galamb tollmaradványai
parlagisas-fészek alatt - Jászság, 2016. június (Fotó: Horváth Márton).

Szarka és dolmányos varjú tollmaradványai parlagisas-fészek alatt - Jászság, 2016. június (Fotó: Horváth Márton).
Szarka és dolmányos varjú tollmaradványai parlagisas-fészek alatt - Jászság,
2016. június (Fotó: Horváth Márton).

Parlagisas-fészek alatt talált barna rétihéja maradvány a Jászságban 2016. augusztusában (Fotó: Fatér Imre).
Parlagisas-fészek alatt talált barna rétihéja maradvány a Jászságban
2016. augusztusában (Fotó: Fatér Imre).

 

Ez is azt mutatja, hogy csúcsragadozók hamar felismerik és ki is használják a természet adta lehetőségeket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által a HELICON LIFE+ és a RaptorsPrey LIFE+ projektek keretein belül vizsgált táplálékmaradványok összetételéből hamarosan várható egy részletes összegzés, amelyről újra beszámolunk majd.


Deák Gábor – Horváth Márton
 

 


Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az
Európai Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019).
A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros
Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az
Országos Magyar Vadászkamara, a Fővárosi és a
Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a
Természetfilm.hu Egyesület.
www.parlagisas.hu

 

Kapcsolódó hírek

Nagy fakopáncs óriás cinkegolyón / Great Spotted Woodpecker at giant fat ball bird feeder (Fotó: Orbán Zoltán)

Természetesen nem téved, aki a kétlábúság mellett teszi le a voksát. Gyakorlati szempontból azonban a klasszikus életmódot folytató harkályok farka harmadik lábként funkcionál, mely nélkül ezek a madarak képtelenek lennének meghódítani a fatörzsek világát.

Telelő erdei fülesbaglyok Túrkevén 2018 januárjában (Fotó: Orbán Zoltán)

Ezekben a napokban Túrkevén és a szomszédos Kisújszálláson több mint 1000 erdei fülesbagoly és néhány réti fülesbagoly telel – szó szerint az emberek feje felett. Ilyen nagyságrendű gyülekezésről máshol nincs tudomásunk Magyarországon, de ezek a számok európai viszonylatban is kiemelkedőek.

Telelő erdei fülesbaglyok (Fotó: Orbán Zoltán)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet, amiben bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.